Az Alkotmánybíróság szerdai döntése szerint a szövetkezeti hitelintézetek önállóságát jelentősen csökkentő kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek. Az Alkotmánybíróság azonban az integrált hitelintézetek egymás tartozásaiért való helytállására vonatkozó és a Magyar Posta, valamint a Magyar Fejlesztési Bank leendő jogutódait privilegizáló rendelkezéseket megsemmisítette. Az ügy még nem zárult le, az AB az ügyet érintő bírói kezdeményezésekről még nem döntött.
Az Alkotmánybíróság szerdai határozatában döntött a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának szabályait támadó alkotmányjogi panaszokról. Ezek többségét elutasította, két pontban azonban alkotmányellenességet állapított meg a testület.
A döntés szerint önmagában nem alkotmányellenes a takarékszövetkezetek önállóságát csökkentő kötelező integráció, mert az integrált működés megteremtését illetően a jogalkotó közérdekre hivatkozása megalapozott. Az Alkotmánybíróság közleménye kifejti: a pénzügyi szektor egészének stabilitásában a szövetkezeti formában működő hitelintézetek biztonságos működésének is szerepe van. A pénzügyi infrastruktúrának a fenntartása és működőképességének biztosítása olyan közérdek, mely az állami gazdaság- és pénzügypolitika részeként a tulajdont (és vagyoni autonómiát) érintő beavatkozást indokolttá tehet.
Két részletszabályt azonban alkotmányellenesnek talált és megsemmisített a testület. Az a kitétel, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet (a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét) és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni – tekintettel az integráció kötelező jellegére – az alkotmányos tulajdonvédelem követelményeit nem elégíti ki.
Szintén megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést, amely a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank jövőbeni jogutódait privilegizálja: a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem függeszthető fel a törvényben felsorolt esetekben. Míg a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetében ésszerűnek tekinthető a különbségtétel a szövetkezeti hitelintézetek részvényesi jogainak felfüggesztéséhez képest, jogutódlás útján az ő részvényeik is kerülhetnek olyan személyhez (pl. szövetkezeti hitelintézeti szektor szereplőjéhez), mely esetében az alkalmazott különbségtétel ésszerűsége nem áll fenn – olvasható a közleményben.
Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet – 2014. július 1-től a Takarékbank – által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek.
A határozathoz Dr. Pokol Béla és Dr. Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Dr. Bragyova András, Dr. Kiss László, Dr. Lévay Miklós és Dr. Salamon László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezések is érkeztek az Alkotmánybírósághoz, melyek vizsgálata még folyamatban van. A testület ezekben az ügyekben nyári ítélkezési szünet előtt döntést fog hozni.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Érdemes lesz majd kalkulálni a hosszabb kijutási idővel.
