Becslések szerint legalább húsz-negyvenezer embert kellene itthon ki-, illetve átképezni a következő három–öt évben a megújuló energiaforrások elterjedése, az akkumulátorok gyártásának növekedése következtében. Kérdés, tudunk-e lépést tartani a mai munkaerő-hiányos környezetben a hirtelen keletkező igényekkel.
Halaska Gábor írása a Mandiner hetilapban.
Az utóbbi napokban sok szó esik a frissen létesülő napelemek szaldóelszámolásának ideiglenes felfüggesztéséről, ám ez inkább rövid távú probléma; hosszabb távú, stratégiai megközelítéssel nézve jóval fontosabb kihívások is tornyosulnak Európa és benne Magyarország előtt a megújuló energia térnyerése következtében. Talán a legfontosabb adat, hogy már ma is igen jelentős mennyiség, a teljes éves energiatermelésünk több mint 11 százaléka származik szél- és napenergiából. A fejlett világ energiaigénye várhatóan évi 2,5-6 százalékkal növekszik, a megújuló energia termelésének és „raktározásának” ennél jobban kell növekednie, hogy szűk egy évtizeden belül, 2030-ra megközelíthessük az unióban célul kitűzött 55 százalékos kibocsátáscsökkentést.
A szükséges ötszörös növekedés és a fosszilis energiahordozók utóbbi hónapokban tapasztalt hatalmas drágulása miatt egyre nagyobb jelentőségű a nem fosszilis energia szerepe. A hatalmas kihívást természetesen az Európai Unióban is felismerték, így a legmagasabb döntéshozói szinten egymás után születnek alapvető gazdaságstratégiai döntések és szabályozások. Ennek megfelelően az EU a megújulóenergia-termelés és -kereskedelem szinte minden mozzanatát igyekszik átértékelni és prioritássá tenni – különösen a háború hatására megnövekedett árak, szállítási bizonytalanságok okán. Ezt fejtette ki egy minapi, a Makronóm által a helyszínről követett lisszaboni uniós innovációs csúcstalálkozón Kerstin Jorna, a belső piacokért, az iparért és a vállalkozásokért felelős európai bizottsági főigazgatóság vezetője.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia elnök síkra szállt Európa energia-autonómiája és az atomerőművek építése mellett.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
