Az a rossz érzésem, hogy új Majdan készül Varsóban – nyílt levél Angela Merkelnek

2016. január 10. 9:26

Jozef Banáš
ParlamentnéListy.sk
A CDU legutóbbi kongresszusán ünnepélyesen kijelentette: „Képesek vagyunk rá!” Érdekelne, tudja-e azt, hogy „MIRE” kellene képesnek lenniük, amikor azt sem tudják, hány migráns érkezett Európába és Németországba és még hányan készülnek útra kelni?

„Kedves Angela Merkel szövetségi kancellár asszony!

A karácsony a lélek csendes elmélkedésének az időszaka. Az unokámmal játszva azon gondolkodom, vajon hol lesz öt, tíz esztendő múlva. Milyen Európában fog majd élni? Európa jövője felett elgondolkodva Önre is gondolok. A legerősebb európai személyiségre, aki a kezében tartja és nagy mértékben befolyásolja is unokám jövőjét. Arra, hogy Önhöz forduljak, a CDU kongresszusán elhangzott beszéde ösztönzött. Személyesen ugyan nem ismerjük egymást, de az a Jozef Banáš szlovák író vagyok, akit 2011 májusában levelével keresett fel, amelyben köszönetet mondott A lelkesedés zónája (Jubelzone) című regényemért. Levele őszinte örömömre szolgált, és értékeim között őrzöm. A lelkesedés zónája egy német fiatalembernek, Thomasnak és szlovák barátjának, Jozefnek a története. Thomas és én a mai napig barátok vagyunk, bár barátságunk ápolása harminchét évig szünetelt. Ezt a vasfüggöny ismételt leeresztése okozta, amelyre az akkori Csehszlovákia szovjet inváziója után került sor. Hívatlan katonaság szállta meg országainkat, amely mindkettőnk hazája polgárainak akarata ellenére történt.

Hazámban ma nem tartózkodik idegen katonaság. Abban az országban azonban, amelynek kancellárként az élén áll, még ma is közel hatvanezer idegen katona van. Ennek az okát még értettem akkor, amikor az egykori NDK-ban a Varsói Szerződés részeként szovjet katonaság tartózkodott. Ma már a Varsói Szerződés nem létezik, de az USA és Nagy-Britannia katonái változatlanul Önöknél vannak. Miért? Feltételezem, hogy ismeri lord Baron Ismay-nak, a NATO első főtitkárának a szavait, amelyekkel az idegen csapatok németországi tartózkodását indokolta: »To keep Americans in, the Russians out and the Germans down.« (Az amerikaiakat bent, az oroszokat kint, a németeket pedig lent kell tartani.) Az oroszok ma már kint vannak, és logikusan már csak két érv szól idegen katonaság némethonban való tartózkodása mellett, »az amerikaiakat bent és a németeket lent tartani«. Lehetséges azonban, hogy más oka is van az amerikaiak németországbeli tartózkodásának, ám ha kérhetem, ne igyekezzen meggyőzni bennünket arról, hogy az az oroszok általi fenyegetettség, amellyel folytonosan rémisztget bennünket a közmédia.

Kedves Angela asszony, félelmeim támadtak, hogy Thomas barátommal ismét újabb vasfüggöny választ majd el bennünket, amelynek az építésébe politikájával az európai országokat vezeti. A kommunizmus bukását követően nekem és Önnek is az volt az érzése, hogy kerítések nélküli új Európa építésébe fogtunk. S most kerítések építésére kényszerítenek bennünket, mert ránk akarják kényszeríteni azokat a szerencsétleneket, akik elhagyják hazájukat. Kvótákkal akarják ránk kényszeríteni a migránsokat. Meg tudná magyarázni, miként képzeli mindezt? Netán koncentrációs táborokat létesítsünk, amelyekbe ezeket az embereket akaratuk ellenére kényszerítsük? Vajon Ön maradna-e egy olyan országban, amelyben lényegesen alacsonyabb szociális támogatásban lenne része, mint Németországban? Elvárni a szlovák nyugdíjastól, akinek döntenie kell arról, hogy háromszáz eurójáért télire fát vásároljon, vagy fájó fogával fogorvoshoz forduljon, hogy olyan »menekültekről« gondoskodjon, akik márkás ruhákban és kreditkártyákkal érkeznek, mélységesen felháborítónak tartom. Márpedig ezt akarják ránk kényszeríteni!

Felmerül a kérdés, vajon miért kellene a szlovákoknak, cseheknek, lengyeleknek, magyaroknak, románoknak és bolgároknak szolidaritást vállalniuk az angolokkal, franciákkal, portugálokkal, spanyolokkal, olaszokkal, belgákkal, amerikaiakkal, hollandokkal, vagy akár a németekkel, akik kifosztották gyarmataikat és bizonyos mértékben ezt teszik ma is, bár már nem így nevezik azt, amit tesznek, amikor a nyomorba döntött afrikaiak és ázsiaiak most visszakövetelik a lopott holmit? Miért kellene nekünk, akik nem sarcoltunk senkit, szolidárisnak lenni azokkal, akik háborújukkal kiűzik otthonaikból a szerencsétleneket? Brüsszel arroganciája ma ugyanúgy kezd az idegeinkre menni, mint annak idején Moszkváé. Ön, aki szintén a szocializmus gyermeke, jól tudhatja, hogyan érezzük magunkat. Rossz a közérzetünk annak ellenére, hogy a Hollande-dal, Tuskkal és Junckerral váltott »forró« csókokkal és ölelésekkel az európai egységet demonstrálják. Nem tudom miért, de mindezt látván Honecker és Brezsnyev ismert ölelkezése jut az eszembe.

Szeretném azt is megemlíteni, hogy Németország hosszasan habozott, míg végre megengedte a szlovákoknak, hogy szabadon letelepedhessenek és dolgozhassanak a hazájában. A szír és iraki fiatalokat viszont meghívta. Most, amikor a problémák keltette hullámverés átcsap a feje felett, a szolidaritás vállalását kéri tőlünk. A CDU legutóbbi kongresszusán ünnepélyesen kijelentette: »Képesek vagyunk rá!« Érdekelne, tudja-e azt, hogy »MIRE« kellene képesnek lenniük, amikor azt sem tudják, hány migráns érkezett Európába és Németországba és még hányan készülnek útra kelni. A Szövetségi Gyűlés képviselője, Manfred Kolbe világosan fogalmazott, amikor kijelentette: »Egyre több polgártársam mondja – Merkel többé nem a kancellárom.« A munkáltatók szövetségének az elnöke, Ingo Kramer is kifejtette: »Senki se képzelje azt, hogy a menekültekkel pótoljuk a német gazdaság munkaerőhiányát.« Tehát a polgártársai is egyértelműen fogalmaznak, csakhogy a véleményük a német sajtóban nem kap teret.

A CDU 2015. 12. 14-i kongresszusán megtartott beszédében az afganisztáni helyzetet, a szíriai és az iraki háborút elemezve megállapította, hogy Líbiában káosz uralkodik és az ország kormány nélkül van. Ugyancsak szólt a gyűjtőállomásokról, az európai határok őrzéséről és a tennivalókról. A hízelkedők pedig tapsoltak Önnek. (Valaha én is tapsoltam az elnöknek, hiszen tőle függött a politikai karrierem.) A termen kívül azonban már nem hallatszott taps. (Természetesen a szolgalelkű médiáén kívül.) Sem Németországban, sem Európában, annak ellenére sem, hogy a falon a következő jelszó volt olvasható: »Németországért, Európáért.« Ön szónokolt, de elfelejtette feltenni a kulcsfontosságú kérdést, vajon ki a hibás? Az említett kongresszuson a következőket mondta: »A társadalomnak, amelyben a félelem uralkodik, nincs jövője.« Ez egy jó mondat volt, de itt is azt vártam, hogy rákérdez, ki az, aki reggeltől estig félelemben tart bennünket? Putyinnal, az Iszlám Állammal, a terroristákkal, a migránsokkal. Azt követően, hogy Önök, politikusok és a szolgálatukban álló médiumok elijesztenek bennünket, hogy nincs jövőnk. Nem várhatja el Európa népeitől, akiknek Ön szerint nincs jövőjük, hogy támogassák Önt.

Ugyan miért támogassuk Önt mi, akiket sérteget, és a külügyminisztere szavaival büntetni akar? Önnek azok a kormányok nem tetszenek, amelyeket az emberek szabadon választottak. Az a rossz érzésem támadt, hogy Kijev után új Majdan készül Varsóban. Amennyiben véletlenül tud valamit erről, kérem mondja meg azoknak, akik a lengyel Majdant előkészítik, hogy vigyázzanak és ne jöjjenek ugyanazokkal a vörös kártyákkal, amelyekkel azok a tüntetők, akik tavaly Prágában Zeman ellen tiltakoztak...

(...)

Mivel rendkívül intelligens hölgynek tartom Önt, cselekedeteinek más oka lehet. Ezeket azonban sem Öntől, sem pedig az Önt támogató médiától nem tudhatjuk meg. Tudom, hogy Ön személy szerint megért minket, mert hasonlóan, mint mi (a volt NDK polgárainak millióival, ahol az 1983-tól 1988-ig terjedő időszakban éltem), figyelemmel kísérte a nyugati médiát. Ma hasonló a helyzet és mi, szlovákok együtt azokkal a németekkel, akiknek még nem mosták ki teljesen az agyát, ismét keressük az igazságot. Sajnos nem a Deutsche Welle, ZDF, ARD, vagy az RTVS forrásából, melyek a kommunizmus idején számunkra a szólásszabadság megtestesítői voltak, hanem alternatív kútfőkből. Egyszerűen nem hiszünk az Önök forrásainak. Valahogy az az érzésem, hogy ez Önnek sem tetszik. Egy szlovákiai felmérés szerint a lakosság 91 százaléka nem hisz az ilyen médiumoknak. Kérem, tolmácsolja »újságíróinak«, hogy megfeledkeztek egy fontos dologról. Arról, hogy nem a szemünkkel olvasunk és a fülünkkel hallunk, hanem a szívünkkel. A szem és a fül becsapható, de a szív nem. Úgy tűnik, Németországban sem nagyon sikerül manipulálni az embereket. A Der Spiegel hetilap nemrégiben arról tájékoztatott, hogy a németek nagy része »elhatárolódott a demokratikus konszenzustól«, nincs kire szavaznia, ignorálja a politikai pártokat és a fő folyamhoz tartozó tömegtájékoztatási eszközöket nem kíséri figyelemmel. Ide vezetett a német és a szlovák politikusok és újságírók álszent volta.

(...)

Kedves kancellár asszony! Az új évben jó egészséget, szerencsét, szeretetet kívánok Önnek! Elsősorban pedig bátorságot. Unokámmal együtt tapsra emeljük tenyerünket.

Tisztelettel: Jozef Banáš, Szlovákia”

(Jozef Banáš eredeti levelének részleteit a FELVIDÉK.ma fordításában közöljük.)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 119 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Perfekt! Csak az zavar, hogy nem az egész levelet, csak annak részleteit közli minden oldal. Miért?

Válaszok:
lynx | 2016. január 10. 10:02
Berecskereki | 2016. január 10. 10:27

Arra nem tud mit mondani, ezért aztán a szerzőt alázza.
Minden szava igaz ennek az írónak.

"90-ben az SZDSZ-re szavaztam, a "Tudjuk, merjük, tesszük"-nek bedőlve.
Hamarosan kiderült, mit tudnak, mernek tesznek. Azóta inkább "szélsőséges" pártra szavazok.
(MIÉP, Jobbik)

Válaszok:
rezvez | 2016. január 10. 10:02

Ugyanilyen lehet a "Képesek vagyunk rá" is.

Ott a link is.

"a FELVIDÉK.ma fordításában"-ra kattints

http://www.felvidek.ma/nezopon..

Miért nem mondja?
Azért van itt mindenki, hogy elmondja a véleményét.
Szeretném tudni, mit gondol minderről, nemcsak a fanyalgást olvasni, amiért bántani merészelik a drága Bundesmuttit (persze, nem is bántják, de ezt nyilván nem érti).

Kár, hogy a szemlézés során kimaradt. Éredemes elolvasni a http://www.felvidek.ma/nezopon.. linken lévő teljes írást, amely a következőket is tartalmazza.

"Próbálja meg legközelebbi találkozásuk alkalmával barátjának, Barack Obamának és főként elődeinek feltenni a kérdést, nem tudnak-e valamit azokról, akik az említett országokra a bajt hozták, káoszt előidézve és gyűlöletet szítva? És a félelmet, amelynek köszönhetően újra ellenőrizni és manipulálni lehet bennünket... Ha veszi a bátorságot és felteszi a kérdést, mi, európaiak, akik reménykedve tekintünk Önre, tiszta szívből tapsolni fogunk. Addig azonban nincs okunk tapsolni, bár igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a németek jószívűek."

Nagy igazság van benne. Sőt a teljes igazság benne van.

Akkor mit?
Tényleg érdekel.

Azért nem közli a Mandiner, mert csak szemléz. Felhívja a figyelmet egyes részekre, de mindig megadja a linket ahol a teljes szöveg elolvasható.
Ez van most is. A teljes szöveg magyar fordításban: http://www.felvidek.ma/nezopon..

Ebből idéztem én is a hozzászólásomban.

Ebben is igaza van, de nem kell visszamenni a gyarmatosítás koráig sem: ma is az USA , az EU nyugati államai meg az oroszok ütközőzónája a térség, ahonnan jönnek.
Az "arab tavasz",amit kiprovokáltak és támogattak, csak szétzilálta a frontokat és mérhetetlen szenvedést hozott.

Merkel magasról szarik mindenkire, el van foglalva a júdáspénz számolgatásával.

Aich Pétertől "Jozef Banáš tévedései" címmel már a bírálat is megjelent. amely lényegében nem is bírálat, hanem vád.
http://www.felvidek.ma/nezopon..

Válaszok:
Berecskereki | 2016. január 10. 11:03
pollip | 2016. január 10. 11:50

Aich Péter a következővel vezeti fel írását Banáš nyilt levéleében foglaltakkal kapcsolatban.

"A számítógép közvetítésével a legkülönbözőbb hírek terjednek. Gyakran primitív dolgok ezek, ellenőrizhetetlen összeesküvési elméletek, nem egyszer szimpla butaságok és egymásnak teljesen ellenmondó, viszont igaznak állított „tények" – szóval eléggé hiteltelen mindez. Sokszor még szerzőjük sincs, s követhetetlen, amire hivatkoznak. Nyilván álhírek ezek, amelyek egyetlen célja a köztudat megtévesztése, megzavarása, hogy kaotikussá tegyék még a valóban megtörténteket is, így hihetőnek tűnik az, hogy bizonyos érdekcsoportok gyártják e pszeudohíreket, a hírek félreértelmezését, vagyis bizonyos cél érdekében teljesen félrevezessék az olvasót, nehogy már véletlenül hiteles képet alkosson magának.

Ennek egyik következménye, hogy már az újságoknak sem hisz az ember (ha ellentétes híreket közölnek, az egyik hazudik – na de melyik?). Megtanultuk: bárki bármit állít, amögött bizonyos érdeket kell keresni. Manapság már igen ritka madár az önzetlen igazmondó – amennyiben egyáltalán tudjuk még, mit jelent az igazmondás."

Ha igaz amit ír, akkor mi a biztosítéka annak, hogy Aich Péter az igazmondás megtestesítője?

Minden tisztelet a szlovák írónak, értelmiséginek. Egy magyar író, értelmiségi nem akadt, - talán valaki szűk baráti körben mert ezekről beszélni - , politikusról már nem is beszélve, aki ilyen összefogottan, lényegre törően adta volna mai genezisét a németországi történéseknek.

Egy idegen katonaság által megszállt országtól nehéz mást várni.

Persze megértem azt is, hogy a világ fél a németektől, s ezért karanténban kell őket tartani. Akár erővel, vagy másképpen. Például a német nép, társadalom felszámolásával, aminek jó receptje lehet a migránsokkal történő "feldúsítás", a németlenítés.

A demográfiai fegyver bevetése olcsó az USA számára, s ezzel egyszerre több legyet is üt. Szét fogja tudni verni egész Európát. A migránsokkal ciánt csepegtetett egy tengerbe,amiből többé már nem lehet egészséges vizet inni.

Ezt értem szellemi, morális téren is. Az USA azon felismerése, hogy Európa morális végelgyengülés állapotában leledzik, s ez az a pillanat, amikor atomjaira lehet bontani, tökéletes diagnosztikai képességre vall.

A migráció nem spontán folyamat, talán a német politikai elit is jól tudja. Hátuk mögött az amerikai és angol katonákkal, az amerikaiak által irányított EU vezetéssel nincs valódi mozgásterük.

A média vonalán is diktálhatnak nekik, ezt támasztják alá az eddig nyilvánosságra került információk is. A német média - állami és privát - Goebbels-i magaslatokra jutott el, Hitler egykori propagandaminisztere tanuló lehetne mellettük.

Németországban politikai-katonai-média diktatúra van, ami Németország felszámolását hivatott szolgálni.

De Gaulle volt az utolsó nagy politikus, aki meg akarta akadályozni a német feltámadást. Nem sikerült neki, halvány szürke utódainak pedig végképp nincs erre esélye.

Németország sokak akarata ellenére Európa vezetője lett, s annak réme, hogy Oroszországgal összefogva világhatalmi tényezővé növi ki magát, ellenlépéseket igényelt az Óceán túlpartján.

Jött az ukrán "forradalom", folyamatban van Oroszország katonai körbekerítése, gazdasági gyengítése.

A németek elleni áfium jegyében születhetett meg a migránsokkal történő gyógykezelés ötlete. Ami tökéletesen bevált, Németország a szemünk előtt fog darabjaira hullani, s a folyamat visszafordíthatatlan. Fél Afrika csomagol, s kiapadhatatlan az arab konfrontációs zóna is. Ankara, szokásához hűen hazug módon jár el, változatlan mértékben özönlik az általuk kontroll alatt tartható irányból is az idegenek hada.

Mindeközben a Klub Rádió műsorvezetője álságos módon minimalizálja a Kölnben és másutt történteket. Mondván, hogy van egy millió bevándorló, s van nyolcvan rendetlenkedő, mi ezzel a gond? Persze ha éppen a feleségét, vagy a lányát erőszakolták volna meg, akkor érzékenyebb lenne a téma iránt.

Európa "zászlóshajója" süllyed, a flotta többi tagja zavarodott, tanácstalan, keresi az új irányt, a menekülési útvonalat.

Egyre nagyobb elismerés kell, hogy illesse a szlovák kormányt, a szlovák gondolkodókat a történelmi folyamatok felismeréséért, a hangjuk felemeléséért. A V4-ek erősítésén kell dolgozni, még hatékonyabbá tenni ezt a formációt politikai-gazdasági-kulturális téren. Kossuth sem tiltakozna ez ellen.

A sorok mögött az a 10 % is benne van, amit hiányolsz. Ezt Aich Péter: "Jozef Banáš tévedései" c. írása is bizonyítja, amikor Bányász (Banás) Józsefet vádolja.

:-)
Na ugye!
Nem véletlenül javaslom az elolvasást, mint ahogy az sem véletlen, hogy bemásoltam a felvezetőjét az írásának.

A volt Csehszlovákiában élő írástudó magyaroknál is hasonló megosztottság tapasztalható, mint amilyen Magyarországon van.

10 év és Belgium név nem lesz rajta a térképen.

Válaszok:
pollip | 2016. január 10. 11:48

Szerintem ezt a levelet kkeu-ban bárhol írhatták volna, annyira kerek.
Ha Merkel nem is olvassa és nem reagál rá, sokkal fontosabb, hogy mi minél többen elolvassuk.
Remélem, nyeu-ban is keringeni kezd ez a levél.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. január 10. 12:06

Azt olvastam, hogy a svédek meglepődtek egy kutatási eredményen. A kutatás szerint évente kb 50 000 svéd hagyja el az országot, míg 160 000 migráns települ be. Ha ez az ütem marad, még a mi életünkben megváltozik Svédország demográfiai mintázata.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. január 10. 12:21

"Lengyelországban nem lesz új Majdan."

Azért erre nagy tételbe ne fogadjál. Lengyelország nem Magyarország. Igaz nem is Ukrajna, de bizonyos körülmények jövőbeni alakulása hasonlót eredményezhet, mint ami Ukrajnában történt, történik.

Köszi a linket.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. január 10. 12:07

Az 1980-as évek végén és kb 10 évvel ezelőtt egy téma kapcsán kapcsolatba kerültem svéd vállaltok menedzsmentjével. Az üzleti tárgyalás gyorsan befejezve maradt idő a beszélgetésre. Ennek során arra a megállapításra jutottunk, hogy Svádország sokat profitált az Európai országokból bevándorló szakemberekkel, de ha ez egyszer általánossá válik és kiterjedne az elmaradott térségekre, akkor kár viszályára is fordulhat. Úgy látszik a konklúzió jó volt, és a jelen bizonyítja. A svédek is észlelik a problémát és próbálnak korrigálni.

Merkel is abban tévedett, amiben a svédek, csak a következménye még részben látszik. Kapkod fűhöz-fához, kvóta, szigorítás, visszatoloncolás, de a szellemet kiszabadította és nagyon nehéz lesz visszazárni a palackba. A kockázat igen nagy. Nagyobb az esélye a bukásnak, mint a győzelemnek. Németország bajban van és ezzel Európa is.

Jó lenne, ha a Mandiner is szemlézné.

Válaszok:
pollip | 2016. január 10. 17:50

Bocs rossz hivatkozást adtam meg.
A Berecskereki 2016. január 10. 12:06 válaszom ehhez kapcsolódik.

"A Bilderbergék sem a minimál bér emeléséről szoktak tanácskozni. Valószínűleg."

Esetleg a "LÉT-BÉR"-ról. ;-)

Nem ezért hívtam fel a figyelmed az írásra, hanem azért, hogy lásd miképpen próbálja egy másik szerző elsikálni a lényeget, a tényt, a valóságot. Más mederbe terelni a polémiát.

A középső mondatoddal egyetértek.

Az utolsó mondatoddal pedig csak reménykedem.

Szíves figyelmedbe ajánlom Salgó László, De Gaulle diplomáciája című könyvét.

Ebben rátalálsz arra, amit Te nekem súlyos tárgyi tévedésnek rósz fel.

A dokumentumok alapján szerkesztett könyvben olvashatsz arról, hogy De Gaulle magáévá tette a német vezetők hangoztatott, a partnerek megnyugtatását célzó tételét: az NSZK gazdasági óriás lehet, de a háború elvesztése folytán politikai törpe marad.

A tábornok terveinek és reményeinek alapja az volt, hogy Franciaország gazdaságilag utoléri az NSZK-t. A Közös Piac keretében pedig- francia vezetéssel - együttesen ellensúlyozzák az amerikai hegemóniát. Oly módon, hogy Párizs az ölében tartja a bonni törpét.

De Gaulle 58. szeptemberében családi birtokán fogadta a német kancellárt. A két katolikus politikus a mise után ült le tárgyalni. De Gaulle azzal kezdte, hogy:" Szövetségi kancellár úr, van Isten és van politika."

De Gaulle politikai hitvallását Jules Renard-tól vette át: "Nincsenek barátok, csak baráti pillanat léteznek."

De Gaulle működése során mindvégig az "örökletes ellenségnek" teintett németek nemzetközi garanciákba, kapcsolatrendszerekbe csomagolt kordában tartására törekedett.

Adenauert is csak ilyen kontextusban fogadta el partnerként. Párizsban 63.január 22-én aláírták a különszerződést,. De a dolgok nem De Gaulle tervei szerint alakultak.

Hallstein már akkor nyomban lefektette, s Párizs orra alá dugta annak alapjait, amit a németek mára meg is valósítottak,vagyis az Európa feletti gazdasági hatalom megszerzését. Ami azután átment politikaiba is.

De Gaulle és Adenauer "barátsága" közel sem volt olyan idilli, ahogyan azt Te elképzeled. De Gaulle lépéskényszerben volt, de állandóan a németek megfékezése, semlegesítése, kezelhetővé tétele motiválta. Sajnos nem sikerült neki, Franciaország lemaradt a gazdasági versenyben. Mára meg teljesen eljelentéktelenedett.

Pár háztömbnyit túltolta. :D

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés