A művészet történetét, a korstílusok alakulását, de akár az egyéni alkotói útkeresések mozgatóit számos értelmezési keret segítségével lehet vizsgálni. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megközelítési mód, amikor a mesterek és a tanítványok munkájából kibontakozó, generációk során felépülő láncolatokra fókuszálunk. Egy-egy iskola, műhely és műterem jelentőségét nemcsak a saját korukra adott reflexiók vizsgálata teszi izgalmassá, idetartozik az egyéni alkotói módszerek egymásból következő, évtizedekben, sőt akár száz években mérhető alakulása is. A fennállásának nemrég százötvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Képzőművészeti Egyetem Lián – Mester-tanítvány láncolatok címen megrendezett kiállítása e folyamatok bemutatására törekszik.
É. Kiss Piroska kurátor kiemeli, hogy a kiállítás nem művészet- és egyetemtörténeti tárlat, de a mester-tanítvány szál végigvezetésével mégiscsak képet kapunk arról az intézményről, amely másfél évszázada meghatározó pillére a magyar képzőművészetnek. A kiállítás a legfontosabb képzésekre, a kezdetektől működő festő- és szobrászképzésre, valamint a grafikára és a művészeti anatómiára fókuszálva vezet végig néhány meghatározó mester-tanítvány láncolatot. Van, ahol a politikai és szerkezeti változások ellenére szinte érintetlen idővonalat találunk – a festőknél például Székely Bertalan, Vaszary János, Hincz Gyula, Maurer Dóra, Chilf Mária és Hámori Anett, a szobrászoknál pedig Kisfaludi Strobl Zsigmond, Somogyi József, Kő Pál és Rabóczky Judit esetében. A kép- és tervezőgrafika vonalai ennél töredezettebbek, ám hasonlóképpen meghatározók, mint például Zelenák Crescencia, Molnár Kálmán, Felsmann Tamás és Lelkes László esetében. A kiállításon mindenkitől egy munka látható, az alkotások az egyetem saját gyűjteményéből, a Magyar Nemzeti Galériából, valamint maguktól az alkotóktól és leszármazottaiktól érkeztek.
(Lián – Mester-tanítvány láncolatok. A kiállítás március 23-áig tekinthető meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében)
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.
Mielőtt ezt a posztot is propaganda posztnak minősítenéd, szeretném jelezni, elég nagy vagyok már ahhoz, hogy a gondolataimat egyedül meg tudjam fogalmazni.
Az EP-választási csúcsjelöltek hőre lágyuló import-sötétsége és mérhetetlen önbizalma (tudják, merik, teszik) sok jót nem ígér. Király-Kiss Miklós írása.
p
1
0
5
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!