Lannert Judit

Oktatáskutató: A magyarkodás a sikeres vállalatoknak halálos méreg

2019. május 17. 9:01

Írta: Rádi Balázs
Nincs önbizalom és nyitottság a magyar fiatalokban, pedig a generációváltás előtt álló cégek valódi aranybányát jelentenének a külföldről hazatérő fiatalok számára. Vajon csak azok térnek vissza, akik kint nem állták meg a helyüket? E gondolatok is felmerültek a magyar multik jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetésen a Magyar Vállalatok 2030 konferencián, ahol a résztvevők az elvándorlást és az oktatási rendszert hibáztatták a magyar munkapiac kiszáradásáért. Tudósításunk.
Hozzászólna? Küldjön cikket, véleményt Facebook üzenetben vagy a makronom@mandiner.hu címre!


Fel búcsúcsókra cimborák

Koren Miklós, a CEU professzora szerint hatalmas tartalékunk van még a határon túl, hozzávetőleg négyszázezer munkaképes korú magyar ember. Ha őket sikerülne visszacsábítanunk, jelentősen javulna a hazai munkapiaci helyzet.


Jaksity György, a Concorde igazgatóságának elnöke viszont esélytelennek tartja a külföldi magyarok visszacsábítását, szerinte a külföldi magyarok jellemzően külföldön alapítanak családot és ott is szocializálódnak. A külföldi intézmények pedig komoly erőforrásokat fordítanak arra, hogy az ott tanuló és dolgozó fiatalok ne is menjenek vissza az anyaországba.

Általában akik nem elég képzettek a kinti munkájukhoz, azok jönnek vissza, de nem ez lenne a cél

– adott hangot véleményének Jaksity, aki úgy látja, hogy a jelenlegi gazdasági ciklus kezd kifulladni, mert elfogynak az erőforrások és „megáll a hazai növekedés”.

Iskolapadból a főnöki székbe

Orbán Krisztián, a magyarországi központú befektetési cég, az Oriens alapítója és ügyvezetője ennél sokkal pozitívabb jövőképet tárt a hallgatóság elé. Rámutatott gazdaságunk hatalmas szegmensére, mely a következő tíz évben generációváltás elé néz; ezeknek a vállalkozásoknak új tulajdonosra lesz szüksége. Szerinte ez az életben egyszer adódó lehetőség haza fogja csábítani a tehetséges magyarokat.

A következő 10-15 év aranybányája a generációváltás lesz Magyarországon

– húzta alá Orbán. Kiemelte, hogy a munka nehezét már a kilépő generáció elvégezte ezekben a cégekben, szinte kulcsrakészen vehetik át a stafétát a fiatal vállalkozók. Sokak mellett azonban el fog száguldani ez a lehetőség, mert nem tudnak a létezéséről. „El kell menni az egyetemekre és megmondani a hallgatóknak, hogy a nagy lehetőség itt van Magyarországon, nem valamelyik multinacionális cégnél” – javasolta Orbán.

Orbán Krisztián

Jaksity egy lesújtó statisztikával válaszolt, mely szerint

az egyetemisták csupán hat százaléka mondta, hogy vállalkozni szeretne.

Hiányzik a vállalkozói kedv a fiatalok köréből” – vonta le a következtetést, mire kisebb vita alakult ki arról, hogy a hat százalék sok, vagy kevés.

Nagy Tamás, az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) igazgatója a felsőoktatásban a hallgatók vállalkozóvá képzését szorgalmazta. Szerinte vállalkozói technikákat, fortélyokat kellene tanítani a hallgatóknak és sikertörténetekkel motiválni őket a vállalkozói életre.

Túl nagy egérút

Lannert Judit, a Tárki-Tudok oktatáskutatója szerint mindig tudunk változni ha akarunk, de itthon nem akarunk eléggé. Portugália és Lengyelország helyzetét hozta fel példának, mely nemzetek rövid idő alatt kimagasló eredményeket értek el az oktatásban. Ezzel szemben lesújtónak találja a PISA magyarokra vonatkozó statisztikáját, mely szerint

a diákok iskolai teljesítményét nálunk határozza meg leginkább a család anyagi helyzete.

„A tehetősebb szülők járatják a gyereküket mindenhova, fejlesztik őket, és egyfajta kiválasztódás történik” – fogalmazott Lannert, majd folytatta – „a skandináv országokban nem engedik meg a kiválasztódást, egyenletes színvonalú oktatás folyik és ez tükröződik is a gazdaságukban. Magyarországon viszont kiválasztódnak a jó képességűek, az elit úgymond szegregálja magát és ezzel össztársadalmi szinten nem hoznak előnyt. A verseny fontos, de csak akkor, ha egyenlő esélyekkel játszunk.”

Ez van az Európai Unióban is, hogy nincs iparvédelem, és az iskoláinkban sincs

– vonta le a következtetést.

Nem gyurma, de formálható

Az oktatáskutató szerint két kompetencia fejlesztése hiányzik nagyon az oktatásból; az önbizalom és a nyitottság. Lannert azt állította, hogy ezeknek a tulajdonságoknak a hiánya tükröződik a gazdaságunkban is. Az önbizalom hiánya miatt nem kezdenek el vállalkozni a fiatalok és zárkózottságukból fakadóan nem érintkeznek a fejlettebb, külföldi gazdaságokkal, nem veszik át a jó példát. A zárkózottság okát abban véli felfedezni, hogy frontálisan oktat a tanár,

a gyerek nem mer hibázni, kiállni magáért, nem beszél és nem próbálkozik.

A megoldást a személyre szabott oktatásban látja, különös hangsúlyt fektetve a kommunikációs és az idegennyelvi tudás fejlesztésére. „Csak így tudnak majd felnőttként integrálódni a nemzetközi rendszerekbe” – magyarázta.

Mindemellett kifejezetten károsnak gondolja a külföld elől elzárkózó, túlzottan individualista felfogású oktatást. „Erdélyben voltam nemrég egy iskolafejlesztési programon és ott tapasztaltam a köldöknéző, múltjába visszanéző, a hagyományaiban dagonyázó, iszonyúan zárt szemléletmódot; ez a múlt, amit magunk mögött kell hagynunk, ha fejlődni szeretnénk.”

A magyarkodás a sikeres vállalatoknak halálos méreg

– hangsúlyozta Lannert. Szerinte azért olyan csekély a tőzsdére vezetett magyar cégek száma, mert diákéveink alatt belénk fojtják a kockázatvállalási kedvet, illetve a nyelvtudásunk gyengesége miatt nem ismerkedünk meg kellőképpen a határon túli világgal, így nem alakul ki bennünk kellő vonzalom a nemzetköziesség iránt.

Összesen 114 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Van úgy, hogy az ember kiáll önmagáért. És beszél. Elmondja például, hogy a családot férfi és nő szeretetközösségének tartja. Elmondja például, hogy hisz a nemzet közösségmegtartó erejében. Elmondja például, hogy keresztény. És akkor jönnek a "fontálisan oktató" "függetlenek", "szakértők", és "hangsúlyoznak" meg "rámutatnak".

„Erdélyben voltam nemrég egy konfirmáláson és ott tapasztaltam a hazaszerető, múltjába visszanéző, a hagyományait tisztelő, a világra nyitott szemléletmódot; eléggé utálták az őket kioktató, ostoba pesti libsi beltenyészetet, amely meg akarja velük tagadtatni a múltjukat és a jövőjüket.”

Nyilván ezt akarta mondani a liba, csak a sötétben rossz billentyűket vert.

DD

Mi az, hogy "magyarkodni"??
A szerző ne írja le a nevét, hanem kapjon egy számot mint a koncentrációs táborok fogjai.
Mert ha a nevét leírja a bizony káros lannertkedés.

Lannert Juditot nem lenne szabad gyerekek közelébe engedni.

"– adott hangot véleményének Jaksity, aki úgy látja, hogy a jelenlegi gazdasági ciklus kezd kifulladni, mert elfogynak az erőforrások és „megáll a hazai növekedés”."

Lannertet és Jaksityt kár volt meghívni, ugyanazokat a faszságokat szajkózzák, mint a többi libsi. Nincs önálló véleményük. A többi okés.

Mivel a kommunisták tönkretették a vállalkozói réteget, azoknak nem lehetett vállakozásokba belenővő leszármazottai Vállalkozástant pedig tán azóta se tanítanak.

Arról nem is beszélve, hogy sikeres külföldi üzletelés csak sikeres belföldi üzletelést követően lehetséges.

Folytasd miket írt Ady még:

"Ennyi zavar, vágy, indulat, zsidó
Nem tombolt soha semmiféle népben"

"Minden semmirevalónak,
Gácsnak, svábnak, zsidónak
Grádics adatott:
Itt alant már csak egyedül
Maradok"

"Grófék élik, mi érték,
Zsidó fölszedi bérét,
Barátságos a magyar világ."

"Az oktatáskutató szerint két kompetencia fejlesztése hiányzik nagyon az oktatásból; az önbizalom és a nyitottság. "
Lannertnek ebben 100%-ban igaza van.
Annyi kiegészítéssel:
a megalapozott önbizalom, és
a körültekintő nyitottság

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés