Drámai kudarcot vallott Vidnyánszky Attila
„Nem jobb- és baloldal csatározását láthattuk az elmúlt öt évben, hanem azt, hogyan reagál a színházi szakma, amikor néhány markos legény rájuk töri az ajtót, kirúgja alóluk a széket, majd helyet foglal, és kéreti felszolgálni a vacsorát. Nos, nem reagált különösebben karakánul. Már a desszertet kanalazták az új urak, amikor néhányan megelégelték a felszolgálást, és faképnél hagyták őket. Tavaly a versenyelőadások harmada visszalépett, a kritikusok bojkottjához pedig a magyar szellemi élet legjobbjainak sokasága csatlakozott, és a színházi programok helyett ezekről a botrányokról szóltak a hírek. Az új POSZT, amit Vidnyánszky magának alkotott, megbukott.
A jó hír tehát az, hogy politikai kapcsolatokkal sem lehet mindent elintézni és mindenkit elnyomni, mert a magyar színházi élet önvédelmi mechanizmusai, bár későn, de aktivizálódtak. És mert a nézők sem fognak odamenni államtitkárokat és rossz előadásokat nézegetni. Pécs városa dönthetett volna úgy, hogy bezárja az egész boltot, de inkább új vezetést nevezett ki, akik azóta szemmel láthatóan a normálisra emlékeztető üzemeltetésre törekednek. Felkértek például egy tanácsadó testületet, amelynek Vidnyánszky és az ő teátrumi emberei mellett Máté Gábor, Mácsai Pál, a kritikusokat képviselő Stuber Andrea, vagy a mostani igazgató ellenében pályázó Komáromi György is tagja, elnöke pedig Hegedűs D. Géza. A rossz hír, hogy ez az új POSZT sem lett jó. Az általános vélekedés szerint a nem kiemelkedően erős mezőnyből a legjobb előadások kapták a díjakat a hozzáértő zsűritől, és bár Vidnyánszkyt is beválogatták, most nem kellett nyernie. Ez örömteli.”
Összesen 70 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
"a magyar szellemi élet legjobbjainak sokasága"
Azok, akik a homeopátiát is népszerűsítik, vagy azok, akik Teller helyett is tudnak levelet írni?
A kritikusok bojkottja, na az igen, komoly csapás! Mondjuk racionális: nem kell azt leírni, amit senki sem olvasna el.
"Tavaly a versenyelőadások harmada visszalépett, a kritikusok bojkottjához pedig a magyar szellemi élet legjobbjainak sokasága csatlakozott, és a színházi programok helyett ezekről a botrányokról szóltak a hírek." Döbbenetes, hogy magukat kultúrembereknek tartók abban lelik kéjes élvezetüket, hogy a botrányokról szólnak a hírek. Az a lekezelő, nagyképű attitűd, amely szerint ehhez a magyar szellemi élet legjobbjainak sokasága, az elit csatlakozott, már szinte szót sem érdemel, annyira megszokott.
És mi lett a botrány, bojkott és elitista lázadás eredménye? "... az új POSZT sem lett jó." (Hogy mitől lenne jó, ha már a szerző által üdvösnek tartott, kompromisszumos felállástól sem, arra persze nem derül fény...)
Hogy is írta W.S.? Sok hűhó semmiért...
Persze a nagy idők azok voltak, amikor a székeken olyan képviselői ültek a magasrendű szellemi elitkultúrának a felszolgálandó vacsorára várva, mint Alföldi úr például.
Persze ha ugyanez a valaki nyer, akkor az nyilván nem a művészi teljesítmény sikere, hanem a kormányhoz hű lakájkodásért odavetett csont. Persze, csak most. Amikor ez a belterjes, belpesti "értelmiség" és "művészelit" tünteti ki, díjazza egymást kölcsönösen, az a magaskultúra diadala.
Kivonni az összes állami támogatást a színházakból!
Legyenek magánválalkozások, mint eredetileg voltak. És nincs vita.
Mennyi az állami pénz a New York-i Broadway-n?
Szóval , akkor ki is politizál ?...
Elolvastam az egész cikket. Köszönöm.
Bejelentkezés