Az egyházzene reprezentálja igazán a kortárs magyar zeneszerzést az európai színtéren - állítja Selmeczi György zeneszerző, aki már 10 esztendeje foglalkozik a témával, és 2013-ban háromrészes sorozatot valósít meg Rómában az általa alapított Auris Társulat közreműködésével.
A Római Magyar Akadémia és az Auris Társulat kortárs magyar egyházzenéből tervez bemutató-sorozatot, amely a szakmai találkozásokra is alkalmat teremt az egyházzene olasz és magyar művelői és szakértői között - mondta el az MTI-nek Selmeczi György. Véleménye szerint a magyar egyházzenei alkotások összessége felér az európai kortárs zene minőségével és mennyiségével is. Ismertsége kiterjed a kontinensre, de elismertsége itthon kevéssé érvényesül.
Három egyenként három eseményből álló rendezvényről van szó, amely jól integrálható a tervezett olasz-magyar kulturális év eseménysorozatába – részletezte a zeneszerző. Péntek este hangzik el a „súlyponti” koncert, szombatonként kerül sor egy-egy nemzetközi konferenciára, beleértve a kottakiadás és forgalmazás kérdéseit, kotta- és hanglemez-bemutatóval egybekötve. Vasárnap délelőtt olyan liturgikus mű szólal meg, amely beilleszthető a miserendbe.
„Közhelyszámba megy, hogy az olasz-magyar kulturális kapcsolatok történeti alapjait az egyházi-vallási kultúra különböző dimenziói határozzák meg. Bár a 20. század második felének politikai-ideológiai diktatúrája befolyásolta a természetes zenetörténeti folyamatokat, de a magyar zeneszerzők többsége mégis a nyugat-európai gondolkodással haladt együtt” – hangoztatta Selmeczi György.
Példátlan zenetörténeti jelenségről van szó – hangsúlyozta –, a megújulást a világhírű magyar kóruskultúra fogadókészsége segítette, hiszen a repertoár megújításában volt érdekelt. Létrejött egy nagy terjedelmű repertórium, amely az ezredforduló egyik legjelentékenyebb magyar szellemi teljesítménye. Műfaja változatos a miséktől, oratóriumoktól, kantátáktól a motettákig, a legváltozatosabb kisformákig ível, liturgikus és liturgián kívüli igényeket is figyelembe véve.
Fontosnak nevezte, hogy a magyar művészeti promóció ne csak Japán, Kína, Korea és az Egyesült Államok nagy koncerttermeiben képviselje a magyar zeneszerzést, hanem visszataláljon természetes közegébe, az európai egyházzenei gyakorlatba. Három reprezentatív énekegyüttes (MR Énekkar, Ars Nova énekegyüttes, Debreceni Kodály Kórus) vállalta a részvételt Csemiczky Miklós, Szokolay Sándor, Megyeri Krisztina, Vajda János, Orbán György, Kovács Zoltán, Gyöngyösi Levente, Kocsár Miklós, Selmeczi György, Soproni József, Zombola Péter és mások műveinek előadásában.
Minden fellépésnél újabb és újabb orgonához leülni és adaptálódni olyan, mintha állandóan első randira menne az ember; minden hangszer más, ki kell ismernünk egymást, mielőtt közösen alkotunk valamit – mondja Mali Katalin orgonaművész. A napokban kezdődő Budapesti nemzetközi orgonafesztivál és az Orgonák éjszakája apropóján beszélgettünk.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Mennyivel jobb hely lenne a világ, ha az emberek több jazzt hallgatnának!
A rapper mesélt alkoholizmusáról, fajgyűlöletről és a politikai érintettségéről is.
A BMC vezetőjével beszélgettünk régi motorokról, új időkről és arról, miért olyan fontos a magyar jazzélet számára a nemrég indított Szakcsi Rádió.
Új vállalkozásfejlesztési központ segíti a hátrányos helyzetűeket.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
