Mindenki – egy álszent rendezés

2017. február 28. 20:24

Songoro Fatime
Facebook
Az utolsó jelenet után elkezdtem bőgni, de nem a meghatódottságtól, amit az alkotók vártak.

„Megnéztem a Mindenkit.

Az utolsó jelenet után elkezdtem bőgni, de nem a meghatódottságtól, amit az alkotók vártak.

Számomra elveszítette az értelmét, hogy ezt a filmet ezzel a címmel leforgatták. A végén megkérték a gyerekszínészt, hogy »tátikázzon«. Nekem egyértelmű, hogy nem az ő énekhangját hallottam. A végén egy tökéletesített kórust hallunk, pedig a történet szerint egy félig hamiskásat kellene.

Ráadásul nem tudjuk a nevét annak a kislánynak, aki a hangdublőr volt. Őt is megilleti a siker..

Az, hogy »Mindenki« énekeljen, számomra azt jelenti, hogy elfogadjuk egymást olyannak amilyen. Lehetett volna jó film, ha a rendező elfogadja a színész hangját és egy természetesen éneklő, felszabadult gyerekkórust hallunk befejezésként nem egy (szétplasztikázott) jó kórust. Pont ugyanannyira volt jó szándékú és álszent a rendező és az ehhez asszisztáló stáb, mint a filmben szereplő tanárnő. Nyerni akartak... Hát nyertek.

Örülök, ha ez emberek örülnek ennek az Oscar-díjnak! Szerintem ez talán még jobb tanítás is, mint ami eredetileg akart lenni.”  

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

'A végén egy tökéletesített kórust hallunk, pedig a történet szerint egy félig hamiskásat kellene.'

Ebben igaza van, mert ez valóban rendezői önellentmondásnak tűnik, de halivúdnak kell a tökéletes illúzió. Ehhez vannak szokva.

Aludtam rá egyet és azt mondanám, h. a film nekem azt mondja, helyes és méltányolható célokért sem szabad a munkát még több munka helyett csalással kiegészítve fáradozni, mert bukás lesz a vége.

A csalásra azért került sor a filmben, mert így egyszerűbb volt tökéletesen szólva a nyerési esélyt fönntartani és az igazgató elveinek is megfelelni. A tanárnő tévesen úgy gondolta, h. ez el fog menni, nem ment el, más kérdés, h. éppen a versenyen, így kellett a gyerekeknek "rendet csinálni" és h. miért nem szülő tiltakozott.
Ez eddig biztos.

A történet szerintem blőd. 10 éves gyerek részben már tudja, h. le tud-e énekelni egy dallamot hibátlanul, tehát nem éri drámai meglepetésként, h. amire mások, sokan, képesek, arra ő, sokakkal együtt, sajnos, nem, és nem lesz tőle fényes nappal karikás szemű, kisírt sorsüldözött, amellett van szüleje, akivel megbeszélheti a vélt, v. valós sérelmeit és eljár az érdekében, ha a sérelem valós, v. segít földolgozni a bánatát, ha nem.

A tátika módszer nyilván nem elfogadható, sehol, sehogy és soha.

Most minden ballib nekimegy a filmnek, mert az alkotó nem tett politikai nyilatkozatot?

Ja, elvégre csak a katarzist vágta volna szétaz egész.

Én bár a lányaim a korosztályuk egyik legtehetségesebb énekesei, nem tudok tisztán és pontosan énekelni, de kórusban, ahol volt, aki vezesse a hangomat, nagyon jól elfértem és nem énekeltem hamisat. Nyilvánvaló, hogy aki nagyon hamis, az nem is szeret énekelni és a legtehetségesebbek mellett azok a csúszkáló hangúak énekelnek tisztán, akik szeretnek is énekelni.

Így hülység, amit ez a valaki kifogásol.

Akárki legyen is Songoro Fatime, szégyellni valóak a mocskolódó kommentek. Semmivel sem különbek, mint a facebookos gyűlöletközösségek produktumai.

Ez esetben sikerült, és Döge megint maga alá piszkított, teljesen fülöslegesen.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában