Egyenlőtlen bánásmód?

Zaklatott-e migránsokat Kocsis Máté?

2015. november 14. 15:12
A Helsinki Bizottság Kocsis Máté és a VIII. kerületi önkormányzat ellen is személyiségi jogi pert indított, mert Kocsis a jogvédők szerint zaklatta a migránsokat, mikor azt állította, hogy teleszemetelik és rongálják a II. János Pál pápa teret. A keresetlevél viszont maga idéz olyan cikkeket, amik a VIII. kerületi polgármester szavait támasztják alá, és a törvényi fogalmakat is pontatlanul használja.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény (Ebtv.) szerinti zaklatás miatt nyújtott be keresetet Kocsis Máté VIII. kerületi fideszes polgármester ellen a Magyar Helsinki Bizottság augusztus elején. A jogvédő szervezet a politikus akkori, Facebookon közzétett bejegyzését sérelmezi, melyben ez állt:

A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen. Ezért a mai napon határozottabb fellépésre és erőforrás-átcsoportosításra utasítottam a közterület-felügyelőket, és ugyanerre kértem a rendőröket is. Kértem a helyi polgárőrséget is, hogy a lehető legnagyobb létszámban legyenek jelen. Meg fogjuk védeni a közvagyont és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a józsefvárosiak biztonságát!


Migránsok táborozása a II. János Pál pápa téren


Apró érdekesség, hogy bár liberális és jogvédő körökben sokan küzdöttek az ellen, hogy a Magyarországra tömegesen érkezőket migránsoknak nevezzék, a Helsinki Bizottság keresete mégis végig így hivatkozik ezekre a személyekre.

Hazudott-e Kocsis Máté a Facebook-posztban?

A jogvédő szervezet keresete a 444, az Origó, a VS.hu és a Pesti Srácok II. János Pál pápa téri riportjainak és helyszíni tudósításainak segítségével próbálja indokolni, hogy mindaz, amit Kocsis Máté a Facebook-bejegyzésében a tér állapotáról leírt, nem felel meg a valóságnak. Azonban a helsinkisek által idézett írások inkább Kocsis állításait támasztják alá, vagy legalábbis nem cáfolják azokat.

A VS-től kiemelt szövegben benne van, hogy a közteresekhez 14 írásbeli bejelentés érkezett a helyi közállapotok miatt; késelésről is kaptak információt; illetve hogy „a tér két mobilvécéje nem nagyon bírta az igénybevételt”. A 444 szerinta sátrakkal és a szeméttel kapcsolatban Kocsis nem hazudott”.

Ezek után úgy folytatódik a szervezet érvelése, hogy a a „Pestisracok.hu oldal a helyszínen szintén nem talált rendellenességet”. Mintha szerintük a fentiekből kitűnő sátorozás, szemetelés és a béltartalom köztéri ürítése nem volna rendellenesség. A Pesti Srácoktól vett szöveg egyébként idézi a közterület-felügyelet vezetőjét, aki szerint a téren migránsok valóban tüzet akartak gyújtani, amit az egyenruhásaik akadályoztak meg, továbbá „több konkrét bűncselekményről” is tudomásuk van. Hogy ezek milyen bűncselekmények, az nem derül ki.

Azokon a pontokon, ahol az idézett írások nem egyeznek a polgármester megállapításaival, a cikkek közel sem ellentmondásmentesek. Például míg a VS szerint elfogadhatóak voltak a higiénés állapotok, a 444 kifejezetten igazolta a politikus szavait a szemeteléssel kapcsolatban. Arról, hogy a közterületesek késelésről kaptak bejelentést, két orgánum is írt, és sem azt nem lehet cáfolatként értékelni, hogy a rendőrség a 444 erre vonatkozó kérdésére nem válaszolt, sem azt, hogy késelésről a VS által megkérdezett emberek nem hallottak. Hogy a 444 tudósítója ottjártakor játszó gyerekeket és mobilozó felnőtteket talált, ugyancsak nem támasztja alá, hogy a téren máskor nem volt őrjöngés.

Természetesen azt sem állíthatjuk, hogy volt, de úgy tűnik, a másfél oldalnyi cikkidézet a keresetben gyakorlatilag semmire nem használható, Kocsis egyik állítását sem cáfolják az írások, még csak nem is valószínűsítik, hogy valamelyik nem igaz.


Ezen a képen senki sem késel meg senkit.


Ki őrjöngött? A népvándorlók? Mindannyian?

Azt tehát nem sikerült a Helsinki Bizottságnak alátámasztani, hogy a II. János Pál pápa téren nem az volt a helyzet, amit Kocsis Máté leírt. Márpedig ha az volt, adja magát a kérdés, hogy miért ne írhatná le a polgármester a közösségi oldalán, hogy milyen utasításokat adott és milyen helyzet alapján?

Ebből a szempontból legkevésbé sem elhanyagolható, hogy miként minősíti a bíróság azt, hogy Kocsis általánosítva írt: szavaiból úgy tűnhet-e, mintha az általa népvándorlóknak nevezett migránsok mindannyian őrjöngtek, szemeteltek és késeltek volna; illetve alkalmas-e ez a megfogalmazás az Ebtv. szerinti zaklatás megvalósítására.

Ugyancsak döntő kérdés, hogy a Fővárosi Törvényszék megítélése szerint Kocsis Máté valóban polgármesteri minőségben tette-e közzé bejegyzését a Facebookon, amint azt a kereset állítja. Ha ugyanis a bíróság úgy látja, hogy az írás szerzője Kocsis Máté mint magánszemély, nem lehet az Ebtv. alapján zaklatást megállapítani, hiszen a törvény hatálya magánemberekre nem terjed ki.

A bejegyzés környezetalakító hatása

A Helsinki Bizottság szerint „nyilvánvaló”, hogy Kocsis bejegyzése „a migránsok számára megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezetet eredményezett, illetve minimálisan ennek közvetlen veszélyével járt”.

A Helsinki Bizottság az Ebtv. 10. § (1) bekezdésére hivatkozik tehát, amely így szól: „Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.” A kereset e szövegből külön kiemeli, hogy nem csak az a magatartás zaklatás, aminek célja a fentieknek megfelelő környezet kialakítása, hanem az is, aminek – a szándéktól függetlenül – a hatása ez.

Viszont azt is érdemes kiemelni, hogy a törvény szövege szerint a jogellenességhez a sértő környezet kialakítása kell, hogy a magatartás hatása legyen, és nem kialakulása - mint ahogy azt a kereset a 8. oldalon megállapítja. Érezhető a különbség a kettő között. Valaminek a kialakulása, vagy a kialakítása egy bizonyos tett hatása? A „hatás” mindkettőnél ok-okozati összefüggést feltételez, a kialakítás azonban tevékeny, célzott közreműködést kíván, míg a kialakulás az, amely a szándéktól teljesen független okozat is lehet.

Így hát Kocsis elmarasztalásához a bíróságnak vagy azt kell megállapítania, hogy a polgármester általánosító bejegyzésével kifejezetten a zaklató környezet kialakítására törekedett, vagy pedig azt, hogy ezen környezet létre is jött, és létrehozásában direkt módon részt vett a Facebook-poszt.

Kérdés, mire alapozva valószínűsíti a Helsinki Bizottság, hogy ezt az általánosító fogalmazás valóban megvalósította. Világos, hogy van migránsellenes hangulat, de az ok-okozati összefüggésre közte és a Kocsis-féle bejegyzés között a keresetben nem sikerült rámutatni. Annak állítása, hogy ez szerintük nyilvánvaló, nyilvánvalóan kevés.

A keresetben a Helsinki Bizottság csak annyit kér, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést és Kocsis Mátét kötelezze bocsánatkérő nyilatkozat közzétételére. Informális stílusban ugyan, de Kocsis ezt már megtette egy pár nappal ezelőtti Facebook-posztjában, mikor azt írta: „Kedves beazonosítatlan migránstömegek, Bocs!

per első tárgyalása csütörtökön volt. Az ügyvédek peren kívüli egyeztetésben állapodtak meg, így nem kizárt, hogy az ügy nem a tárgyalóteremben dől majd el. 

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem sok idő kell még, az az ilyen helsinki bizottságosdit játszókat az utcán fogják kergetni. Csak egy-két merénylet kell hozzá, mint Párizsban.

Szerintem kéne Párizsba küldeni az egész helszinki bagázst.

Feltenném a kérdést: Kinek a jogát és kinek a pénzén "jogvédenek" ezek a nyomoronc vérszívók?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés