Attila, a hun vezér életműve a korszerű vezetés magasiskolája, aminél nincs jobb iránytű a 21. század üzleti és katonai szervezeteinek – állítja egy amerikai üzletember. Könyve a tengerentúlon bestseller, de Magyarországon alig ismerik.
2023. február 01. 11:43
p
1
0
0
Mentés
Január első heteit szeretem elvonulással, a szunnyadó természetben való elmerüléssel és nyugodt tervezéssel tölteni. Ezt az évet azonban másképp indítottam, hiszen bevonultam tartalékosnak a Magyar Honvédséghez. Katonai kiképzésem szabad estéire egy Attila, a hun vezér vezetői krédójáról szóló könyvecskét vittem magammal – amely ironikus módon itthon szinte egyáltalán nem ismert, a tengerentúlon viszont legendák övezik. Az 1985-ös kötet szerzője Wess Roberts amerikai veterán katona, aki leszerelése után az USA legnagyobb biztosítótársaságainál futott be fényes karriert. Roberts ifjúkora óta rajong Attiláért, ezért úgy döntött, hogy saját elképzeléseit sorsunk irányításának helyes és eredményes módszereiről az ő tettein és emlékezetén keresztül magyarázza el. Kísérlete zajos sikert aratott, hiszen a kötet felkerült a The New York Times bestsellerlistájára, és rövid idő alatt hivatkozási alappá vált katonai és üzleti körökben egyaránt.
Bár a fősodratú történetírás Attilát véreskezű hadvezérként és civilizációk elpusztítójaként tartja számon, szerzőnk szerint az eredményei inkább arra utalnak, hogy összetett vezetői személyiség volt, aki folytonosan tanult, és újabbnál újabb készségeket sajátított el. A könyv Attila elképzelt beszédeire épül, amelyek bár kitalációk, könnyedén elhangozhattak volna hírhedt pályafutásának mérföldköveinél. Az első fejezetekben Roberts a legfontosabb vezetői tulajdonságokat taglalja – az Attila-recept szerint ezek a hűség, a bátorság, a vágy, a kemény munkára való hajlandóság, az érzelmi és a fizikai állóképesség, az empátia, a határozottság, a kudarcokkal szembeni tűrőképesség, a hosszú távú célok eléréséhez szükséges türelem, a saját erős személyiség elfogadása s nem utolsósorban a megfelelő ellenség kiválasztásának képessége. Ezek olyan jellegzetességek, amelyek a szerző szerint végig tetten érhetők Attila személyes életútjában, ahogyan fiatal törzsfőnökből a király szókimondó kritikusává, majd katonai vezetővé vált.
Ezt követően a kötet azon vezetői tulajdonságokra összpontosít, amelyek az alárendeltekkel szembeni magatartásra vonatkoznak. Wess Roberts meggyőződése ugyanis, hogy Attila és a hunok mesterei voltak a moralitásra alapozott fegyelemnek, ez vezette őket közismert sikereikre. Ennek azonban fontos feltétele volt a rátermett vezetők kiemelt megbecsülése, az alacsony beosztásúakkal való tisztességes bánásmód (sosem szabad eljutni odáig, hogy a hatalom nélkülieknek meg kelljen alázkodniuk), az egó hatékony visszaszorítása a rendszerben és a legkülönbözőbb hátterű harcosok elfogadása, sajátos identitásaik ügyes feloldása az egységben. Az Attila-féle iskolában senki nem kaphat elismerést olyasmiért, ami a valóságban nem az ő érdeme, és sosem maradhat el a szembesítés egy-egy elhibázott döntés után. A fegyelem nem az egyén elnyomására szolgál, hanem arra, hogy lehetővé tegye számára a kollektív cselekvésben való részvételt.
Kifejezetten érdekes, hogy a könyv – kerülve a pátoszos magaslatokat – a mindennapi megjelenés fontosságának hangsúlyozásával, illetve a vereség helyes feldolgozásának mikéntjével zárul. Roberts szerint a történelmi emlékek arra utalnak, hogy Attila fokozottan odafigyelt a küllemére. Valószínűleg ennél is fontosabb, hogy tudatosan készítette fel saját pszichéjét az olykor elkerülhetetlen vereségekre és arra, hogy sem az újraszerveződés, sem az ismételt roham ne legyen kérdés hívei és harcosai számára.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.