A 2015-ös események hosszú távon megváltoztatják az életünket

2015. december 11. 18:01

Kálmán Olga
24.hu
Attól féltek, ha velem beszélnek, azt a hatóságok megtudják és itt ragadnak Magyarországon, pedig ők nem akarnak itt élni. Amit 2015-ben át- és megéltünk, az hosszú távon megváltoztatja az életünket. Interjú.

Volt olyan interjú, ami nem került a könyvbe, mert azt mondtad, hogy ez nem segíti a megértést?

Nem. Inkább azzal találkoztam, hogy tízből kilenc ember nem akart beszélni a múltjáról. Nagyon gyorsan behúzták a féket, ha arról kérdeztem őket, hogy mi történt velük a hazájukban. Ezeknek az embereknek a bizalmukba kellett férkőznöm, hogy egyáltalán beszélni merjenek. Furcsamód attól féltek, ha velem beszélnek, azt a hatóságok megtudják és itt ragadnak Magyarországon, pedig ők nem akarnak itt élni. Azt hallották, hogy Németországban normális életet élhetnek majd, többségében oda indultak és nem akartak itt ragadni. Szóval, nagyon nehéz volt ezeket az embereket megnyitni.

És ezt hogyan képzeljem el? Kálmán Olga Tarlós István, Pokorni Zoltán és Schiffer András mumusa, mielőtt falhoz állítja a politikusokat, kendővel a fején szír menekülteknek udvarol a Keletiben, hogy beszéljenek, aztán kiskosztüm, ostor és negyed 8-kor beül a stúdióba?

Ez azért így elég lehangoló, ha ezt feltételezed rólam. Természetesen nem adtam ki magam szírnek, kendőt sem kötöttem, és még csak nem is udvaroltam. Embernek, beszélgetőtársnak és nem egy regisztrációs számnak tekintettem őket.

Sokat beszélgettünk, én sokat kérdeztem, és ha ők úgy érezték, hogy bíznak bennem, megtisztelnek a történetükkel, akkor azt megosztották velem. Ha nem alakult ki kettőnk között a bizalom, akkor elhallgattak. Az elmúlt hónapok valahogy így néztek ki: reggel 6 körül elindítom a családot, aztán belevetem magam a hírekbe. Kilenckor elkezdjük szerkeszteni az adást, vagyis megbeszéljük a kollégámmal, hogy milyen híreket látunk, és azokhoz kik lennének releváns megszólalók. Utána indultam el valamelyik pályaudvarra vagy parkba, hogy a civil szolgálatok embereinek segítségével interjúkat készítsek, majd délután vissza a stúdióba, készülés, adás, éjszaka meg írás. Ez így ment hónapokig. (...)

Ebből is látszik, hogy ez egy hosszú ideig készült könyv. De az események igazán most változnak. Vagyis már nem jönnek át Magyarországon a menekültek, megállította őket a GYODA, brutális terrortámadás volt Párizsban, fogtunk néhány hobbi történészt, akiket a TEK durva terroristának adott el. Nem marad le a kedves olvasó valamiről?

Nem! De annyi kulisszatitkot elárulok, hogy a könyv már a nyomdában volt, amikor a párizsi merényletek történtek, komolyan gondolkodtam azon, hogy kérek még időt a kiadótól, és beleírom a friss eseményeket. Utolsó pillanatban viszont úgy döntöttem, hogy nem teszem, mert ennek a történetnek nincs belátható vége. Amit 2015-ben át- és megéltünk, az hosszú távon megváltoztatja az életünket. Ezért is írtam erről könyvet és mondjuk nem a magyar választásokról.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 89 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ő nem idegenszívű, mert a Szovjetunió már megszűnt, szóval maximum nosztalgikus érzésekkel teli egyednek titulálnám.

Micsoda mártír! Ennyit dolgozni! Mindezt puszta jóságból... Van, akinek nem nyertek el a bizalmát!? Ezt nem tudom elhinni, döbbenet.

Futva rohanok Kálmán Olga könyvet venni.
(Abban a pillanatban, ha esetleg megőrülnék. :D)

Remélem, a többi ATV-s hisztérika is ír majd könyvet. :-))

Maibb kép nem állt rendelkezésre, csak ez a 25 éves?

Ami nekem meglepetés volt, hogy Svájc mennyire kimaradt a buliból, pedig van egy híres vasútállomása, ahova a mindenkori menekülteket (!) fogadják és készültek is. De a telepeseknek valamiért Németország és Svédország kell..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés