Január 6 – vízkereszt napja

2017. január 06. 14:15

Ma van vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, más néven a három királyok ünnepe. Ez a nap ugyanakkor a karácsonyfa leszedésének napja, a házszentelések és a farsang időszakának kezdete is. Magyarországon és a világ más országaiban is számos népi hagyomány kötődik ehhez a naphoz.

2017. január 06. 14:15

A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel. Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus keresztségének és a kánai menyegzőnek az ünnepeként - írta az MKPK.

Később az ünnep elsődleges témája Keleten Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.

Hozzátették: vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és - a népi értelmezés szerint - a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 17 feliratot. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat („Krisztus áldja meg e házat”) kezdőbetűi.

*

A vízkereszthez kötődően megmaradt a víz szentelésének hagyománya - mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki titkára az M1 aktuális csatorna péntek műsorában. Kifejtette: amikor Jézus megkeresztelkedett, vízbe lépett, megérintette őt a víz és amikor megérintette, megszentelte a vizet; ezért az egyház évezredek óta ezen a napon vizet szentel, afölötti örömében, hogy Jézus érintette a vizet, „közöttünk volt”. A hívők ezt a vizet örömükben széthordták a házakhoz; később a papok vitték, megszentelték a házakat, hogy ne csak karácsonykor jelenjen meg az Isten fia, hanem az emberek hajlékában is.

 *

A háromkirályokat az újdonság reménye vezette Betlehembe a gyermek Jézushoz, miután belefáradtak koruk Heródeseibe – jelentette ki Ferenc pápa a vízkereszt ünnepén a vatikáni Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén, amelynek végén római hajléktalanok osztottak imakönyveket a Szent Péter téren. 

Ferenc pápa az Úr megjelenésének ünnepén a Betlehemben megszületett Jézushoz – az üstökös (a bibliában csillag) nyomában – érkezett három napkeleti bölcsről, egyes hagyományok szerint királyokról beszélt. 

„A háromkirályok nem azért keltek útra, mert meglátták a csillagot, hanem azért látták meg a csillagot, mivel útnak indultak. Nyitott volt a szívük, és észre tudták venni az égi jelet (...) nyitottak voltak az újdonságra” – mondta a katolikus egyházfő. Hozzátette: a háromkirályok „nosztalgiát” éreztek Isten iránt, miután nem akarták már többé a megszokott dolgokat, „belefáradtak koruk Heródeseibe”, és tudták, hogy Betlehemben valami új történik. 

Hozzátette: a napkeleti bölcsek azokat az embereket jelképezik, akik nem hagyják érzéketlenné válni szívüket. Az Isten iránti nosztalgiát érző hívő is útra kell hogy keljen, a történelem legelrejtettebb szegleteiben, a világ legtávolabbi határain keresve Istent – mondta Ferenc pápa. 

Az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából délben elmondott beszédében a pápa kijelentette: a háromkirályok ajándékokat visznek Jézusnak, de az igazi ajándék maga Jézus. „A mi csillagunk ne a pénz és a siker legyen” – hangsúlyozta az egyházfő, békét, igazságosságot és irgalmasságot kívánva a világnak az új esztendőre. A katolikus egyházfő egyúttal köszöntötte az ortodox egyház híveit a szombaton kezdődő ortodox karácsony alkalmából. 

A Szent Péter téren összegyűlt több mint 35 ezer ember között – a Ferenc pápa által bevezetett szokás szerint – háromszáz római hajléktalan osztott szét zsebméretű imakönyvet az irgalmasságról.

A vízkereszti szentmisén bejelentették, hogy az idei katolikus húsvét vasárnapja április 16-án lesz, pünkösdvasárnap Olaszországban június 18-ra esik majd, és advent első vasárnapja december 3. lesz. 

Vízkereszthez kapcsolódó szokások

Olaszországban január hatodika piros betűs ünnep: az itáliai hagyomány szerint a vízkereszti boszorkány (Befana) péntek reggel az olasz gyerekek zoknijaiba és harisnyáiba édességet, és a rosszabbaknak (cukor)szenet is hozott. 

Egyes országokban, különösen Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. Az lesz a nap királya, aki az ajándékot megtalálja. Latin-Amerikában a gyerekek gyakran ezen a napon kapják az ajándékot karácsony helyett.

Magyarországon úgy tartják, ha vízkeresztkor esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, férges lesz a mák. Hideg, fagyos eső esetén rossz termésre lehet számítani, viszont korai tavaszban reménykedni. Egyes helyeken azt mondják, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok. 

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos csütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, vagyis „a farsang farkára” vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.

(MTI)

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!