Jogvédő szervezetek kritizálják a kvótareferendumról szóló Kúria-döntést

2016. május 4. 13:11
A kvótareferendumról szóló Kúria-döntést kritizálta az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital. A szervezetek szerint a kormány kérdése népszavazásra alkalmatlan, mert alkotmányellenes, nem egyértelmű és nem is tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital szerint népszavazásra alkalmatlan kérdést akar feltenni a kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló referendumon, ezért a Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kezdeményezést. 

A négy szervezet közös közleményében úgy vélekedett: a kérdés alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és nem felel meg az egyértelműség követelményének.

A Kúria kedden döntött úgy, hogy lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében, a testület elutasította a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett, és a Kúria által jogerősen hitelesített népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

„Sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak”

A jogvédő szervezetek és a Political Capital közleménye szerint a népszavazás intézménye arra hivatott, hogy a választópolgárok akár a politikai elit elképzeléseivel szemben is meghatározhassák, a parlament miről alkosson törvényt, milyen tartalommal. A népszavazás tehát ideális esetben „a képviseleti hatalomgyakorlás kiegészítésére, olykor annak ellensúlyozására szolgál”.

A kormány azonban 2010 után átalakította a népszavazás jogszabályi és intézményi környezetét – folytatták –, emiatt a mindenkori hatalom ellenérdekeltjei csak rendkívül nehezen tudnak sikerre vinni egy referendumot. Az elmúlt bő egy évben „sokan próbáltak jogszerűen országos népszavazást kezdeményezni, ám szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak” – tették hozzá.

Azt írták: a kormány kérdésének ezzel szemben még az sem állta útját, hogy nem felel meg az alaptörvényben foglalt követelményeknek. Véleményük szerint a Kúria „jogszabálysértő döntése” a kormány érdekeit szolgálja.

Nem egyértelmű kérdés és nem is tartozik az Országgyűlés hatáskörébe

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital álláspontja szerint a kormány által kezdeményezett népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és hamisan sugallja azt, hogy a referendum olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós döntéseket. A menekültügyi kvótaszabályozásról az Európai Unióban (EU) képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, azt az Országgyűlés nem befolyásolja – írták, hozzátéve: az unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amelyeket egyszer már elfogadott Magyarország az EU-csatlakozással.

Másrészt, a kérdés nem egyértelmű – emelték ki. A választópolgároknak továbbra sem világos, mi a népszavazás tárgya, valamint az Országgyűlés sem kap útmutatást arra vonatkozóan, hogy milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik az emberek döntéséből, ezért biankó felhatalmazásként értékelheti a referendum eredményét.

A közlemény szerint a tervezett népszavazás tehát nem szolgálhatja a népakarat kifejeződését, legfeljebb a kormány politikai céljait.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az összes tiltakozónak kell adni 48 órát, hogy elhagyják az országot. Úgysem a magyarok érdekeit képviselik.

Én meg a jogvédő szervezeteket kritizálom, mert hibásnak tartom az érvelésüket.

Az EU alapszerződéséében - sőt egyetlen szerződésben, törvényben sincs benne a kvótarendszer. Így az alapszerződés sem ad lehetőséget, hogy önkényesen az EU bármely szervezetének része jogszabályt alkothasson. Ehhez az alapszerződést is módosítani kell. Az alapszerződést pedig ratifikálni is kell. Ebben az esetben viszont a tagország országgyűlésének is van tennivalója.

Ki döntött a kvótarendszerben? AET, EP, vagy a belügyminiszterek tanácsa? Milyen jogosítvány alapján?

Erre kellene választ adnia a jogvédőknek és a Eötvös Károly Intézetnek, Political Capitalnak.
Ez nem vélemény kérdése, hanem jogi szabály kérdése.

Válaszok:
Berecskereki | 2016. május 4. 13:39

Egyetértek a civilekkel. A kvótanépszavazás alkotmánysértő és abszurd, az AB-nek el kell kaszálnia.

Ugye ez költői kérdés volt, mivel mindenkinek egyértelmü, hogy a ballib eus maisztrem koriferiusoknak akik az egész migráninváziot ránkszabaditották. Azokét akiknek 2010 öta Orbán Kormánya és Magyarország a fekete segü mert tükröt tartott és tart a nagyképü, nagyarcú arrogáns eu bürokratáknak.

Nem véletlen volt az, hogy Schulcz ur elöszőr félrebeszélt és hazudozott s mikor lebukott akkor vöröslő fejjel puffogott, hogy aljas Orbán Népszavazás kezdeményezése. Ő legalább tisztába van azzal, hogy a népszavazás eredményét nem írhatja felül az EU semmilyen körülmények között. Ez az egyetlen olyan eszköz amit nem lehet kívülről megtorpedozni. Ezért indultak be a hazai kollaboráns csapatok hátha ellenkampányt tudnak inditani és riogatni hazugságokkal félrevezetni a hazai társadalmat.

Lassan nekünk, normálisoknak is kéne egy jogvédő szervezet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés