Jól jelzi Amerika pénzügyi hatalmát, hogy bármikor einstandolhatja az iraki kormány saját számláját

2020. február 25. 9:03
Az Egyesült Államok januárban figyelmeztette Irakot, hogy veszélybe kerül az ország hozzáférése a kulcsfontosságú bankszámláihoz, ha az amerikai katonáknak távozniuk kell. Februárban az USA már újabb figyelmeztető jeleket küldött: az iraki számláról a New York Federal Reserve Bankjába küldött utalásokat késleltetik, sőt, nehezítik, hogy Irak energiahordozókat vásároljon Irántól. Egy kutatás szerint a pénzügyi rendszer uralása és a globális tartalékvaluta a globális vezető hatalmak utolsó szakaszát jelzik.

Irak „elvesztheti hozzáférését” a pénzéhez

A New York Fednél vezetett iraki számlához való hozzáférés elvesztése – itt tárolja Irak a nemzetközi olajértékesítési bevételeket – oda vezethet, hogy készpénzhiány lép fel Irak pénzügyi rendszerében.

A Trump adminisztráció figyelmeztette Irakot, hogy elveszíti a hozzáférést egy kritikus kormányzati bankszámlához, ha Bagdad hazaküldené az országból az amerikai katonákat – írta a The Wall Street Journal januárban. Az Egyesült Államok ugyanis leállíthatja Irak hozzáférését az ország központi bankszámlájához, amit a New York Fed banknál tartanak.

Irak érdekes módon és több más országhoz hasonlóan egy külföldi bankban is vezeti számláit, többek között itt jelennek meg az olajbevételből származó jövedelmek.

Amerika gyakorlatilag ezzel az iraki gazdaság kenőanyagát vonhatja ki a közel-keleti országból.

A BBC szerint nagyjából ötezer amerikai katona állomásozik Irakban, a bagdadi parlament azonban határozatban szólított fel minden külföldi katonát az ország elhagyására, ami azt jelentené, hogy az USA által vezetett Iszlám Állam-ellenes koalíció bevetése véget érne Irakban. A parlament azért döntött így, mert január 3-án az USA légitámadásban kivégezte Irán első emberét, Kászim Szulejmánit. A nem kötelező erejű állásfoglalásra válaszul Trump elnök azzal fenyegetőzött, hogy szankciókat vezet be Irakkal szemben, ha az Egyesült Államok kénytelen lesz visszavonni csapatait.

A pénzügyi fenyegetés nem csupán elméleti jelentőségű, hiszen az ország pénzügyi rendszerét 2015-ben is nehéz helyzetbe hozták, amikor

az USA néhány hétig felfüggesztette a hozzáférést a központi bank számlájához a New York-i Fednél,

mert az USA azt feltételezte, hogy a pénzből az Iszlám Államnak is juthatott. Shwan Taha, az iraki Rabee Securities befektetési bank elnöke elmondta, hogy az USA gyakorlatilag képes lehet így „megfojtani” az iraki gazdaságot.

Amerikában bankolnak Iránnak

A New York Fed jelenleg banki és egyéb pénzügyi szolgáltatásokat nyújt mintegy 250 központi banknak, kormánynak és más külföldi hivatalos intézménynek. Például a Banglades tulajdonában lévő számláról észak-koreai ügynökök 2016-ban 81 millió dollárt loptak el.

Amikor Iraknak kemény valutára van szüksége, központi bankja készpénzt igényelhet Amerikától, amelyet a bankokon és a pénzváltó házakon keresztül juttat a pénzügyi rendszerébe. Noha az ország hivatalos pénzneme a dinár, az USA dollár elég elterjedt az országban. A New York Fed nem hozza nyilvánosságra, hogy mennyi pénzt tart Irak az amerikai számlán.

Ha Amerika el akarná lehetetleníteni az iraki gazdaságot, nyomást helyezve a politikai elitre, akkor egyes közgazdászok szerint gyakorlatilag „magáévá teheti” a már egyébként is amerikai számlán lévő iraki pénzeket. A dollárhoz való iraki hozzáférés korlátozása a dinár értékének esését okozhatná. Ez rohamot válthatna ki Irakban a dollárért, amint az emberek, a vállalatok és a bankok megpróbálnának biztonságos pénzhez, dollárhoz jutni. A dinár leértékelődése szélesebb körű gazdasági bajokhoz vezethet, mivel csökkenti a munkavállalók, a vállalatok és a kormány költőképességét. 

Amerika így gyakorlatilag a dolláron, mint globális hegemón valután keresztül képes lehet elérni, hogy egyes országok fizetőképessége és vásárlóereje „elpárologjon”.

Pénzügyi szabadságharc kriptovalutával

Nem véletlen, hogy decemberben Irán elnöke javaslatot tett egy muszlim kriptovaluta létrehozására, amely az Egyesült Államok gazdasági dominanciája elleni küzdelem eszköze lehet. Az AP szerint Hassan Rouhani iráni elnök egy december 19-i malajziai konferencián szólította fel a muszlim nemzeteket a pénzügyi és kereskedelmi együttműködés erősítésére és

az amerikai dollár szerepének visszaszorítására.

Amint Rouhani mondta, az Egyesült Államok gazdasági szankciói a hegemónia őrzésének és mások zaklatásának fő eszközei. Rouhani egy speciális bank- és pénzügyi rendszer létrehozását javasolta a muzulmán nemzetek körében, amelyek kereskedelmük során helyi pénznemeket használnának. Helyi jelentések megerősítik, hogy Rouhani egy kriptovaluta létrehozását javasolta az erőfeszítés részeként.

Az ilyen ötletek rendre előkerülnek, a Reuters szerint például Kuba is hasonló terveket fontolgat az amerikai szankciók miatt. „Kutatókkal tanulmányozzuk a kriptovaluták potenciális használatát a nemzeti és nemzetközi kereskedelmi tranzakciókban” – mondta Alejandro Gil Fernandez kubai gazdasági miniszter még 2019-ben.

Ahogy arról korábban a Makronóm is írt, az amerikai szankciók miatt nehéz helyzetben lévő Venezuela 2018-ban vezetett be egy kriptovalutát, amelyet petronak neveztek el. Az ország korábbi elnöke, Nicolas Maduro bejelentette, hogy olajat próbálnak majd eladni petroban, hogy „megszabaduljanak a washingtoni elit valutájától”. Bár a Moody's Investors Service 2018-as tanulmánya szerint a belátható jövőben az amerikai dollár marad a világgazdaság domináns tartalékvalutája, Ray Dalio befektetési guru a kínai gazdaság gyors fejlődésének hatására úgy véli, hogy akár a dollár világgazdasági tartalékvaluta-szerepe is meginoghat a jövőben.

Sokat lehetett arról is olvasni, hogy Oroszország és Kína aranyalapú kriptovalutával törné meg az amerikai politikai-gazdasági globális hegemóniát. Oroszország egyébként néhány évtized alatt megduplázta aranytartalékait és jelenleg Kína is növeli a tartalékokat.

Bruno Macaes korábbi portugál miniszter hangoztatta, hogy Oroszország, Kína, Venezuela és Irán igyekeznek megteremteni ezt az új pénzügyi alternatívát, ezért sürgette, hogy Európa is hozzon létre egy aranyalapú kriptovalutát. Az aranyhoz kötött kriptovalutáról elsők között épp a Makronómon lehetett olvasni, ahol az ügy egy szószólója, az amerikai Tom Luongo geopolitikai elemző vetette fel az ötletet.

Zimbabwe pénzügyi háborúja

A nagy dollárellenes koalíció persze számos kisebb jelentőségű országgal bővülhet, az amerikai-zimbabwei pénzügyi háború például azért tört ki, mert Zimbabwe bejelentette, hogy dedollarizációba kezd, de ez több mint 400 százalékos inflációhoz vezetett. Közgazdászok azzal vádolták a kormányt, hogy vissza akarja hozni a zimbabwei dollárt, miközben nincs elegendő devizatartaléka. A Robert Mugabe elnök két évvel ezelőtti megbuktatását követően hatalomra jutó Mnangagwa elnök ugyanakkor azt mondta a sajtónak, hogy egy ország sem fejlődhet a saját pénze nélkül. Ma már illegálisnak számít külföldi pénzzel helyben vásárolni az országban. 

Az új elnök 2019 nyarán azért döntött a külföldi pénzek betiltása mellett, mert ettől a lépéstől is a gazdaság fellendítését reméli. A 2008-as 231 millió százalékos infláció óta több pénz is keringett a helyi gazdaságban párhuzamosan, ami stabilizálta a gazdaságot, de az elnök szerint a továbblépéshez saját, szuverén monetáris (pénzügyi) politikára van szükség. Ráadásul a helyben használt amerikai dollár annyira erősnek számít, hogy az afrikai ország cégeinek nehézséget okoz a versenyben maradás a nemzetközi piacokon. 

Az amerikai szankciók története végigkísérte az előző elnök, Robert Mugabe elnök fémjelezte időszakot és bár az USA illetve az EU szerint a szankciók alapjául szolgáló listán csak vállalatok és politikusok emberi jogokat sértő szűk csoportja található, afrikai országok arra panaszkodnak, hogy a szankciók nagyon is érezhetők az egész gazdaságban, épp ezért tartottak tüntetéseket a szankciók ellen.

Az uralkodó hatalom adja az uralkodó tartalékvalutát

Ray Dalio és elemzőcsapata régóta vizsgálja azt, hogy a világ mely pénzei válnak világszintű uralkodó tartalékvalutává. Ehhez azonban azt kellett megérteniük, hogy miért emelkednek fel és buknak el nemzetek. Ehhez a hatalom hat különböző típusának jelenlétét vizsgálták (amelyek az innovációs erő, a gazdasági kibocsátás nagysága, a világkereskedelemből való részesedés, a pénzügyi központtá válás képessége, a katonai erő és a tartalékvaluta-szerep).

Ezeket a mutatókat „összegyúrták”, így létrehozva a globális hatalom egy új mérőszámát. Ábráikon megelevenedik a „világhatalom története” és láthatóvá válik, hogyan követték egymást a különböző világhatalmak. A 17. században ez alapján Kína kezdetben Spanyolországgal, majd Hollandiával „versengett”, aztán hosszabb időre meggyengült, hogy helyette a britek és az amerikaiak „birodalmai” vegyék át a vezető szerepet. 

A fenti ábrán az látszik, hogy a birodalmak felemelkedését először a technológiai, tudományos, oktatási hegemónia alapozza meg, ez a pozíció gazdasági felemelkedéshez vezet más téren is, amit a hadsereg fejlesztésével kell megőrizni (így követi a technológiai hegemóniát a katonai hegemónia), végül a hegemóniából a legtovább a tartalékvaluta-szerep marad meg, árnyékaként az egykori technológiai-gazdasági dominanciának.

Alább pedig időrendben láthatjuk a fenti hat tényező szerint vizsgálva, hogy mely fő globális hatalmak váltották egymást a történelemben.

Szuverenitás és pénzügy

Úgy látszik, a pénzügyi szuverenitás nem fér össze azzal, hogy egy nemzetgazdaság legalapvetőbb banki ügyeit külföldi kézbe adja, hiszen mint a gazdaság más szektoraiban is, például a stratégiai vállalatok esetében, a gazdasági döntések helyszíne külföldre kerül – Dani Rodrik kifejezésével a „szakpolitikai tér” drasztikusan lecsökken. 

Aktuális példa erre, amikor a New York Fednél vezetett iraki számláról – ahol az olajbevételeket tartják – az iraki kormány havonta 1-2 milliárd dollárt vesz (venne) le, hogy a kormányzati kiadásokat, például a közszféra béreit finanszírozza, de a pénz nem mindig érkezik meg időben. Január közepén például már egy héttel később érkezett meg a pénz Irakba. A késlekedés oka iraki politikusok szerint politikai természetű volt. Fontos látni, hogy ez nem amerikai támogatás, amit az USA legitim módon köthetne feltételekhez, hanem az iraki állam saját forrása, amihez a hozzáférést nehezíti vagy tilthatja meg az USA.

Az USA emellett immár a korábbiakkal ellentétben nem 90-120 napra, hanem csupán 45 napos időszakra adott mentességet Irak számára, hogy iráni olajat és gázt vásároljon. Ha Irakot elzárnák az energiavásárlástól, akár napi 20 órás áramkimaradás történhetne. Emellett az amerikai szankciók és az azok alóli mentesség nyújtása arra is lehetőséget ad az USA-nak, hogy amerikai nagyvállalatokkal (ilyen a General Electric vagy az Exxon Mobil) való iraki üzleteket kényszerítsen ki. Eközben Iránnak gondjai akadtak az iraki bevételekhez való hozzáféréssel, így azok egy iraki jegybanki számlán állnak, mivel Iránt az USA elzárta a globális SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés