Er ist wieder da

Moziban nem, csak a Netflixen mutatják be itthon az új Hitler-filmet

2016. február 12. 15:26
Április 9-én világszerte elérhető lesz a Nézd, ki van itt című vígjáték, ami arról szól, hogy Hitler egyszer csak felébred a 2010-es évek Németországában és nem túl polkorrekt humoristaként nagy tévés karriert fut be. A Mandiner.fesztivál a film produkciós irodájától megtudta: itthon csak a Netflixen mutatják be a filmet, moziban nem.

2015 őszének nagy sikere volt a német mozikban a Timur Vermes 2011-es Nézd, ki van itt című könyvéből készült azonos című film. A Mandiner.fesztivál a filmet készítő Constantin Film sajtóirodájától megtudta: az alkotást Magyarországon nem moziban, hanem a Netflixen fogják bemutatni. Világszerte április 9-étől lesz elérhető a film. 

A több mint negyven országban megjelentetett regény a New York Times bestseller-listájának első helyén is megfordult. Hasonló sikere volt a filmnek is Németországban: az októberi premier óta 2,4 millióan váltottak rá jegyet a mozikban.

Itt látható a film összes trailere egy videóba fűzve:

A Magyar Időknek írt őszi cikkemben így írtam a filmről:

„Most a zöldekkel lépnék koalícióra. A környezetvédelem honvédelem!” – mondja Adolf Hitler, pontosabban az őt alakító Oliver Masucci az ősszel mozikba került Er ist wieder da című filmben. A Timur Vermes 2011-ben kiadott Er ist wieder da (magyarul Nézd, ki van itt címen jelent meg) című regénye alapján készült mozifilm nem csupán azt mutatja be, mi minden történik a 2010-es évek Németországában a rettegett tömeggyilkossal, miután egy berlini belső udvarban azon kapja magát, hogy nem halt meg, hanem azt is, mivé vált Németország az 1945-öt követő hetven évben. Hitler hamarosan tévésztárrá és a német közbeszéd meghatározó szereplőjévé válik – ebben egy médiavállalat belső hatalmi harcai és a magas nézettség érdekében elkövetett gátlástalan húzásai is segítik. Hitler a filmben fess, szellemes, slágfertig, meggyőző: azt mondja, amit az emberek hallani akarnak, ám nem mernek kimondani.

Éppen, mint az ébredező európai szélsőjobboldali és jobboldali populista mozgalmak. A filmben többször is történik utalás Geert Wildersre, Jörg Haiderre, Heinz-Christian Strachéra, Marine Le Penre, a németországi Pegida mozgalom által szervezett iszlamizációellenes tömegtüntetésekre, a legújabb felmérések szerint tíz százalék körül mozgó AfD-re, a németországi menekülttáborokat ért támadásokra, amelyekre a rajongóknak kabriójából vidáman integető napszemüveges Hitler némi gondolkodás után úgy reagál: „Kiváló, ezzel az anyaggal már lehet dolgozni.”

A film egy pontján egy tartományi neonáci pártvezetővel is beszélt az ál-Hitler, aki azt tudakolta a politikustól, vajon követné-e most is. Az NPD-s politikus kikapcsoltatta a kamerát – a stáb ezt persze nem tette meg, csak a föld felé fordította –, és azt mondta: „Ha ön lenne az igazi, természetesen.” Az elsőkötetes szerző a regény megírásakor nemhogy filmen nem gondolkozott, de különösebben hangos sikeren se, a kiadója azonban jól időzítette a megjelenést, így a karácsonyi időszak slágere lett a diktátor emblematikus bajszán és frizuráján kívül csak a címet a borítóra tevő könyv.

A kőkemény társadalomkritikára építő film kilép a regény jelentette korlátokból, és a német közbeszéd része kíván lenni: olyan ország komédiája, amely nem biztos önmagában, ahogy a Die Zeit kritikusa fogalmazott. Nagyszerű, sokkoló és helyenként gonosz szatíra, amely felébreszti és figyelmezteti az embereket, hiszen számos olyan jelenet van benne, amelyet nem írtak meg előre, hanem úgy vettek fel, hogy Oliver Masucci Hitler-jelmezben elvegyült az emberek között. A náci diktátor fogadtatása ritkán volt negatív, a többség szelfizni akart vele, és volt, aki a karját is meglendítette. Ahogy a filmes Hitler fogalmazott: „Tőlem nem szabadultok soha. Ott élek mélyen mindannyiótokban.”

A film tehát hangsúlyozottan nem regényadoptáció: a főszereplő, Oliver Masucci nemcsak a legjobb német színészek, mint Fabian Busch, Christoph Maria Herbst vagy Katja Riemann társaságában játssza el a náci diktátort, hanem dokumentarista jelenetekben Hitlerként beszélget az utca emberével, kisállattenyésztőkkel, vállalkozókkal, német celebekkel, fiatal politikusokkal, újságírókkal és neonácikkal.

„Félelmetes volt az, ahogyan megnyíltak Hitler figurája előtt. Úgy érezték, hogy végre van valaki, akinek elmondhatják, mit is gondolnak. Elég veszélyes gondolatok hangzottak el. A film kapcsán döbbentem rá, hogy a középosztály jobbra tolódik. Fel kell tenni a kérdést, vajon miért” mondta a bemutató napján a főszereplő.

Még egyszer tehát a netflixes bemutató dátuma: április 9-e, szombat.

Összesen 32 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ráadásul egész jó könyve volt neki. Vagy kétszer elolvastam. "Bánegresen megdőlt a rendszer"

Ami azt illeti, volt egy német ismerősöm, teljesen jámbor katolikus gyerek, a légynek sem tudna ártani. Egy bakonyi faluban észrevették, hogy német, és egyből karlendítéssel köszöntek neki: "Heil Hitler!" Semmi rosszindulat vagy gúnyolódás nem volt a dologban. Örömet akartak neki szerezni. Ha német, akkor biztosan lenyűgözi, hogy milyen műveltek a falu kocsmázói.

Ez legföljebb 1942 után igaz. Addigra túlnőttek rajta az események. De a Franciaország elleni villámháborút, amiről az I. vh. összes német politikusa és tábornoka álmodozott, ő és a tábornokai végbevitték.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés