A támogatások közvetve visszacsorognak a gazdag országokba

2020. február 24. 11:53

Mátyás Győző
168 Óra
Ebben az érvelésben, amit a magyar kormány is hangoztat, tényleg nagyon sok igazság rejlik.

„Csak hogy a nagyságrendet és az arányokat érzékeltessük: Magyarország részaránya a befizetésekből 1,07%, míg a fejlesztési pénzek révén 6,63 százaléknyi összeget kap vissza, tehát mi vastagon nettó haszonélvezői voltunk/vagyunk a szisztémának. (Nálunk csak Lengyelország komolyabb kedvezményezett – igaz, nagyságrendekkel.) Ugyanakkor azt valóban érdemes hangsúlyozni, hogy a keleti régiókban a támogatások egy jó részét azoknál az amúgy is versenyelőnyben lévő, külföldi tulajdonú vállalatoknál költik el, amelyek a fejlett országokból származnak, és uralják a piacot. Vagyis

a támogatások közvetve visszacsorognak a gazdag országokba.

Ebben az érvelésben, amit a magyar kormány is hangoztat, tényleg nagyon sok igazság rejlik.

Az is látható, hogy a költségvetés szerkezetének átalakítása sem feltétlenül kedvező Magyarország számára, hiszen a mezőgazdaságra szánt pénzek egy részét átcsoportosítani szándékoznak a klímaváltozás elleni küzdelemre, illetve arra, hogy mindinkább kizöldítsék a gazdaságokat.

A másik komoly változásnak pedig az ígérkezik, hogy migrációra és a határvédelemre háromszor annyit szándékoznak költeni –  10,05 billió euró helyett 30, 83 billió eurót –, mint eddig.

A vita egyik sarokpontja amúgy is az, hogy a nettó befizető országok azt szeretnék elérni: a felhasználható pénzeket a korábbinál igazságosabban osszák el, illetve azt, hogy más területek kapjanak elsőbbséget az eddigiek rovására. Azt szorgalmazzák, hogy kevesebb jusson felzárkóztatási, agrárpolitikai és kohéziós támogatásokra, helyette inkább az oktatáson, kutatás+fejlesztésen és az innováción lenne a hangsúly. Márpedig

az új területek (klímavédelem, kutatás-fejlesztés) esetében a fejlett országok nagyobb eséllyel pályáznak az összegekre.

A szembetűnően új elem azonban az, hogy az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban ellenőrizzék a pénzek elkötését (magyarul szeretnék hatékonyabban meggátolni, hogy ellopják azokat), illetve ahhoz, hogy a jogállami normák betartáshoz kössék a kifizetéseket. Ebből a szempontból Magyarország (meg Lengyelország) eléggé sajátos helyzetben van, mert mi büszkélkedhetünk azzal, hogy mindkét említett területen élen járunk.

A hatalom rezidensei és strómanjai páratlanul innovatív bravúrt vittek véghez: úgy lopják a pénzeket, hogy abból egy autoriter rendszer kiépítését is finanszírozzák.

Az igazi vita persze akörül forog, hogy a négy nettó befizető ország ragaszkodik ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmük egy százalékát kelljen a tagállamoknak a kasszába pengetni, ami enyhítené az ő terheiket, és tökéletesen más belső arányokat alakítana ki a költségvetésben. 

Magyarország a tervek szerint összesen körülbelül hatmilliárd euróval kapna kevesebbet, mint a legutóbbi költségvetés alkalmával. Ez baj az országnak, de azoknak nem igazán, akik eddig is megcsapolták az EU-s pénzeket. Nem fognak ezután arányosan kevesebbet lopni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mik azok a "jogállami normák"? A hazudtunk éjjel-nappal, az elkúrtuk, meg a nem értettünk hozzá nyilván az lehet, mert akkor nem volt a tisztelt EU-nak problémája. Hiszen szaladt a genderszekér, kiárusították az országot és eladósították az embereket devizában. Így belefért egy kis szemkilövetés, meg némi költségvetési csalás is a teljes igazság kibontásának elmulasztásával.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés