Minden zenészben van egy enyhe tudathasadás

2016. április 26. 10:58

Csoóri Sándor Sündi
Család.hu
Szerintem a sajátos női és férfi szerepek mindig meglesznek, jóllehet ezek biztos változnak korokkal. Azt gondolom, mindannyiunk érzi, hogy mi a férfi és mi a női szerep, de nem gondolom, hogy ez élesen elhatárolódna egymástól. Interjú.

Mit jelent Önnek a népzene?

Gyermekként még nem fogtam fel azt, hogy mit adhat, később értettem meg a lelkiségét és a mondanivalóját. Majdnem hogy természetességgel vett körül ez a fajta rezgés, amit népi kultúrának, népzenének vagy népdaloknak hívunk. Ezt igyekszem magam is átadni, mert vallom, hogy ez igenis egy olyan dolog, ami ha gyerekkorban erősen beépül a mindennapokba, akkor felnőttkorban értelemmel töltheti meg a jelent. Ez nyilván nem feltétlen jelenti, hogy ha valaki nem kapja meg gyermekként a népzenét, akkor felnőve az semmit nem nyújthat neki. Igazából mindegy is, hogyan, de a népzenével való találkozás, átélés, élményszerzés mindenféleképpen valami többet tud adni az embereknek.

Mi az, amit a leginkább tisztel az édesapjában?

A zenéhez való hozzáállás, az állandó keresés, a zene szakralitásának megőrzése, ami elsősorban számomra mindig lenyűgöző, hogy visszatér hozzá. Egyáltalán nem ereszt a zene szakralitásából, és ez egy nagyon szép tulajdonsága. Amellett a különféle emberi jellemvonásai, mint a jóindulat, a jó gondolatokkal való gondolkodás szintén iránymutató számomra.(...)

Ön szerint manapság vannak éles határok a női és férfi, anyai és apai szerepek között?

Szerintem a sajátos női és férfi szerepek mindig meglesznek, jóllehet ezek biztos változnak korokkal. Azt gondolom, mindannyiunk érzi, hogy mi a férfi és mi a női szerep, de nem gondolom, hogy ez élesen elhatárolódna egymástól. Hanem inkább bizonyos helyzetekben a nőnek van nagyobb szerepe, vagy hatásköre, bizonyos esetekben pedig a férfinak, és ez valahogy úgy illeszkedik egymásba, hogy nem teljesen élesen határolódnak el. Úgy vélem, alapvetően fontos a női és férfi szerepek tisztázása egy kapcsolaton, családon belül. A mi esetünkben a feleségem is zenész, és megérti a szakmánk nehézségeit vagy bizonytalanságait.

Tudna -e bármilyen párhuzamot vonni a népzenész-lét és az apaság között?

Lehet, hogy alapvetően minden zenészben van egy enyhe tudathasadás. Nyilván a zene az előbb volt, mint a gyermekem, és többet foglalkoztam eddig vele. De abban a helyzetben, amikor már ott van a gyermek, akkor teljesen másképpen működik az agy. Azt szeretném, hogy boldogok legyenek a gyermekeim. Alapvetően minden szülőnek ez kéne a feladatának lennie. Természetesen nem mindenáron, hanem tanuljon meg boldognak lenni, ismerje fel azokat az élethelyzeteket, amiktől ő lelkileg gyarapodik és élvezze azt, hogy gyereknek lenni jó. Mert ha gyereknek lenni jó, akkor majd lehet, hogy az apaságra is azt fogja mondani, hogy apának lenni jó. Akkor oda-vissza meg fogja érteni ezt a folyamatot.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés