Halász János kulturális államtitkár a Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) teljes körű felújítását közös sikernek nevezte a munkálatok befejezéséről tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten.
A felújított épületet vasárnap este Erdő Péter bíboros szentmise keretében áldja meg, és felszenteli új oltárát. A ceremóniát a Duna élőben közvetíti, az adást a Duna World 0.15 órakor ismétli meg. Az államtitkár az MTI kérdésére elmondta: a 2004-ben a tervezéssel elkezdődő, 2006-ban elindított felújítás költségeit teljes egészében a magyar állam vállalta magára. A munkálatok 9,4 milliárd forintba kerültek, ennek felét „a 2010-ben megalakult nemzeti összetartozás kormánya fizette”, az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetésén belül pedig külön nevesítették a felújítást. A templom térszintje alatt látogatóközpontot hoztak létre, a kriptákat statikailag rendbe hozták, teljes közműcserén is átesett az épület (ezt régészeti feltárások előzték meg), továbbá épületgépészetileg felújították a templomot, továbbá a műtárgyakat is restaurálták – sorolta. Halász János elmondta: júniusban a pécsi Zsolnay gyár mintegy 250 ezer autentikus cserepe került fel a tetőre, amely így „régi fényében tündököl”. Elkészült a külső és a belső díszkivilágítás is, valamint teljes körű homlokzatfelújítást is végeztek. A munkálatok során 2300 köbméternyi földet szállítottak el, 138 ajtót, 291 ablakot, mintegy 300 négyzetméternyi ólomüveget, továbbá számos faliképet újítottak fel, és 11 koronázási zászlót restauráltak.
Eszter András, a Mátyás-templomot üzemeltető gondnokság ügyvezetője elmondta, hogy a kor technikai elvárásainak megfelelő komplex fűtés- és hűtésrendszert is beépítettek a templomba. Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa szólt arról, hogy Erdő Péter vasárnap este a liturgia keretében elhelyezi az új oltárban Szent István király, Boldog Gizella királyné, Szent Imre herceg és a két vártanú püspök, Szent Gellért és Szent Adalbert ereklyéit, a két mellékoltárba pedig Boldog IV. Károly király és Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéje kerül be. A plébános köszönetet mondott a felújítás idején hivatalban lévő kormányfőknek, minisztereknek. Örömét fejezte ki, hogy ma már lehet látni a megújult falakat, oltárokat, a megújított részleteket a templomban, „az utolsó szoborig”. Utalt arra is, hogy szombaton a plébánia közössége is megünnepli a templom felújítását.
Mátéffy Balázs – aki a plébánia részéről koordinálta a rekonstrukciót – megjegyezte: úgy újították fel a templomot, hogy közben a hitélet és az idegenforgalom is folyamatos maradhatott az ütemezett munkálatoknak köszönhetően. Megjegyezte, hogy VI. Pál pápa vezette be az úgynevezett szembemiséző oltárt a római katolikus liturgiában. Ennek a Mátyás-templom is eleget tett 1964-ben egy ideiglenes oltár építésével. A vasárnap felszentelendő végleges oltár a templom fő- és kereszthajójának metszéspontjában áll egy kőemelvényen. Az oltár haraszti mészkőből készült, egy pilléren és tizenkét oszlopon áll, Jézusra és az apostolokra emlékeztetve. Öt tardosi vörös mészkőből készült kereszt található benne, Jézus öt sebére utalva – ismertette.
Az ügyben Budai Gyula tett feljelentést azután, hogy egy informátor szerint a Lánchíd-beruházásból „kimentett” másfél milliárd forint nagy része a Karácsony Gergely vezette Városházára kerülhetett.
Szentendrén március 1-jén bontott zászlót a Szentendre Összeköt Mozgalom, amely Petricskó Zoltánt indítja polgármesterjelöltként a Pest vármegyei városban a 2024-es önkormányzati választáson. Azonban a város ellenzéki vezetője sem a Szentendre név használatához, sem Isten bárányának ábrázolásához nem járult hozzá. Összeállításunk.
Karácsonyék korrupciógyanús botrányának újabb fejleményei nem érik el a baloldali sajtómunkások ingerküszöbét, vagy ha mégis, akkor propagandistaként hallgatnak róla.
Most mit lehet erre mondani?
A kormánykritikus teológus szerint „ha valaki Messiásnak tekinthető ebben az országban, az Iványi Gábor”.
„Ha választanom kéne a kereszténység és az iszlám között, minden egyes alkalommal a kereszténységet választanám” – mondta Richard Dawkins.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
