Egyenlőtlenség

Nincs több titok: ennyi az átlagos férfi esélye a Tinderen

2017. október 11. 12:42
Egy kutatás szerint a társkereső alkalmazásban az átlagos vonzerejű férfiakat 115 nőből csupán egy kedveli. A Tinder társadalma ezzel az egyik legegyenlőtlenebb a világon, földrajzilag Afrikában lenne a helye.

A Medium blog szerzője közgazdász szemmel tekint a Tinder-gazdaságra, azaz a Tindert használó emberek közösségére. E társadalomban a gazdagságot nem pénzben, hanem kedvelésekben mérik: azok az emberek, akiket többen kedvelnek, gazdagabbnak számítanak, míg mások, akiket senki sem kedvel, mélyszegénységben élnek.

A kedvelések alapján kiszámolható a Tinder-felhasználók vonzereje is az alábbi képlet szerint:

vonzerő%=16,8*ln(kedvelés%)+52,3.

A kedvelések, akárcsak a valós gazdaságban a pénz, egyenlőtlenül oszlanak meg, ez alapján pedig a közgazdászok kiszámíthatják a társadalmi egyenlőtlenséget. Ezt az úgynevezett Gini-együtthatóval mérik, amelyet jövedelmek mellett a kedvelések egyenlőtlenségeire is kiszámolhatunk. A Tinder társadalmában a Gini-együttható értéke nulla, ha mindenkinek épp ugyanannyi vagyona van és egy, ha egyetlen ember birtokolja az összes vagyont (kedvelést), míg a többiek pedig nincstelenek. E két érték között helyezkedik el minden társadalom. 

A cikk szerzője e logika alapján számolva megdöbbentő eredményekre jut: a Tinder-társadalomban a férfiak vonzerő szerinti alsó 80 százaléka küzd a nők vonzerő szerinti legalsó 22 százalékáért, míg

a nők felső 78 százaléka pedig a férfiak felső 20 százalékáért verseng.

Így tehát a nők több mint háromnegyede a férfiak egy szűk, legfelső csoportjához igyekszik közel kerülni, ezért kényszerül a férfiak maradék 80 (!) százaléka egy nagyon kis női csoporttal beérni. Nem véletlen, hogy a legtöbb férfit senki sem kedveli az alkalmazásban.

A Medium blog mindezt az alábbi ábrával illusztrálja, ahol a kék terület jelzi azokat a helyzeteket, amelyekben a nők nagyobb valószínűséggel kedvelnek férfiakat. A rózsaszín terület pedig azokat a helyzeteket jelzi, amelyekben a férfiak nagyobb valószínűséggel kedvelnek nőket. Az ábra függőleges tengelye a férfiak vonzerejét, vízszintes tengelye a nők vonzerejét jelöli. Egy véletlenszerű férfi-nő interakcióban a férfi 6,2-szer gyakrabban kedveli a nőt, mint fordítva.

Forrás: Medium

A Tinder-gazdaság Gini koefficiense – a kedvelések alapján számolva – 0,58. Ez azt jelenti, hogy a Tinder-gazdaság a világ gazdaságainak 95,1 százalékánál egyenlőtlenebb társadalmat rejt, ezért földrajzilag Afrikában lenne a helye. Az alábbi ábrán bal oldalon találhatjuk a legegyenlőbb társadalmakat, jobbra haladva pedig az egyre egyenlőtlenebbeket (ahogy a Gini-együttható értéke egyhez közelít).

Forrás: Medium

Jól szemlélteti az egyenlőtlenségeket, hogy egy átlagosan vonzó férfit megközelítőleg csupán a nők 0,87 százaléka (115-ből egy) kedvelne.

Makronóm vélemény
Az átlagos férfiaknak ennél valószínűleg még akkor is nagyobb esélyük van kommunikációba elegyedni egy hölggyel, ha véletlenszerűen megszólítanak száz nőt az utcán. A cikk célja azonban nem a tanácsadás, hanem az ismeretterjesztés.


Hozzá kell tennünk, hogy az idézett kutatást a szerző kis mintán végezte el, amely ráadásul több torzítást is tartalmazhat. Az eredményeket ezért nem kinyilatkoztatott igazságnak, hanem hasznos, további kutatásokra ösztönző hipotézisnek érdemes tekinteni. Az eredmények ugyanakkor összhangban állnak a New York Times cikkével, amely szerint az átlagos női felhasználók az alkalmazásban eléjük kerülő férfiak 14 százalékát kedvelik. 

Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Amennyiben a hipotézis igaz, vagy mondjuk nem tér el túl nagy mértékben a valóságtól, akkor az elég kemény, látszik, hogy habár az emberiség már rég nem falkákban él (kivéve a roncstársadalmakat), még mindig jelentős hajtóerő a domináns egyedek keresése.
Ilyen eredmények mellett nem csoda a "nincs már rendes férfi" "minden pasi disznó" és a "minden nő kurva" sommás megállapítások: nincs elég "rendes" férfi, akit viszont annak tartanak, az szabadon válogathat a nők között, ezért a pályázó nők mindent elkövetnek a kinézett egyed megszerzéséért.

Nekem úgy tűnik, normálisabb volt a világ, amikor nem volt ekkora nyilvánvaló választék, mindenki tudta, hogy egy viszonylag szűk csoportból tud válogatni.

"nem pénzben, hanem kedvelésekben mérik"

Hogyne. Nem kell a rizsa, az ilyen oldalakra jobbára olyan nők regisztrálnak, akik "szponzort" keresnek maguknak.

"Az átlagos férfiaknak ennél valószínűleg még akkor is nagyobb esélyük van kommunikációba elegyedni egy hölggyel, ha véletlenszerűen megszólítanak száz nőt az utcán. "

Ez a jó módszer! Jó duma, kidolgozott felsőtest.

A Pareto-elv működik a humán szexuális evolúcióban is...
Szomorú, de ez van.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés