Dörner az igazgató? – Édes szakmám, ne hagyd magad!

2016. szeptember 8. 14:38

Csáki Judit
168 Óra
Három héttel ezelőtt valószínűnek tartottam, hogy Tarlós nem nevezi ki újra Dörnert – és ezt nem rendíthetetlen optimizmusom sugallta, hanem a józan ész. Ami Tarlósnak nincsen – és a Fővárosi Közgyűlés többségének sincsen, igaz, szükségük sincs rá.

„Komoly összegben fogadnék arra, hogy a képviselők túl-túlnyomó többsége egyetlen pályázatot sem olvasott el. Azt is sejtem, hogy legtöbbjüknek igen kényelmetlen ez az egész ügylet, hiszen tudják, hogy a főváros egyik szégyenfoltját betonozták be újabb öt évre. De a nemjóját: akkor betonozzák be rendesen, fölemelt fejjel – a szégyenkezést nem lehet megúszni. Tessék legalább a saját, megbuherált törvényeiket és szabályaikat betartani, és tessék büszkén ismét megszavazni a jelentéktelenség mértékegységét, az egy Dörnert.

És akkor itt jönne az én édes szakmám: ez a szavazás nincsen rendben, ezt a kinevezést most azonnal meg kell támadni.

Mivel a főváros honlapján semmilyen erre vonatkozó szabályt, SZMSZ-t, dokumentumot nem találtunk (pedig többen kerestük, köszönöm itt is a segítséget), nem tudni, van-e elfogadott, határozatra emelt menete a szavazásoknak. Ha a főváros szerint ez jogszerű, akkor az jogszerűtlen, hogy ez nincsen hozzáférhetővé téve.

Tegyük fel, hogy minden képviselőnek csak egyetlen igen szavazata van, és ha ezt odaadta valakinek, akkor másnak már nem adhatja. Ebben az esetben Dörner jogszerűen lenne igazgató – de csak akkor, ha a többi jelöltnek megvan a megfelelő számú nem szavazata, és ha az igenek száma pontosan annyi, ahány képviselő szavazott. Erről sem tudunk semmit, sem a jegyzőkönyv, sem egyéb nem hozzáférhető.

De ha így van – vagyis egyetlen igen szavazata van mindenkinek –, akkor bizony egyidejű szavazást kell tartani, titkosat. Ósdi módszer, de működik: négy név egy papíron, és csak egy mellé lehet keresztet tenni.

Ha egymás után szavaznak a nevekre – és ez volt a helyzet –, akkor több igent kell valószínűsítenünk, hiszen ha valaki igennel szavazott például a második jelöltre, de az kevés igent kapott, akkor erősíthet egy valószínűbb esélyest egy újabb igen szavazattal. Ráadásul a képviselőkkel senki nem közölte, hogy csak egyszer szavazhatnak igennel. Elméletileg tehát lehetséges, hogy a harmadik és negyedik jelölt több igen szavazatot kapott volna, mint Dörner. Summa: nem lehet, hogy valaki nevének a kezdőbetűje döntse el, hogy szavaznak-e róla. Ha netán ezt jogilag így rögzítették, akkor rosszul rögzítették, és ezt kell megtámadni.

A fővárosi önkormányzat – megannyi kis kocsismáté – persze akárhányszor megnyomja a gombot Dörner neve mellett, efelől nincs kétség. De jólesnék megfürdetni őket a szégyenben még egyszer. Úgy, hogy immár tudják, hogy mi is tudjuk, mik ők. Ennyi kijár annak a nem kevés pályázónak is, aki beleállt a lehetőségbe, és parádés-pompás pályázatot írt, mintha egy igazi pályázatra készült volna. Szakmai önérzetből, nyilván.

Számos sebből vérzik ez a történet – de mint három héttel ezelőtt írtam, a szakmánk szempontjából érdemes a pozitív hozadékra figyelni. Arra nevezetesen, hogy a szakma föléledt, nem hajtja fejét birkamód az igába; pályázik, és ezzel minimum borsot tör a főlakáj és a kislakájok orra alá. Nem szabad abbahagyni, nem ezek miatt a percemberkék miatt, hanem a szakmánk becsülete miatt.

Tessék támadni, perelni – és pályázni. Vigyázó tekintetetek Kaposvárra vessétek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 92 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Dörner szerintem is jó igazgató! Ennyi.... :)

Hányinger ez az írás, a szerzőjével együtt. Mi a faszt képzel ez a nő, hol él?

Baszd meg aranyom, Magyarországon élnek magyarok is, vedd már észre!

Ha a jelentéktelenség mértékegysége az egy dörner, akkor az olyan géniuszok, intellektuális csúcspontok, mint a tisztelt szerző, miért fecsérlik rá felbecsülhetetlen értékű szellemi energiájukat?

"ki a f.m az a csakijudit ........ megint"
A csakijudit egy nagyon hasznos adófizetője ennek az országnak.
Soha semmiféle effektíve munkát nem végzett, mégis, a nyugdíjjogosultsága - saccból mondom - magasabb nyugdíjat generál a számára, mint az átlagos magyar nyugdíj... kétszerese.
Erre mondják, tud valamit a nő...

Csáki Judit zsebében a bölcsek köve !...

"Tessék támadni, perelni!"

Mondja a "szakma"!

Ez a "szakma" Alföldi Róbert működését tökéletesnek tartotta.

A "szakma" tolmácsolásában a Fővárosi Közgyűlés többségéből hiányzik a józan ész!

Tudniillik szerintük a Fővárosi Közgyűlésben tevékenykedők, mindannyian teljesen alkalmatlanok feladatukra,

mivel az eleve hibás dolog, hogy időnként megrendezett szabad választásokon a hülye nép döntse el, hogy kik legyenek a Fővárosi Közgyűlésben,

ahelyett, hogy egy senki által meg nem választott, de a "szakma" kijelölt úgynevezett "szakemberekre" bízná az ügyeket.

A "szakma" szerint ugyanis a Gondviselés nagyon részrehajlóan csak a "szakmának" adta azt a jogot, hogy megítéljék, kik is azok a "szakemberek", akiknek a szaktudása abszolút tökéletes.

A körülmetélés nem elegendő!

Az azonosítás genetikai alapon történik, miként a lóversenyzésben az angol telivéreknél, amelyek a lóversenyek legnagyobb esélyesei.

Ha valakinek anyai ágon nagyszülőig zsidók a női felmenői (magyarul az anyukája is, és a nagymamája is), akkor az zsidó állampolgár lehet Izraelben.

Elméletileg az is egy lehetőség, hogy be kell térni a zsidó vallásba, ami nagyon hosszadalmas, nagyon nehéz feladat, több éves tanulással.

Elég komolyan veszik a dolgot, mármint a betérítést, aki valamilyen érdekből akarja csak, annak nem igazán fog összejönni.

" ezt a kinevezést most azonnal meg kell támadni."
Sőt, azonnal előtt, mert Gyuri bácsi számon kéri rajtatok!
Semmilyen pénzzel nem tudjátok felülírni azt a kérdést, hogy ki a franc hallott rólatok, nímandok?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában