Miért rejti el Koltay Gábor a magyar történelmet?

2016. június 21. 10:58

A történelmi távlat a sajátos párhuzamokkal és különbségekkel tehát az előadás anyagában is benne volt, mégsem sikerült elrugaszkodni a felszínes és giccses megoldásoktól.

„Csütörtök este tartották a Koltay Gábor rendezte Itt élned, halnod kell című történelmi rockmusical nyilvános főpróbáját a Hősök terén – az első előadás pénteken volt, szombaton este lesz a második. Miközben a kényelmetlen műanyag széken fészkelődtem, George Santayana, spanyol származású amerikai filozófus híres aforizmája járt a fejemben: aki nem tanul a történelemből, arra ítéltetik, hogy újra átélje. A monumentális produkciót látva kétséges, hogy Koltay bármit is tanult volna eleink erényeiből és hibáiból.

Pedig nem is kellett volna nagyon erőlködnie, elég lett volna, ha a saját történetét veszi górcső alá.

Koltay 1985-ben ugyanis rendezett már egy történelmi zenés játékot ugyanezen a helyszínen, ugyanezzel a címmel. A bemutató dátuma volt egy kicsit más: április 4., a felszabadulás ünnepe.

A történelmi távlat a sajátos párhuzamokkal és különbségekkel tehát az előadás anyagában is benne volt, mégsem sikerült elrugaszkodni a felszínes és giccses megoldásoktól. A bő kétórás produkció egészében olyan, mintha egy általános iskolai történelemórára rászakadt volna a Csárdáskirálynő. (...)

A valódi szórakozás azonban sajnos csak az első néhány sorban ülők kiváltsága. A Hősök terén felállított nézőtér nagy része sík terület, így a hatodik-hetedik sortól hátrafelé semmit sem lehet látni. Jöhetnek lovas katonák, teherautók, fogatok, jó, ha a szereplők feje búbja kilátszik. A színpad ráadásul olyan messze van a nézőktől, hogy még a legendásan hatalmas termetű Szent László is csak bábfigurának tűnik.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: https://fesztival.mandiner.hu/trackback/23168