Sokan alkotnak nagyot egy-két millióból

2015. november 23. 16:39

Gulyás Márton
MNO
Fekete György a szocializmus idején kedvezményezettje volt az akkori rendszernek. Most pedig az MMA elnöke. Szerintem ebben nincs értékválasztás, csak opportunizmus. Interjú.

Egyszer fogadta önt az MMA elnöksége egy egyeztetésen. Miről volt szó?


Amikor a Független Elődó-művészeti Szövetséggel bojkottot hirdettünk az MMA által kiírt pályázatokkal kapcsolatban, meghívtak egy egyeztetésre. Fekete György, az akadémia elnöke felháborodva kérte ki magának, hogy egyeztessen más szervezetekkel. Pedig az akadémiának elvileg a teljes magyar kulturális élet folyamatait stratégiailag kellene kezelnie, ezért jött létre. Kértük, hogy legyen transzparens a gazdálkodásuk, a szakmai tevékenységük, nyissanak a társadalom felé, és folytassunk nyílt vitát. Nekik is jobb lenne, ha vállalnák a nyilvánosságot.

Fekete György személyével meglehetősen sokat foglalkozik, talán még többet is, mint magával a köztestülettel. Mi irritálja ennyire?

Fekete György a szocializmus idején kedvezményezettje volt az akkori rendszernek. Most pedig az MMA elnöke. Szerintem ebben nincs értékválasztás, csak opportunizmus. Nehéz elviselni, hogy hiányzik a cezúra, ami lezárta volna az állampárti borzalmat, amelyben élni kényszerültünk. A Medgyessy-kormány alatt joggal kérhette ki magának bárki, hogy egy egykori D209-es ügynök az ország miniszterelnöke lehetett. 2010 óta viszont az antikommunista szólamok reflexszerű lötybölése folyik, miközben egy III/II-es tiszt államtitkár lehet, az ügynöktörvény pedig még mindig nem ment át.

Nem éppen az volt a magyarországi szocializmus tragédiája, hogy kevés kivétellel és kisebb-nagyobb megalkuvásokkal, de szinte mindenki benne volt?

Én nem voltam benne. És a generációm sem. Mindenkinek vannak megalkuvásai. Olyanok is, amelyeket nem szabályoz a jogrend. De a lelkiismeretünknek el kell számolni. Ez az elszámolás nem történt meg. Erős az önfelmentés gyakorlata: »Te is csináltad, ő is meg én is, miért olyan nagy ügy ez?« Különben sem vagyok híve a felelősség elkenésének: voltak olyanok is, akik hátrányokat, mellőzést vállaltak. Nem bosszúra, pellengérre állításra van szükség. De a közéletnek arról kellene szólnia, hogy elszámolunk azzal, amit csináltunk, vállaljuk a vitát, és ha hibázunk, újragondoljunk az álláspontunkat.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mivé vedlett a Simicska-tollnok Magyar Nemzet...

Nem tehetek róla, de engem már a kinézete is irritál ennek a szegényke.
Látszik rajta az állandó résenlét(Jaj, mikor buziznak már le megint), a szeretet nélküli gyerekkor, a megértést nélkülöző tinédzserkor és a mérhetetlen frusztráció.
A szeme a legárulkodóbb.
Biztosan igazságtalan vagyok, de sajnos, én így látom.

Válaszok:
Antigoné | 2015. november 23. 17:04

De Gulyás Mártonka nem volt benne. (Ha élt már akkor egyáltalán.)
De az ifjú riporter kisleány is legföljebb úttörő lehetett.
Így aztán aligha emlékeznek rá, hogy Mo. a szovjet blokk irigyelt országa volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés