Pussy Riot, sminkelés után: Magyarország putyinizálódik

2015-08-14 18:20:43
Nagyon vártuk, hogy a híres-hírhedt Pussy Riot két akcionista-kortárs művész frontemberei, Nagyezsda Tolokonnyikova és Marija Aljohina valami olyan látványos performansszal érkeznek a Sziget fesztiválra péntek délután, mint júliusban Glastonburybe. A Putyin-ellenes orosz punkzeneker alapítói azonban csalódást okoztak: nem csupán az akció maradt el, de marhára untuk magunkat a nem sokat mondó beszélgetés alatt.

A Magic Mirror sátorban a déli órán meleg van, pokoli meleg. Újságírók, fotósok és néhány érdeklődő szédeleg a berendezett pódium körül, akik a Sziget fesztivál egyik leginkább beharangozott eseményét, a botrányos akcióiról hírhedt, Putyin-ellenes Pussy Riot alapítóival való beszélgetést várják. A lányok késnek, azt hallom valakitől, hogy azért, mert éppen a sátor mellett sminkelnek. Oké, biztos lesz valami akció - gondolom, ám hamarosan keservesen csalódnom kell.

A 444-es Rényi Pál Dániel vezette beszélgetésben Nagyezsda Tolokonnyikova és Marija Aljohina, valamint Pjotr Verzilov, a Pussy Riot menedzsere és egyben Tolokonnyikova férje vettek részt. Verzilov először még csak az angol fordításban segédkezik, aztán viszont számos kérdésre ő válaszol a feminista lányok helyett, akik zavartan vihorásznak és lényegében súlytalan válaszokat adnak még az olyan horderejű kérdésekre is, miszerint félnek-e attól, hogy akár az életükbe is kerülhet a tevékenységük („Well, it's okay..”)

Politikai produkció a templomban

A feminista-punk-aktivista, Putyin-ellenes performanszairól elhíresült Pussy Riotot 2011 szeptemberében, Putyin újraválasztásának estéjén alapította néhány orosz fiatal, akik közül Nagyezsda Tolokonnyikovát, Marija Aljohinát és egy társukat 2012 februárjában az orosz rendőrség egy templomban tartott Putyin-ellenes akciójuk miatt letartóztatta. Az aktivistákat a bíróság két év börtönre ítélte a hívők érzései és az ortodox egyház megsértése miatt, ahonnan csak a szocsi téli olimpia előtt meghirdetett amnesztiának köszönhetően szabadulhattak 2013 decemberében. „Oroszországon kívül csak Magyarországon találkoztam olyanokkal, akik még mindig azt hitték, hogy mi meztelenül táncoltunk a templomban, pedig ez egyáltalán nem így volt, még a fejünkön is maszk volt” - mondta Nagyezsda Tolokonnyikova a letartóztatásukat előidéző performanszról. Hozzátette: nem kell ahhoz meztelennek lenni, hogy radikális politikai akciókat hajtsanak végre. Ha már radikalizmus: Glastonburyben egy orosz katonai teherautó tetején egy, a Putyin-rendszert jelképező férfit „baszd meg, Putyin” kiáltások sűrűjében ártalmatlanítottak, a Szigeten viszont a punnyadt beszélgetés elején lehetett már sejteni, hogy nem lesz hasonló performansz a Magic Mirror forró színpadán.

A börtön rémségeiről, az éhségsztrájkról azért szó esett: Tolokonnyikova egyszerű PR-akciónak summázta szabadon engedésüket az egyébként embertelen körülmények közül. Szerinte mindenkit kiengednek, aki valamennyire is híres, az emberek beszélnek róla, hiszen a putyini rezsim ezzel is jobb színben kívánt feltűnni a szocsi téli olimpia előtt, ahol azonban korbáccsal felfegyverzett kozákok támadták meg őket egy performanszuk közben. Viszont egyetlen utat tartanak célravezetőnek: oda kell menni és cselekedni. „A bojkott nem jó megoldás, passzívan nem lehet harcolni” – vélik a lányok, akik szabadulásuk után elhatározták, hogy nem csak a művészethez térnek vissza, hanem civil szervezetet is alapítanak, amely a politikai foglyokért küzd. Kiemelték: „A nők nem tudják, hogyan harcoljanak a jogaikért”. Marija Aljohina elmondta: az orosz ortodox egyház szerint például a nők legfőbb hivatása egészen fiatal kortól kezdve a szülés kellene legyen, a népesség gyarapítása. Egy kismama azonban 50 dollárt kap az államtól havonta, amely ételre is kevés, nincs megfelelő szociális védőháló a gyermekvállaláshoz.

Művészet sajtószabadság híján

Tolokonnyikovától egyébként azt is megtudtuk, hogy tiniként újságírónak készült, ám sajtószabadság híján aztán végül a művészetet választotta. Kiemelte, hogy Oroszországban ma nincsenek független médiumok, az ellenzék nehezen tudja megszervezni magát, ezért döntöttek a rendszerellenes politikai aktivizmus mellett. „Nyugat-Európában ez nehezen felfogható, de a magyarok talán jobban értik, mert Orbán Viktor kormányzása sokban emlékeztet a putyini Oroszországra” – vélekedett. „Magyarország egyre inkább putyinizálódik.” A közönséghez fordulva meg is kérdezte: „Nem értjük, hogy egy nő mégis hogyan szavazhat szélsőjobboldali, vagy egyáltalán jobboldali kormányra?” Oroszországban nincs politikai rendszerellenzék, csak az aktivizmus marad a Pussy Riot szerint, akik elmondásuk szerint azért vannak olyan sokan, hogy ha valakit elkapnak, a többiek tudjanak még akciózni.

Mi legyen a Krímmel?

A Krím-félsziget helyzetéről Pjotr Verzilov mint „extrém bonyolult kérdésről” beszélt, Tolokonnyikova szerint a Krímnek azonban Ukrajnához kell tartoznia és kész. „Elítéljük az orosz hadsereg ukrajnai jelenlétét, Luganszkban minden utcán orosz katonák vannak” – emelte ki. A Pussy Riot esetleges jövőbeli politikai pályáját firtató kérdésre pedig kijelentette: bármilyen politikai változást olyan kulturális változásoknak kell megelőznie, amelyek megmozgatják az embereket, csak ez után jöhetnek a politikai reformok. „Egyébként pedig bűnözők vagyunk, szóval még tíz évig úgysem szavazhatna ránk senki” – summázta a Pussy Riot.

A rabbi szerint, ha a templomunkba jössz, tiszteletben kell tartani

A közönség kérdésére válaszolva, hogy vajon mit lépett volna az orosz elnök, ha a maszkos lányok a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban anno nem a Vlagyimir Putyin orosz elnök elűzését kérő „punkimát” adják elő, hanem érte imádkoznak, Marija Aljohina azt válaszolta: „Akkor valószínűleg már nagyon gazdagok lennénk”.

Az ortodox egyház vezetői egyébként már régen megbocsátottak nekik nyilvánosan, ám a Magic Mirrortól a Nagyszínpad felé ballagva nem tudtunk ellenállni a kísértésnek, hogy megkérdezzük a Sziget rabbiját 10 forintért: ő vajon mit gondol a templomokban való hasonló akciókról?

A válasz a következő volt: „szerinte szép dolog tolerálni a másik szívügyét, de ha valaki bejön a te templomodba, legyen az bármilyen vallású/felekezetű, akkor tartsa is tiszteletben az ottani szokásokat – és viszont”