15 millió Saulja

2016. március 4. 9:25

Papp Attila Zsolt
Főtér.ro
Lehet, hogy nehéz megemészteni, de a világot nem hozzák lázba a mi aktuális acsarkodásaink, félelmeink és előítéleteink, hogy zsidó és nemzsidó, urbánus és népi, bal- vagy jobboldali.

„Néztem Röhrig Gézát, aki szellemesen számolt be az Oscar-gála furcsaságairól, és megütötte egy mondat a fülem. Arról volt szó, hogy mennyire megható volt érezni a magyarok részéről érkező szeretetet és lelkesedést, az üzeneteket, a támogatást: egy egész nemzet ünnepét. »Már a díjátadó előtt úgy éreztem, hogy 15 millió Sauljaként ülök ott« – mondta Röhrig. Aztán még olyasmit is mondott, hogy túl kéne tekinteni már az ideológiai lövészárkokon, »egymásra vagyunk ítélve«, és »jó lenne, ha az a pillanat, amely az Oscar-díjátadó éjszakáján összehozta a magyarokat az egész földkerekségen, több is tudna lenni, mint egyetlen pillanat«.

(…)

És végtére tényleg ennyire egyszerű ez. Lehet, hogy nehéz megemészteni, de a világot nem hozzák lázba a mi aktuális acsarkodásaink, félelmeink és előítéleteink, hogy zsidó és nemzsidó, urbánus és népi, bal- vagy jobboldali, és hogy mindent, ami történik, csakis ezen a szemüvegen keresztül lehet látni és láttatni, »határon innen és túl«, és eszerint ítélni meg eleveneket és holtakat. A világot az érdekli – és ez marad majd meg a kollektív emlékezetben –, hogy 2016-ban egy magyar film nyerte az Oscar-díjat, ennek minden dicsőségével. És ez annyira magától értetődő, mint Röhrig Géza szájából az, hogy »15 millió Saulja«.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 93 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor az 30 millió, ugye?
Mert mi magyarok is magunk közül valónak tekintjük az alkotókat.

A koncentrációs táborokba elhurcolt és elpusztult vidéki zsidóság, bizony, hogy magyarnak tartotta magát, talán jobban mint ma sokan.

Persze jöhetsz azzal, hogy a gulágra is elhurcoltak annyi embert és ott is elpusztult annyi.
Arról is kell csinálni jó filmet.

Röhrig Géza személye, megszólalásai, gondolkodásmódja stb. magasan kiemelkedik a magyar átlagból.
Tiszteletre méltó szerénysége (van mire!), okossága, sőt, bölcsessége magasan fölötte áll a gyűlölködő, lebutított, irigy, kapzsi stb. hazai átlagnak. Sőt, elitnek!
Pl. ő azt is mondta, hogy nagyon tudna örülni, ha Trianonról is készülne egy jó film.

De egyébként készült egy csomó fontos és jó film a közelmúlt magyar történetéből - ami teljesen visszhangtalan maradt!
Kedvenc példám Maár Gyula zseniális rendszerváltási szatírája, a Hoppá c. film - 1993-ból, Törőcsik Marival és Garas Dezsővel a főszerepekben.
Tegye föl a kezét, aki látta!

Válaszok:
marko11 | 2016. március 4. 11:33

azaz 15 millió magyarként!
és még az angol-magyart (6:3), Puskás Öcsit is említette ezzel kapcsolatban
szóval: én vevő vagyok Röhrig Géza szövegére!

Ezt most miért kell?:(

Bevallom, és elsősorban FILMKÉNT nézem.
Talán szerénytelenül azt is mondhatom, hogy valamennyire jártas vagyok a filmművészetben.
Azt is tudom, hogy egy filmet nem a témája tesz naggyá, hanem sok egyéb (képek, zene, színészek, szerkesztés stb.).
És ebből a szempontból a Saul fia egy roppant eredeti, korszakos jelentőségű alkotás. A filmművészet szempontjából! (És nem a témája szempontjából.)

A Sault több, mint 80 ország megvette.
A németek nem! (Az is igaz, hogy a filmben nem sok szimpatikus német szerepel.)
Németországban egy amerikai forgalmazó fogja bemutatni.

Jut még eszembe:
Röhrig Géza Fidesz-alapító volt a Színművészetin - a rendszerváltás előtt.
Ki is rúgták!

Miért, talán te, zsidófaló nemzettestvér?

Senki nem akart beleszámítani a magyarságba téged.

Az biztos, hogy tőled független.

Érdekes, hogy nemzettestvéremnek milyen eredeti elképzelései vannak a tudás/igazság megszerzésére. Nem baj, kopasz, csak így tovább!

2011. a legjobb külföldi film díját egy iráni film kapta. Nem a szívednek kedves palesztinokról szólt, de a "zsidó" zsűri adott díjat "az ellenségeinek".

2005. palesztin filmet jelölt ugyanerre a díjra a "zsidó zsűri", bár végül egy dél-afrikai (nyilván zsidó és holo) film nyert.

2008. Vigyázz, duplacsavar: jelöltek egy izraeli filmet, ami a palesztinok elnyomásáról szólt, és nem nyert! Helyette egy japán (zsidó) film, nyilván holocaust témában.

2013. ismét egy palesztin filmet jelölt a "zsidó zsűri", bár végül egy (nyilván zsidó és holo) olasz film nyert.

Tudom, hogy mindenki magából indul ki, de néha lépj ezen túl, és ne nézz mindenkit hülyének.

„Emlékezz a szavaimra Jákob fiam, és tartsd be apádnak, Ábrahámnak parancsolatát: különítsd el magad más nemzetektől, ne étkezz velük közösen, munkájukkal ne érts egyet, ne válj szövetségesükké; mert munkájuk tisztátalan, a viselkedésük egy szennyezés, egy szentségtörés és tisztátalanság” (Jub. 22:16)

„Senki sem hiszi, hogy egy japán vagy indiai gyerek angol, csak azért mert Angliában született. Ugyanez vonatkozik a zsidókra is.”
(Jewish World, London, 1915. szeptember 22.)

A magyar ember nem acsarkodik.
Vannak dolgok, amiket kénytelen tudomásul venni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés