A sarlatánság technológiája

2022. augusztus 31. 21:03

Misztifikáció, zavaros gondolkodás, szándékosan homályos nyelvhasználat, a fogalmakkal való tudatos visszaélés – Alan Sokal és Jean Bricmont szerint ez a modern társadalomtudomány veleje. A „népszerű ostobaságok” az egyetemisták agyát és a tudományosság jövőjét veszélyeztetik – figyelmeztettek már huszonhárom évvel ezelőtt.

2022. augusztus 31. 21:03
Böszörményi-Nagy Gergely
Böszörményi-Nagy Gergely

1996-ban a University College London matematikusa, Alan Sokal szenvtelen tréfát eszelt ki kollégáinak bosszantására. Transgressing the Boundaries: Toward a Transformative Hermeneutics of Quantum Gravity (a határok átlépése – a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé) címmel megírta a posztmodern szociológiai esszék paródiáját. Teleszórta a kor sztárgondolkodóira való hivatkozással, s elküldte egy neves társadalomtudományi folyóiratnak. Ugye, kitalálják? A fősodornak való hízelgéssel, értelmetlen nyelvezettel, hamis állításokkal teli szöveget azonnal lehozták a lapban, s az ügyből (Sokal hoax) emlékezetes botrány kerekedett.

Fotó: Brain Bar
Fotó: Brain Bar

Sokal célja az volt, hogy rámutasson a természet- és a társadalomtudományok közötti hitelességi szakadékra, hogy mennyire egyszerű területet foglalni a bölcsészvilágban pusztán a divatos ostobaságok ismételgetésével, ami végül a tudományosság lejáratódását eredményezi. A kísérletből Jean Bricmont belga fizikus és tudományfilozófus, a Katholieke Universiteit Leuven professzorának részvételével könyv született, amely a szakértői osztállyal szembeni szkepszis alapművének számít.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!