Budapesten tartja 14. nagygyűlését az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches, CEC) július 3. és 8. között – jelentette be Guy Liagre, a szervezet főtitkára kedden a fővárosban tartott sajtótájékoztatón.
A 115 protestáns, ortodox, anglikán és ókatolikus tagegyházat tömörtő CEC főtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte a találkozót, mert a hangsúly a szervezet újjászervezésén lesz. A júliusi nagygyűlésre 400 résztvevőt várnak. Guy Liagre a szervezet céljának mondta, hogy „a keresztények hangja hallható legyen Európában”, ehhez pedig „egységesen kell megszólalniuk és cselekedniük”, és meg kell határozniuk a helyüket a változó európai környezetben.
Az MTI kérdésére a CEC főtitkára a kontinensen tapasztalható migrációs folyamatokkal kapcsolatban elmondta: a szervezet egyik bizottságának álláspontja szerint Európa keresztény kontinens, amelynek társadalmai vallási értelemben plurálissá váltak, 2050-ben az előrejelzések szerint Európa népességének mintegy 8 százalékát muzulmánok alkotják majd. Ezért a nem keresztény hitűekkel szemben „az egyetlen módszer a dialógus”, melynek során „elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a keresztények hitét”, de ezzel együtt a keresztényeknek is el kell fogadniuk a máshitűek véleményét – jegyezte meg.
Rámutatott: a CEC ökumenikus kartája szerint megvan az emberek joga arra, hogy áttérjenek egy másik hitre, ezért el kell fogadni, hogy muzulmánok lehetnek keresztényekké és keresztények is lehetnek muzulmánokká. Hozzátette: jövő héten Varsóban találkoznak az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) képviselőivel, így Erdő Péter bíborossal, a CCEE elnökével is, aki a júliusi találkozó egyik díszvendége lesz.
A sajtótájékoztatón a CEC főtitkára megemlítette: a szervezetet 1959-ben alapították, amikor „Kelet és Nyugat között a kapcsolat meglehetősen nehézkes volt”, ezért az első találkozót egy hajón tartották a Balti-tengeren, mivel a nyílt víz „nem tartozott se Kelethez, se Nyugathoz”. Guy Liagre elmondta: a CEC Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban tart fenn központi irodát, Genfben az Egyházak Világtanácsával szoros a kooperáció többi között a teológusképzésben. Az Európa Tanáccsal működik együtt a strasbourgi irodájuk, amely emberjogi és etikai kérdésekkel foglalkozik, Brüsszelben pedig az egyházak és az uniós intézmények közötti kapcsolatokat ápolják.
Kitért arra, hogy a közelmúltban jelent meg kiadványuk az emberjogi kérdésről, ezenkívül a családokkal kapcsolatos szabályozásról is adtak ki könyvet, amelyben hangsúlyozzák, a társadalom alapja a jó család, de egyúttal azt is figyelembe veszik, hogy sokan nőnek fel csonka családokban. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára elmondta: a MEÖT idén 70 éves, ezt egyebek mellett a CEC budapesti nagygyűlésével ünneplik, és segítik is a találkozó megrendezését.
Megnéztük a faültatések, -kivágások pontos számait. Ezek alapján Karácsony Gergelynek nemigen kellene „Klímatudatos Budapestről” beszélnie.
A polgárok vagy megelégszenek az üres ígéretekkel és látványtervek tömkelegével, vagy pedig végre a fejlődés pályájára állítják a fővárost – mutatott rá a miniszter.
A főpolgármester inkább átnevezi a gaztengert.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
A Jobbik, az LMP és a Momentum számára nagy nehézséget okoz az ajánlások összegyűjtése.
Dömötör Csaba szerint a baloldal nagy bajban lehet a fővárosban, ha Szabó Tímeának ilyeneket kell mondania.
Érdemes lesz majd kalkulálni a hosszabb kijutási idővel.
