A fantasztikus irodalom kétséges helyzete Magyarországon – A Galaktika

2016. március 10. 18:23

Cockroach Carthago
Roboraptor
Van a magyar sci-fi szcénának egy olyan fekete lyuka, amiről kicsit kínos beszélni, pedig most már muszáj lenne. A hazai fantasztikus irodalom egykori, talán szebb napokat is megélt zászlóshajójáról van szó, a Galaktikáról.

Van azonban a magyar sci-fi szcénának egy olyan fekete lyuka, amiről kicsit kínos beszélni, pedig most már muszáj lenne. A hazai fantasztikus irodalom egykori, talán szebb napokat is megélt zászlóshajójáról van szó, a Galaktikáról. A Galaktika az egyetlen hazai SF-magazin, valamint ezzel együtt könyvkiadó is, és mindkét minőségében egyre kellemetlenebb színvonalat üt meg úgy a válogatás minőségét, mint a küllemet tekintve. Vegyük sorra először is, hogy mit adott ki 2015-ben a Galaktika, mellétéve azt, hogy eredetileg mikor jelentek meg ezek a könyvek. (…)

Szembetűnő, hogy összesen öt olyan könyv volt a tizenkilencből, amely eredetileg 2010 után jelent meg, és abból kettő egy-egy sorozat vagy franchise (Őrség, S.T.A.L.K.E.R.) sokadik, talán kissé érdektelen darabja. Szóval »friss« megjelenésnek marad 2013-ból Robert J. Sawyer Halál a vörös bolygón című könyve, Cory Doctorow Homeland című műve, valamint a finn Emmi Itäranta kötete. Nem valami fontos könyvek, bár a finn szerző különböző díjakra is jelölt könyvét éppen a hónap könyvének választották a Molyon. Ráadásul ezeken kívül csak három olyan van, ami a kétezres években jelent meg, tehát tizenegy könyv 2000 előtti.

A könyvek nem igazán frissek. Akkor legalább hiánypótlóak? Igaz: nem jelent meg korábban magyarul Az Alapítvány barátai, a Zanzibár vagy ez az adott Heinlein-könyv. De őszintén szólva, és minden tiszteletünk mellett: kit érdekel 2015-ben egy huszonhat éve Asimov tiszteletére írt antológia, egy huszadszor újrakiadott Clarke, egy ötven éves Brunner vagy egy hatvan éves, B-kategóriás Heinlein-regény? Maga Asimov, Clarke vagy egy A-kategóriás Heinlein is csak jóindulattal fogadható el. Ahogy John Scalzi is írta: ezek az emberek meghaltak. A könyveiket lassan ingyen le lehet majd tölteni az internetről ekönyvben, vagy be lehet sétálni a könyvtárba és ki lehet venni a korábbi kiadásokat.

Mindenképpen izgalmas színfolt a nem angolszász szerzők beemelése a magyar kánonba, ezért jár egy pirospont a Galaktikának, a könyvek minőségétől függetlenül is. Ez jó irány. Ezeken felül viszont teljesen indokolatlan a válogatás. Olyan, mintha lenne a külföldi könyveknek egy ócskapiaca, ahová a Galaktika szerkesztői előszeretettel járnak vásárolni – igaz ez egyébként a magazinban megjelent novellák tetemes részére is. Nem feltétlenül rosszak ezek a könyvek vagy novellák, de az tény, hogy nem igazán relevánsak 2015-ben.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Drábik János irodalmi (például freemason-irodalmi) nyomozgatásai révén pedig maga Huxley informáltságát, illetve mondhatom felbátorodva vakmerően ehelyütt azt hogy eme "látnoki pályát" :) azaz Huxley pályaívének csomópontjait is megismerheti az aki natttyon-nattyon kiváncsi arra :)

Emezt a Drábik-szöveg szakaszt ajánlanám erre, azaz
a "George Orwell és a Golden Dawn" szakaszcím alatt:


http://mek.niif.hu/06800/06897..


Jelenleg illetve a linkemen lévő adalékinformációinkkal bizony ahogy mondod

érthetőbb Huxley mint amikor először olvastuk!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában