Jankovics Marcell munkásságának záróköveként tekintett a Toldira, „elkészült az épület, a boltozatot be kell zárni valahogy” – nyilatkozta egy interjúban. Egész estés filmjeinek a sorát keretbe foglalta a két nagy elbeszélő költemény, a János vitéz és a Toldi.
Pap Lázár írása a Mandiner hetilapban.
Jankovics többször hangoztatta a Toldi megjelenése előtt, hogy nem a megszokott módon fogja megközelíteni a sokak által már unalomig ismert történetet. Nem egy harmincas éveiben járó, fejlett izomzatú férfit akart ábrázolni, hanem egy kamaszt, akinek „még legénytoll sem pelyhezik állán”. Hangsúlyozta, hogy ezzel az alapműhöz szeretne visszatérni, hiszen az szerinte Miklós férfivá válásáról szól. Ebből a szempontból pedig az édesanyja a másik főszereplő, aki iránt, úgy látja a rendező, Miklós „szinte freudi szerelmet táplál”; eszerint abban a korban van, amikor a fiúgyermekek még az édesanyjukat szeretnék feleségül venni.
A rajzok képzőművészeti stílusát kettősség jellemzi, a valós idejű történések alapvetően realisztikus ábrázolásmóddal jelennek meg, a Miklós gondolataiban játszódó események látványvilága pedig kódexszerű. Arany János is megjelenik a vásznon mesélőként, méghozzá abban a formában, ahogy Petőfi megrajzolta, miután megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát a Toldival. A szerző sziluettjét természetesen csak a nézők látják, és azokat a részeket hivatott átvezetni, amikor csak a narrátor beszél. Mivel Arany a mesélő, minden szereplő az ő hangján szólal meg – ez a valóságban Széles Tamás színművész orgánumát jelenti, aki Az ember tragédiája rajzfilmfeldolgozásának készítésekor már dolgozott a rendezővel.
Jankovics megpróbálta visszaadni az eredeti mű néhol ironikus, bohókás stílusát, amely az eddigi feldolgozásokban elsikkadt. Ez leginkább a narrátor szövegeiben jelenik meg, amelyeket a képekben is megjelenő humor csak támogat. Ki gondolta például, hogy a szerző azon szavait, hogy „Hárman sem birnátok súlyos buzogányát, / Parittyaköveit, öklelő kopjáját”, a szó szoros értelmében is elképzelhetjük?
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Magyar Péter előbb-utóbb vagy kiegyezik a bukott kormányfővel, vagy „integrálja”.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Szóval Czutor Zoltán szerint a hazája nem más, mint egy bűzlő pokol, csak azért, mert nem a neki tetsző kormány van hatalmon.
A teljes Soros hálózat, a baloldali pártegységet óvandó, szerecsenmosdatásba kezdett.
