Szabó Gábor vezeti a világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézetét

2019. december 11. 12:53
Szabó Gábor akadémikust nevezték ki az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont élére, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora január 1-jétől irányítja majd az intézetet.

Magyarországra hozták a lézerközpontot

A közlemény szerint a professzor 2006-2010 között meghatározó szerepet töltött be abban a tudományos pályázatban, amelynek köszönhetően az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont Magyarországon, Szegeden jöhetett létre. 2010 óta a központ tudományos tanácsadó testületének a tagjaként aktívan részt vett a kutatóintézet tudományos stratégiájának és lézeres infrastruktúrájának kialakításában.

A professzor fizikus diplomáját Szegeden szerezte meg 1978-ban. Tanári pályáját 1981-ben a JATE kísérleti fizika tanszékén kezdte tanársegédként, és napjainkig az egyetemen oktat, melyet 2010-2018 között rektorként irányított. Vezetése alatt az egyetem oktatási színvonala, működési hatékonysága és pénzügyi stabilitása jelentősen megnőtt.

Szabó Gábor 2010 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szakmai tudását és elismertségét számos közéleti és szakmai megbízatása jelzi. 2000-től 2002-ig kutatás-fejlesztési helyettes államtitkári posztot töltött be, 2007 óta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumának társelnöke. Eddigi pályafutása alatt több fizika szakmai és egyéb társadalmi díjat is elnyert.

Kinevezése után Szabó Gábor úgy fogalmazott, elkötelezett aziránt, hogy a központban dolgozó tehetséges szakembercsapattal együtt olyan nyitott lézeres kutatási infrastruktúraként működő intézményt hozzanak létre, amely komplex, világszínvonalú lézerrendszerei és másodlagos forrásai egyedülálló párosításának köszönhetően a világ vezető attoszekundumos felhasználói létesítményévé válhat.

Magyarország és a magyar tudomány, illetve a magyar tudományos közösség számára egyedülálló lehetőséget jelent, hogy európai együttműködéssel egy ilyen kimagasló nemzetközi kutatóközpont létrehozásában részt vesz, amely az innovációt, a technológiai és tudástranszfert ösztönzi, és ezzel hozzájárul Magyarország versenyképességének növeléséhez, hangsúlyozta a professzor.

Világelső intézet Szegeden

Az ELI a világ első civil, több telephelyű lézeres kutatóintézete. Jelentősége az anyagtudományban, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában és a biológiában, valamint a környezetvédelem területén is kiemelkedő. Az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak és számos új kutatási területet nyithatnak meg a jövőben.

A szegedi ELI-ALPS az ELI Delivery Consortium (ELI-DC) ernyője alatt páneurópai összefogással létrejött, három pillérből (Magyarország, Csehország, Románia) álló lézeres kutatási projekt egyik kutatóintézete és felhasználói létesítménye, amelynek létrehozására a forrásokat az Európai Unió és a magyar költségvetés biztosította. A szegedi intézet a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézmények közül is kitűnik az egy másodperc alatt előállított legtöbb, és egyúttal időben legrövidebb impulzusaival. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai-, orvosi- és anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését teszi lehetővé, áll a közleményben.

Össznemzeti ügy

Szabó Gábor a Makronómnak akkor nyilatkozott, amikor az Index portál a szegedi központ válságát híresztelte. 

„Az ELI ügyének fontosabbnak kellene lennie annál, hogy politikai történetté tegyük. Sajnos az általam látott cikkek jelentős része szándékosan politikai összefüggéseket keres. Én nem gondolom, hogy ez lenne a fő probléma és végképp nem gondolom, hogy az ELI ügyét pártpolitikává kell tenni. Hozzáteszem, eddig többek között azért voltam optimista, mert az ELI egy olyan projekt, amit valamikor még a szocialista kormányok határoztak el és amit a FIDESZ kormányok továbbvittek. Az ember azt hinné, hogy ezek alapján van egy közmegegyezés” – mondta a Makronómnak.

Az intézet tanácsadó testületéből lemondott kutatók szerinte téves információkra építve, elhamarkodottan hoztak döntést.

Szegeden kormányzati támogatással zajlik a világhírű Gerard Mourou, a tavalyi fizikai Nobel-díjasok egyike és szintén világhírű japán kutatótársa, Toshiki Tajima által ihletett kutatás. 

(A fotón Palkovics László és Szabó Gábor látható. Forrás: MTI/Rosta Tibor)

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gratula és sok sikert!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában