A legtöbb válságra, fenyegessen az akár egy országot, akár egy kontinenst vagy magát az egész világot, egyetlen ideológia sem tud helyes választ adni. Az e világi problémák többsége összetett, az ideológiák kizárólagosságra törekvő hajlamuk miatt képtelenek megbirkózni komplex képletekkel, és fogyatékosságuk miatt megoldások helyett többnyire még nagyobb nehézségeket idéznek elő. Szemben a többi izmussal, a konzervativizmus nem lázálmokat kerget, a szó legtisztább értelmében ideológiamentes, csak a politikatörténeti nevezéktan miatt került egy sorba a liberalizmussal, a szocializmussal és társaival. A konzervativizmus sokkal inkább a megértésre való hangoltság, aminek célja a pénzzel fel nem becsülhető értékek fenntartása és átmentése.
Ahhoz, hogy felismerjük, mi számít értéknek, tisztában kell lennünk a valósággal, amibe sem az igazságosságról, sem a szabadságról, sem az emberről alkotott idealizált képek nem illenek bele. Az ideologikus gondolkodásmód éppen a valóságismeret terén bukik el, amint arra az angol filozófus, Roger Scruton is rámutat 2014-ben megírt és most már magyarul is elérhető, Hogyan legyünk konzervatívok című művében. Szerinte a legtöbb ideológia alapjában véve valós problémákra ad hamis válaszokat, és bár a felvetéseikben vannak olyan elemek, amelyeket konzervatív nézőpontból is respektálhatunk – mint például a liberalizmus esetében az egyén szabadságának fontossága, vagy a szocializmusnál a társadalmi létünkből fakadó kölcsönös függés igazsága –, egyik megközelítés sem számol azokkal az értékekkel, amelyek élhetővé teszik az emberi életet. Scruton meglátása szerint ez a hiány abból a hamis emberképből fakad, amely az embert homo oeconomicusszá, vagyis gazdasági érdekből cselekvő emberré redukálja. A homo oeconomicus racionális, a saját önérdeke szerint cselekvő individualista valódi kötődések nélkül. Scruton szerint az ember valójában nem ilyen, hiszen épp a kötődéseink éltetnek minket, a családhoz, a hagyományokhoz, a lakóhelyünkhöz, a közösségeinkhez való kötődéseinken keresztül teljesedünk ki.
Az értékek birodalma jóval gazdagabb, hogy annak csereértékét ki lehetne fejezni, az önérdek szerint élő ember ezért nem is képes kapcsolódni hozzá. Idetartozik a vallás, a házasság, a család, az ünnep, de még az értékteremtő munka is, amelyben a munkálkodó mélyebb értelmet talál, és nem csak a pénzért dolgozik. A filozófus szerint a homo oeconomicusnak azért is okoz gondot az értékek elismerése, mert azok felelősségvállalásra ösztönöznek. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a 2020-ban elhunyt Sir Roger Scruton a képernyő okozta kihívásról értekezik. Szerinte a barátságok kiüresedése nagyban összefügg azzal, hogy az online felületekre terelt kapcsolatokból nemcsak a másik fél arcának, gesztusainak észlelése vész el, hanem az elszámoltathatóság is, mivel bármikor kiszállhatok egy beszélgetésből, ha nem tetszik, amit hallok, erre egy természetes találkozás során ritkábban van lehetőség. A házassággal is hasonló a helyzet, ha nincs, ami megszentelje, nem több egy együttlakási szerződésnél, ami bármikor felbontható.
Scruton szerint a konzervativizmusnak nem az a dolga, hogy megjavítsa az emberi természetet, mint ahogyan arra más ideológiák örömmel vállalkoznának, hanem az, hogy megértse.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.