Írtam egy vígjátékot Trianonról

2016. február 4. 13:21

Köbli Norbert
Index
Nagyon jó lenne nevetni Trianonon. Jó ízléssel, jól megfogva. A nevetés gyógyít, és katarzist tud kiváltani. Interjú.

Tudatosan próbáltad másolni A vizsgát a következő filmekkel?


Ha belépsz egy érdekes korszakba, akkor az könnyen beszippant. Hirtelen elkezded érezni, és érteni a nüanszait. Pontosan tudod, hogy milyen ruhában voltak a korszak emberei, milyen használati tárgyaik voltak, milyen problémák foglalkoztatták őket. Másrészt én nagyon jól megtaláltam magam a negyvenes-ötvenes években. Mindig is izgattak a korszak morális dilemmái, a férfiember erkölcsi kérdései. Például ha vagytok négyen egy zenekarban, akkor az egyikkel külön elbeszélget a lemezcég, hogy te vagy a tehetséges, azt a három lúzert dobd ki az ablakon. Mit teszel? Ezek az erkölcsi kérdések, még ha nem is olyan felfokozottan, mint A vizsgában meg a többi filmben, de jelen voltak az életemben. Mi az, ami neked még belefér? Ha valamiben jó vagy, akkor a piac, még a magyar is, elkezd irányítani, hogy azt csináld tovább. Ezt hívják skatulyának. Például a Félvilág ez ellen is ment. Azt éreztem A berni követnél, ha most még egy ugyanilyen film jön ki tőlem, akkor örökre beleragadok egy skatulyába. Attilával megbeszéltük, hogy így vagy úgy, de minden közös filmünk más lesz. Az lesz majd a meglepetés, amikor készítünk egy filmet, ami a jelenben játszódik. Arra is vannak tervek. (...)

A Saul fia sikere miatt sokan hőbörögnek, hogy mikor készül már végre film a magyar történelemből.

Abban társadalmi szinten mindig nagyon nehéz kiegyezni, hogy ki a hős, és azt hogyan ábrázoljuk. Amiket én írok, átlagemberekről, hétköznapi hősökről szólnak, de közben felvillantanak valamit a nagy konfliktusból, és abból, hogy én erről mit gondolok. Nagyon nehéz lenne most a zászlónkra tűzni, hogy például Bibó Istvánról készítünk egy filmet. Ezerféle dolgon fennakadna. „Miért akarsz te most Bibóról filmet forgatni? Biztos kell nekünk ez? Kinek az érdeke ez?” Vagy Tisza Istvánról. De még Szabó István is belebukik egy Bethlen-filmbe. Pedig ha egy figura ellentmondásos, az a filmnek, a drámának csak hasznára válik. Plusz ha egy film fel mer tenni botrányos kérdéseket, akkor alkalmat is kínál a hiteles ábrázolásra és válaszadásra. Nálunk nem lehet ilyenekhez hozzányúlni. Soha az életben nem fogunk mondjuk egy Horthy-filmet csinálni. Én mondjuk írtam Trianonról vígjátékot.

Erről szeretnék többet tudni!

Arról szól, hogy a trianoni delegáció egyik tagja, egy fiatal földrajztudós csalódottan megy haza, nemcsak azért, mert elcsatolták Erdélyt meg Partiumot, de az ő kicsi falujukat is. Hogy fogja ezt megmondani a nagyon beteg apjának? Hazamegy, és végül nincs szíve megmondani az igazságot. Megbeszéli a falubeliekkel, hogy játsszák azt a beteg apa kedvéért, hogy őket nem csatolták el, magyar falu maradtak. Itt munkál bennünk Trianon közös élménye, és nincs feldolgozva. Ha így beszélsz róla, akkor jobbikos vagy, de ha úgy, akkor ballib. Lehet-e úgy megfogni Trianont, hogy a moziban közösen, egy dolgot érezzünk közben, és nevessünk rajta? Szerintem nagyon jó lenne nevetni Trianonon. Jó ízléssel, jól megfogva. A nevetés gyógyít, és katarzist tud kiváltani.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 147 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szándékosan provokál, vagy csak hülye?

Válaszok:
packó | 2016. február 4. 14:21

"Írtam egy vígjátékot "

Akkor most biztos, hogy olcsóbb lesz a WC papír.

Idióta. A románok és a többiek jót röhögnének rajta - rajtunk - az biztos.

Olyasmin nem lehet röhögni, aminek a tragédiája ma is itt van rajtunk. Ki tud röhögni, amikor azt látja, hogy teleépítették Erdélyt ortodox templommal? jelentkezzen, aki röhögcsélt már székelyekkel Trianon kapcsán. Majd ha ők röhögnek, akkor röhögjön ez a Köbli is.

A zsidók mikor röhögtek utoljára Auschwitzon?

Szándékosan. Minden nap, mindegyik.

Pornó a lágerben, ezt tetszene, büdös paraszt?

Egyébként nem tudom, hogy feltűnt-e nektek, a Fesztivál Mandiner oldalon mintha kizárólag zsidó témákkal kellene foglalkozni.

Egészen lesújtó.

"Arról szól, hogy a trianoni delegáció egyik tagja, egy fiatal földrajztudós csalódottan megy haza, nemcsak azért, mert elcsatolták Erdélyt meg Partiumot, de az ő kicsi falujukat is. Hogy fogja ezt megmondani a nagyon beteg apjának? Hazamegy, és végül nincs szíve megmondani az igazságot. "
Kezdhetné onnan, hogy volt egyszer egy Herzl Tivadar.
Volt neki egy szép elgondolása a népével kapcsolatban. Az, hogy hazát szerez számukra.
De nem volt ehhez pénze, amiből a projektet elindíthatta volna.
Így hát kapcsolatot talált a népe gazdag, nagyon gazdag, nagyon-nagyon-nagyon gazdag embereivel.
Akik közül a leggazdagabb aztán kézbe is vette az ügyet.
Legelőször ígéretre volt szüksége a megalakuló hazáról, megfelelő helyről, a világbirodalomtól, Nagy-Britanniától. Megkapta, ez volt a Balfour-nyilatkozat.
Önmagában ez a papír azonban semmit sem ért volna, drámai háttér, elképzelhetetlen tragédiák színjátékai nélkül.
Ezt a fedősztorit elnevezték Nagy Háborúnak, később I. világháborúnak.
A kataklizma - a fedő sztori - annyira jól sikerült, hogy az új állam létrehozása az ingerküszöböt sehol nem lépte túl. Úgy sem, hogy - mivel a kiszemelt terület foglalt volt - milliókat kellett elűzni évezredes lakóhelyükről. Ez a folyamat azután sohasem kapott semmiféle -kauszt elnevezést.
És a nagyon beteg apának ezután mindenfajta szívfájdalom nélkül el lehet mondani:
a kataklizma egyik sarkalatos pontja volt a Párizs környéki "békék" című szemfényvesztés, melyet a magyarok képesek trianoni aljasságként emlegetnek.
Hiába: nincs érzékük sem a vígjátékokhoz, sem a fedősztoris történetekhez...

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. február 4. 14:27

Helyesen: melyet a magyarok képesek trianoni aljasságként emlegetni.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. február 4. 14:37

"Hazamegy, és végül nincs szíve megmondani az igazságot. Megbeszéli a falubeliekkel, hogy játsszák azt a beteg apa kedvéért, hogy őket nem csatolták el, magyar falu maradtak. "

Hú, de eredeti...jah, nem.
Goodbye Lenin koppintás.

Hogy értsék a hivatalból értetlenkedők:
Egy 300 ezer négyzetméteres, 1000 éves országból,
ha csinálunk egy 93 ezer négyzetméterest,
akkor egy 20 ezer négyzetméteres ország létrehozása
egyáltalán miféle problémát vethet fel?

Ha már a zsidók vészkorszakának témáiról van szó, adnék egyet: Fuchs Jenő és a vaskereszt.

"Mit nevettek? Magatokon nevettek." (Gogol)

Úgy érted, több tízmillió ember meghalt, hogy létrejöjjön egy 20 ezer nm-es ország a Közel-Keleten?
Ez volt az igazságosabb helyzet összességében?

T végtelenül ostoba fasz. Most az számold ki, hogy az utódállamokban milyen nemzetiségi megoszlás volt!

Ez NEM beteg, ilyen betegség nincs, ez annyira hülye, h. azt sem tudja, hol, kik között él.
Vagy provokál, mert azt imádja, ha lehülyézik?
Mindenesetre az, h. a magyar tragédiáról, ami a legkevésbé sem múlt, hanem jelen, valaki így mer nyilatkozni, azért jelent valamit, pl. azt, h. vagy azt hiszi, mindenki az elvtársa, v. nem izgatja, h. kiírja magát egy közösségből.
Ez az anyja, az iskolája és a maga szégyene.
Addig is kívánom neki, h. olvasgasson bele a román megszállás legkevésbé sem túlzó rémtörténeteibe, oszt nevetgéljen az Isten barma, ha még van hozzá kedve, esetleg a zárt osztályon.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában