Nem alapgondolat, hogy a holokauszt magyar tragédia

2016. január 18. 15:23

Nemes Jeles László
HVG
Filmes írást, ami nem ideológiai alapon kritizálta filmet, nem olvastam. Kizárólag olyat olvastam, amiben a szerzőt az idegesítette, hogy ez a film elkészült. Interjú.

Beindított akár vitát, vagy közös gondolkodást a film a saját környezetükben? Találkoztak megfontolandó kritikával, véleménnyel?

Filmes írást, ami nem ideológiai alapon kritizálta filmet, nem olvastam. Kizárólag olyat olvastam, amiben a szerzőt az idegesítette, hogy ez a film elkészült.

Ilyen volt például néhány francia kritika?

Franciaországban, intellektuális körökben még nagyon elterjedt a maoizmus, az antijudaista nézeteknek is erős hagyománya van. A negatív kritikákban általában azt kaptuk meg, hogy a Saul fia nagyon impresszív, de felesleges alkotás. Ekkor éreztük, hogy ezek szerint beletaláltunk valamibe. A Le Monde-ban is ez jelent meg, és aztán a New York Times-ban ugyanez a vélemény köszönt vissza. De a New York Times-ról tudható, amúgy is, hogy anno a második világháború alatti népirtásról is a 17. oldalon két reklám között írtak két bekezdést. Ez egy régi beidegződés náluk.

A Libérationnál pedig teljesen megtévesztettek. Azt mondták, szerették a filmet, de a lap végül úgy jött le, hogy mi show-t csináltunk a haláltáborok valóságából. Ezzel tudták jól eladni az újságot. Igazi kritikai érvet azonban nem találtam, pedig szívesen olvastam volna. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez egy hibátlan film. Olyan frenetikus állapotban készítettük, hogy önkéntelenül is hibázhattunk. (...)

Az Oscar-jelölés utáni sajtótájékoztatón is elhangzott egy kérdezőtől, hogy Németországban mintha ignorálnák a filmet. Van alapja ennek a vádnak?

Szerintem van alapja. Én azt láttam, hogy amikor Cannes-ban a Saul fia német színészeihez mentek oda német újságírók, és meghallották, hogy melyik filmben szerepeltek, szó szerint elfordultak tőlük. De nem közöltek velem felvett interjúkat komoly német médiumok sem. Ezek szerkesztői döntések voltak. Hamburgban a film világpremierjén nyolcvanan ültek a háromszázas teremben. Sajnálom, én ezt látom. De remélem, hogy ezt meg tudjuk változtatni. Bízom benne, hogy van éhség a német nézőkben erre a filmre.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 172 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Antiszemita az egész világ...vagy csak a rendező úr egy csöppet paranoiás.

Adok neked egy VALÓDI FILMHEZ ALAPSZITUÁCIÓT, László!
A baj ezzel - gondolom, nálad -, hogy ez magyar témáról szólna.
De ott lennének a barátaid is, természetesen.

"A forradalom napjaiban mit csináltál?

23-án délután Lujzikával Pesten beszéltem meg randevút. A 12-es autóbusszal mentem, amikor a Szent István körúton, a Nyugati pályaudvar közelében, fölvonulók jöttek, egyetemisták vonultak a Margit híd felé. A Visegrádi utca sarkán az I. emeleten egy ügyvédi munkaközösség van, aminek az erkélyéről Rákosi kivágott fejét eresztették le egy kötéllel a nyakában. Én az autóbuszban álltam, érthetetlen volt számomra a szituáció. Emlékszem, hogy előttem az ülésen egy ávós tiszt ült egyenruhában, és a sapkája alól veríték csurgott végig az arcán. Aztán a Kossuth Lajos utcában, miután találkoztam Lujzikával, teherautók száguldoztak, rajtuk fiatalemberek kiabáltak, zászlót lengettek. Végigmentünk a Petőfi Sándor utcán a Vörösmarty térre, hogy autóbuszra szálljunk, ott röpcédulát osztogattak, amin rajta volt a 16 pont. De valahogy nekem olyan furcsa érzésem támadt. Mondtam Lujzikának, hogy siessünk haza. "
És ennyi. A forrása könnyedén felkutatható, de mint mondtam: valódi MAGYAR embertől származik, tehát, ez rád akár veszélyes is lehet.
Miheztartás végett írom, emiatt nehogy hátrány érjen olyan ember részéről, aki filmforgatás közben hintaszékben ül és pipázik (ah, a toll is kiesik a kezemből akkora az elragadtatás), mint a te Spielberged.
"Olyan frenetikus állapotban készítettük, hogy önkéntelenül is hibázhattunk. (...)"
Ezek szerint szokásod önkényesen hibázni.
Vigyázz, el ne hibázd.
Egy ágy a pszichiátrián - bizony egy ekkora nagy embernek is fenn van tartva, mint amekkora frenetikusan te vagy...

Ne reagáljon erre a provokátorra!
Azt élvezi, hogy itt sokan felhúzzák magukat a hülyeségein.

A holokauszt kutatóitól ne vedd el a munkát.
Ellie Wiesel (húgyosjózsi) látta már?
Mi a véleménye?

Kedves Nemes Jeles úr ! MINDEN emberi megnyilatkozás "ideológia" - az Öné is ! - , hiszen érdekorientált , perspektivisztikus , feltételes ...Szóval , ne csináljon úgy , mintha a kritikák úgy lennének ketté oszthatók , hogy a dicsérő "elfogulatlan" , a kritikus pedig "ideologikus"...

Nemes Jeles László!
A kutyát nem érdekli, milyen filmet csinált!
Gondolom ezt azután, hogy azt nyilatkozta, hogy általános iskolás korában egy budai iskolában zsidósága miatt bántották.

Ezt én nem hiszem el!!!
Szerintem, bizonyítani kellene.
Meg kellene neveznie a tetteseket!

Válaszok:
oskar | 2016. január 18. 17:29

Nyilatkozta ezt külföldön.
Én a kádár rendszerben egyetlen egy antiszemita támadásról nem tudok. A környezetemben sem számított valakinek a származása.

Én ezt magyarellenes nyilatkozatnak gondolom.
Miért????
Mert általánosított. Mert arra a korra az nem volt jellemző!

Én nagyon nem szeretem az általánosító, rasszista, antiszemita nácikat, és az általánosító magyarellenes antiszemitázókat.
Egy halmazba pakolom őket amelyek ártalmasak a békére. Úgy látom, hogy ez a rendező is oda igyekszik.

"Egy 45 perces hazudozás 3O.OOO dollár,
plusz a limousine költség."

Itt a bizonyíték, hogy tényleg zsidó.
Akkor még él a vén gané! :)

Sajnos még mindig kevesen értik, hogy a film elsősorban nem a holokausztról szól, hanem a moralitás és az emberi minőség megőrzésének lehetőségéről egy embertelen, tömeggyilkos hatalmi gépezettel szemben. Univerzális téma, játszódhatna a Gulágon, a Pol-Pot-féle Kambodzsában vagy az örmény népirtás idején Törökországban is.

„Senki sem hiszi, hogy egy japán vagy indiai gyerek angol, csak azért mert Angliában született. Ugyanez vonatkozik a zsidókra is.”
(Jewish World, London, 1915. szeptember 22.)

A magyar megszálló katonaság egy felperzselt földre érkezett, ahol további károkat, még ha akart volna, sem tudott okozni.

Ugyanis Sztálin és törzsfőnöke, Saposnyikov marsall aláírásával már 1941. november 17 kiadták 0428-as számú parancsukat, melyben megparancsolták:

„Minden települést a német csapatok hátában, 20-60 kilométeres mélységben a frontvonal mögött és 20-30 kilométeres sávokban az utak mindkét oldalán meg kell semmisíteni és szénné kell égetni. … Amennyiben az alegységeink visszavonulása szükségessé válik egy bizonyos helyről, minden szovjet lakosságot is vissza kell vonni és minden települést, kivétel nélkül, meg kell semmisíteni, hogy az ellenség ne használhassa azokat.”

Forrás: John Mosier: Deathride, Hitler vs. Stalin: The Eastern Front, 1941-1945 (Halállovaglás, Hitler Sztálin ellen: a keleti front), Simon & Schuster, 2010, 313.old.

Hát, egye fene, megnézem. Ha nem a hatodik holokausztfilm volna a praxisomban, hamarabb is elszántam volna magam, de ezek után egy mozijegy árát megéri.

Amúgy:
- A zongorista
- Schindler listája
- Az élet szép
- Becstelen brigantik (Na jó, csak az eleje. A többi szimplán szar.)
- Jób lázadása
- A remény vonata

Van még ötletetek?

Akkor már van az a görög komcsi is, aki csinált egy nagyon szar filmet, a Costa-Gavras nevű lény.

"A Helytartó". Na az kimondottan büntetés volt... Szerencsére pénzt nem adtam ki rá: kölcsön kaptam a CD-t.

És mindegyiknél kötelező motívum a kritikákban, hogy "a Holokausztot új, egészen szokatlan oldalról világítja meg."

A néző már lassan úgy érzi magát, mint egy fogoly, aki valahogy kilép egy barakkból, és egy csomó szokatlan irányból szögeznek rá reflektort az őrtornyokból...

Válaszok:
Csomorkany | 2016. január 18. 23:39

A Sorstalanságot mondjuk csak könyvben olvastam. Vessetek a mókusok elé, de tetszett. A Holokausztot egészen új, szokatlan nézőpontból világította meg...

Persze hogy nem olvasott, mert amikor rájött, hogy a kritika ilyen, abbahagyta az olvasását...

Nekem már mindegy. Egy új reflektort még kibírok. Végülis tényleg ritkán van ekkora médiahájp. Majd viszek be popkornt. Na jó, nem. Egy lépés jobbra vagy balra szökésnek minősül...

Nem is a "Helytartó", mert azt a német komcsi írta, és dráma. A görög komcsi filmje ebből az "Ámen"

Csak meg van a hetedik.

De akkor már:

Anna Seghers: a hetedik kereszt. Első találat a gugliról: "a haladó irodalom egyik alapműve".

Ismertem ezt a mesét.
Nobel-díjas munkássága része.

Nem tudok veled vitatkozni azon, amit írtál.
Természetesen ugyanígy gondolom.
De a kérdés a következő:
"MI" miért nem tudunk a "mi témáinkból" filmet csinálni?
És miért tud Jeles az övéből, évente többet?
És a Jeles-2, Jeles-3, Jeles végtelen?
Exponenciálisan növekvő mennyiségben?
Ez a gond és ez egyben a végzethez vezető biztos út.

Így kell lebeszélni az embereket valamiről. Ha az úrfinak fontos a film témája, akkor arról beszéljen, az emberek minősítgetését meg tartsa meg magának.

Hogy őszinte legyek: el sem hiszem, hogy direkt nem álltak vele szóba, stb. Meg sem merték volna tenni.
Ezek után meg minek álljanak vele szóba? Neki van egy elképzelése az emberekről, amitől nem tágít.
Önmatt.

De, örülünk!
Azt azért magyarázd meg, hogy a rendező úrfi minek nem örül?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés