A Saul fia mellett van remekmű a magyarok tragédiájáról

2016. március 4. 13:27

Szőnyi Szilárd
Heti Válasz
A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

„A Saul fia után ne sírjunk, hogy miért nem nincs hazai remekmű a kommunizmusról, amikor van. Inkább kérdezzük meg magunktól, miért nem tettük kultuszfilmmé a Szökést.

Széles körben ünnepelték a valóban rokonszenves Röhrig Gézát, amikor azt mondta, a holokauszt mellett szerinte is szükség volna nagy filmekre a XX. század egyéb magyar tragédiáiról. A Saul fia főszereplője ezzel azoknak üzent, akik így vagy úgy, de azt sérelmezték, hogy »miért mindig csak a vészkorszakról forgatnak a rendezők, és miért csak ezzel a témával lehet fesztiválsikereket elérni«.

Szerintem viszont hagyjuk abba a nyavalygást, nézzünk magunkba, és kérdezzük meg: miért nem becsüljük meg jobban a már most is létező alkotásokat? Miért nem döntött nézettségi csúcsokat például Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia nagyszerű mozija, a recski munkatábor életét bemutató Szökés? Miért nem tettük kultuszfilmmé azt az alkotást, amelyet (részben lengyel szereplői miatt) talán még Lengyelországban is nagyobb becsben tartanak?

Nagyrészt persze egyet lehet érteni Pion István költővel, a Magyar Nemzet munkatársával, aki – a Saul fia keresztény szereplőjeként – a mostani Heti Válaszban arról vall: nem az a gond, hogy nincsenek filmek a tárgykörben, hanem a minőségükkel akad probléma. Több alkotásra ez valóban igaz. De ettől még kérdés: sokan miért csak egy holokausztfilmre adott dacreakcióként ébrednek rá a magyar múlt mozgóképes ábrázolásának múlhatatlan szükségességére? Egyébként meg, saját jogán, korában miért nem tódultunk a moziba az olyan, már létező remekművekre, mint a Szökés?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha a kommunisták fogják a pénzeszacskó zsinórját, hogy képzelhető el kommunistaellenes film gyártása belőle?

Számomra az alapfilm az Eldorádó marad, de ha már így emlegeti Szőnyi, megnézem ezt is.

Régen láttam a Szökést , s szerintem azért nem lett úgynevezett kultuszfilm , mert nem igazán hatásosan van megcsinálva . A téma nagyszerű . Olvastam recski foglyok izgalmas visszaemlékezéseit , már a Kádár-rendszer vége felé , 1987-ben pl. Sztáray Sándor dokumentum könyvét . Maár Gyula érdekes dokumentum filmet forgatott Tabódy atyáról , aki szintén Recsken ült .Böszörményi is ott raboskodott , a Laura c. filmjében még szintén a Kádár-rendszerben bizonyos Recsk-elemeket bele is szőtt ebbe a filmébe is . Szóval : szerintem egy remake segítene a Szökés c. film kapcsán , csak nálunk ez nem szokás .

Válaszok:
Csomorkany | 2016. március 4. 16:53

Azért tegyük hozzá, amit Kertész Imre szokott hangsúlyozni: egy megmenekülés-film vagy könyv eleve hazudik, mert az események lényege, hogy sokmillióan nem menekültek meg. Ez a komenizmusra és Recskre is áll. Ha az egyetlen sikeres menekülésről készült a film, az zárójelbe teszi annak a sok ezernek a sorsát, akit megöltek ott.

Válaszok:
péterx | 2016. március 4. 19:18

A 8000 baromállat az besorozott kiskatona volt, akit a határőrséghez tettek.

Magyarországon utoljára a 80-as években volt divatja a magyar filmnek.
Azóta a ker. tévékkel elhülyített közönség csak az amcsi filmekre tódul.

Nem mondtam , hogy rossz film a Szökés ...A "kultfilm" viszont külön kategória . Arra hivatkoznak , az valamiben mintát ad , az valahogy generációról-generációra igazodási pont , mint pl. a Walt Disney filmek legtöbbje . A Szökés tehát értékes , de mégsem mérföldkő .

Erről nem tudtam, s ha így van , ez nagyon szomorú . Szívesen megnézném .

Nem értek egyet Kertész Imrével . Ugyanis , a Szökés - és a "megmenekülés" filmek-könyvek - lényege is éppen az , hogy a pusztulás , az igazságtalanság , az elnyomás , az erőszak nem korlátlan úr . A művészet , irodalom , film éppen a reményről szól , hogy az ártatlan áldozatok tömeges és tragikus halála sem semmisíti meg az értelmes cselekvésbe vetett emberi hitünket . Ha Kertész pesszimizmusa igaz lenne , akkor minden művészetet abba kellene hagynunk . Az igaz , hogy egyetlen ember idő-előtti és nem-természetes halála sem elfogadható . Azonban éppen ez az elfogadhatatlanság jelzi a magasabb mércét - az abszolút értelmesség követelményét - , mely , éppen mert már előzetesen megvan , a tiltakozásunk alapja !

A kérdésed helyénvaló. Viszont a besorozott határőrök lebaromállatozása nem. Gondoltam, szólok.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában