A saját kettősségem által képes vagyok kapcsolatot teremteni a két ország vagy akár a két kontinens között is – mondja mosolyogva Dagadu Sena. Az extravagáns énekesnővel ghánai és magyar élményekről, kettős identitásról, vegyes házasságról, kereszténységről és animizmusról, zenéről és anyaságról beszélgettünk.
Milyen emlékei vannak a ghánai gyermek- és kamaszkoráról?
Vidámak, mert nagyon szerencsés gyerekkorom volt – jó közegben, sok baráttal. A kölyökkoromról mindig a bandázás ugrik be először: együtt mentünk mindenhová a haverokkal, hülyéskedtünk, hesszeltünk. De erősen élnek bennem az ünnepek és a szertartások is, amelyek teljesen másképp néznek ki, mint Magyarországon. Édesapám olajmérnök volt, anyukám pedig, aki magyar, gyöngykutató és ékszerkészítő. Ghánában nagy hagyománya van a gyöngykultúrának, minden családnak vannak gyűjteményei, s a gyöngyöknek az öltözködésben is fontos üzenetük, szimbolikájuk van. Édesanyám emiatt keresztül-kasul utazta az országot, én pedig sokszor mentem vele. A szüleim egyébként Miskolcon találkoztak.
„Szeretem a kaméleon kifejezést, az is lett a totemállatom. Ma már egyértelműen inkább előnyét érzem annak, hogy kevert vagyok”
Édesapja ágáról melyik afrikai népcsoporthoz tartozik?
Az eve népcsoporthoz tartozunk, ehhez az etnikumhoz tartozók élnek Togóban és Beninben is. A gyarmatosításkor tulajdonképpen vonalzóval osztották fel az afrikai országok nagy részét, nem pedig aszerint, mely népek lakták. Ez nagyon szomorú. Az evékhez kötődik például a jamgyökér, ennek a növénynek a termesztéséről híres a régió, ahonnan származom. A jam olyan, mint egy hatalmas krumpli, az aratási szezonjában még fesztivált is tartanak – sok étellel, itallal, és persze mindenki a legpompásabb ruhájában érkezik. Vagy ott van még a névadási szertartás is a gyerek születésekor, ami szintén szép, intim ünnep. Ilyenkor minden népcsoport a saját névkészletéből választ, a neveknek pedig fontos jelentésük van. De az az igazság, hogy Ghánában még a temetés is egyfajta ünnep. Teljesen más, mint itt, mert más a halálhoz való viszony.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Mint például a férfiét és a nőét. Aggasztó decivilizáció van folyamatban. Frank Füredi írása.
„Azokkal volt alapvető bajom, akik nem a társulatot képviselik, hanem azt várják el, hogy felnézzenek rájuk” – nyilatkozta a Kossuth-díjas színművész.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
