Szabadság tér '56: fekete-fehér emlékezet

2016. november 16. 10:35

Csunderlik Péter
HVG
Hogyha van meggyalázása a „pesti srácok” emlékének, akkor az éppen a Pesti Srácok-portál, mert van különbség aközött, hogy teljesen esélytelenül lépünk föl a világ legerősebb hadserege ellen, vagy állami pénzekkel kipufajkázva lövöldözünk kifelé a pártház ablakából. Az ilyeneket nem „pesti srácoknak” hívták, hanem ávósoknak.

„Bár az 56-os forradalom és szabadságharc röplapjai a legkülönbözőbb követeléseket fogalmazták meg, és a reformkommunistáktól az antiszemita pogromozókig mindenféle elemek szerepet vállaltak a kritikus napokban, a Szabadság tér ’56 koncepciója úgy rendezi el az októberi eseményeket, mint a mágnesek a vasreszeléket a fizikaórán. Akik ebben segítettek, Szerencsés Károly történész és Horváth Attila jogtörténész, nem a hazai 56-kutatások első vonala, de ez a páros már örvendetes előrelépés ahhoz képest, hogy a Szabadság tér ’89-ben még a szabadkőműves világösszeesküvés, a nagy angolnapusztulás és a balatonőszödi kormányüdülő privatizálása közti páratlan összeesküvéseket meglátni képes Raffay Ernő volt a visszatérő vendég. Lehet, hogy őt most éppen Kirgizisztánban pihentetik.

A nevezett szakértőktől persze ne várjuk a múlt és a nemzeti emlékezetpolitika olyasféle problematizálását, hogy mennyire etikus 14-16 éves fegyveres gyerekekkel kiplakátolni a várost, és hogy példaképnek nevezik meg a »pesti srácokat« azok, akik a saját gyerekeiknek azt se engednék meg, hogy ennyi idősen rágyújtsanak, nemhogy fegyvert ragadjanak. Ám az elhangzik, hogy az igazi pesti srácot onnan lehet felismerni, hogy »nincs inge, mert azt már réges-rég föltépkedte«. Hát, ez elmondható a Shygysról is.

(Mielőtt a Pesti Srácok megint az 56-os hősök gyalázásával vádolna – vajon aki a 300 című filmet kritizálja, a spártai hősökön élcelődik? – és útnak indítják az ominózus fekete autót, amolyan horngyulásan »hadd mondjam el azt«, hogyha van meggyalázása a »pesti srácok« emlékének, akkor az éppen a Pesti Srácok-portál, mert van különbség aközött, hogy teljesen esélytelenül lépünk föl a világ legerősebb hadserege ellen, vagy állami pénzekkel kipufajkázva lövöldözünk kifelé a pártház ablakából. Az ilyeneket nem »pesti srácoknak« hívták, hanem ávósoknak.)” 

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

@vakhangya8
Nagy Imre benne van a történelemben, de nem ő a történelem.

Mocsok!

(Ál)csodálkozik az antiszemitizmuson. Miközben provokálja azt.

Vajon aki egy Holokauszt-megemlékezésen élcelődik (esetleg, és persze csak feltéve, de nem megengedve), az a Soá-n élcelődik?

Fáj, ugye, hogy 14-16 éves gyerekek szarrá verték aVörös Hadsereget?

Egyébként a Wiki pont a Vörös Hadsereget is megemlíti másik három esettel együtt:
In World War I, in Great Britain 250,000 boys under 18 managed to join the army.[2] In World War II, child soldiers fought throughout Europe, in the Warsaw Uprising,[3] in the Jewish resistance,[4] and in the Soviet Army.[5]

"a Szabadság tér ’89-ben még a szabadkőműves világösszeesküvés,..."

Miért lenne helytelen az erre való utalás?
Egy Trianon nem olyan kicsi dolog, hogy nem kellett jól megszervezni:

"De tudni kell, hogy Trianon, az egy szabadkőműves klikknek a műve volt, akiket a cseh és a román vezetők befolyásoltak. A szerbek nem, mert azt kiderítettem az okmányokból is, hogy a szerbek nem akartak ilyen nagy közös délszláv államot, a szerbek nagy Szerbiát akartak. Jugoszláviát, vagy ahogyan akkor nevezték, a Szerb-Horvát-Szlovén királyságot a franciák, a csehek és az angolok kényszerítették rájuk."

Forrás: Szidiropulosz: Trianon utóélete, Kairosz, é.n., interjú Fejtő Ferenc történésszel, 289.old.

Ha "antiszemita pogromozók" részei lettek volna az 1956-os magyar forradalomnak, akkor az izraeli külügyminiszter asszony, Golda Meir nem szólalt volna fel az ENSZ plenáris ülésén a forradalom céljai érdekében 1956. november 20.-án:

"Valóban túl sokat kérnek az emberek azzal, hogy a saját sorsukat a kezükbe akarják venni, hogy követelik azt, hogy ők egyedül dönthessenek arról kik kormányozzák őket, hogy a fiatalok, amikor felkelnek az ellen, amiről azt gondolják, hogy rossz, akkor ne legyenek deportálva az otthonaikból és az országukból? ...
Az izraeli küldöttség erősen reméli, - folytatta Meir asszony - hogy a világ lelkiismeretének hangja meghallgatásra talál, hogy a magyar nép szenvedésének végére pont kerül, hogy ezek a deportálások megszünnek, hogy a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot, és a népnek megengedik, hogy a jövőjét békében és szabadságban építhesse."
(Zsidó Távirati Iroda, 1956. november 21.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés