(...)
„Kiemelte: a minap közzétett 2015. évi Eurostat-adatok azt mutatják, hogy a nemek közötti bérkülönbség a 2012-es 20,1 százalékról mára 14 százalékra csökkent Magyarországon, ezzel jóval az európai uniós átlag alá kerültünk. A mutatónk értéke 2015-ben Svédországgal azonos lett, így elmondható, hogy ebben a szegmensben is az EU legjobbjai közé kerültünk. A 28 tagállam összesített értéke 16,3 százalék volt 2015-ben, amely ráadásul az elmúlt három évben mindössze egy százalékponttal mérséklődött.
A fizetések közötti különbség csökkenéséhez jelentősen hozzájárult többek közt a pedagógus-életpályamodell bevezetése következtében az ágazatban végbement béremelés – hangsúlyozta Szalai Piroska. Az oktatási ágazatban 2013-ban, az életpályamodellek bevezetése előtt a férfiak és a nők átlagfizetése között 36 százalékos volt az eltérés, ez 12 százalékra apadt az utolsó vizsgált évben, azaz 2015-ben. Hogyan alakulhatnak ki ilyen különbségek annak ellenére, hogy az oktatásban az egységes közalkalmazotti bértáblát kell alkalmazni? Úgy, hogy a mutató nem az azonos korú és azonos munkakörben dolgozók fizetését vizsgálja, hanem a teljes szegmensben – jelen esetben az oktatási ágazatban dolgozó nők bérének átlagát hasonlítja össze a férfiak bérének átlagával.
Ez is azt mutatja, hogy könnyen félreérthető, s számos esetben félre is magyarázzák az eredményeket – jegyezte meg a szakértő az Eurostat módszertanával kapcsolatosan. Szalai Piroska hozzátette: a nők átlagába ugyanúgy beletartozik az alacsonyabb keresetű vidéki óvónők, tanítók bére, mint a férfiakéba az idősebb fővárosi középiskolai igazgatók keresete. A szakértő másik példaként az építőipart említette. Az ágazatban a női munkavállalók átlagbére 19 százalékkal magasabb, mint a férfiaké. Az eltérés oka, hogy a női munkavállalók közül arányaiban többen dolgoznak magasabb iskolai végzettséggel mérnökökként, gazdasági vezetőként, a férfiak ágazati átlagbérét pedig jelentősen mérsékli a sok segédmunkás.
A miniszteri tanácsadó ugyancsak példaként említette a pénzügyi és a biztosítási ágazatot, amely szintén jelentősen hozzájárult a nemek közti fizetéskülönbség csökkenéséhez. Felidézte, hogy Magyarország egyik legjobban fizető ágazatában a férfiak keresete 2012-ben 39 százalékkal volt magasabb a nők átlagánál. A különbség mára ezen a területen is 24 százalékra csökkent. A keresetek emelkedését hazánkban erősen befolyásolta többek közt a minimálbér emelkedése, valamint a szakképzett munkaerő hiánya, ami ma már nemcsak egyes szakmákban, de az ország bizonyos részein szinte minden területen jellemző.”
(...)
