Így mutat az erőd és benne a várkastély. Szent László óta áll itt erődítmény.
Megnéztük a 2009-2015 között felújított nagyváradi várat. Az ötszögű erődítményben valójában most is folynak munkálatok, az erőd által rejtett várkastély belső udvarára például kövezés miatt nem lehet bemenni. A nagyváradi várat Ceaușescuék igyekeztek minél jobban eltakarni, így viszonylag központi fekvése ellenére ma inkább félreesőnek tűnik az elhelyezkedése, hiába van közel a kolozsvári országútra kivivő utakhoz.
A felújítás más tekintetben is folytatódik: a nagyváradi önkormányzat a nyáron megszavazta a váradi vár Csonka- és Bethlen-bástyájának, a várfal egy részének, valamint az F épületnek a felújítását.
Szent László király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén, amit a tatárok pusztítottak el, s utána a váradi püspök kezdte el újjáépíteni. 1474-ben a törökök, 1514-ben Dózsa Györgyék ostromolták meg. Ezek után Martinuzzi György erősíttette meg a várat. 1557-ben az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak elfoglalták a várost és a várat, amit 1569–1570-ben helyreállítottak. 1598-ban megint megostromolták a törökök.
Bethlen Gábor 1613-ban elkezdette a vár kijavítását. 1660-ban újra a törökök ostromolták az erődítményt, amit végül a védők feladtak. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, sikertelenül. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, s végül 1692-ben vette be Heisler tábornok. A császári sereg elkezdte a vár kijavítását. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat.
Az 1836-os nagyváradi tűzvész a várban is jelentős károkat okozott. Az 1848–49 során a várban állomásozó császáriak a szabadságharc oldalára álltak. 1848-ban az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják. 1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.
1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.
Az ötszögű erőd három oldalát park veszi körbe, ez volt egykor a várárok, feltöltve vízzel, amit a vár mellett folyó Sebes-Körösből vezettek a vár köré.
Megnézhet egy videót is arról, hogyan nézett ki a vár a 15. században.
A mostani felújítás előtt egyébként így festett:
Most viszont ilyen:
Fotók (kivéve a légifelvételek): Szilvay Gergely
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Torokszorító jelenet.
Nagy Elek kolozsvári származású magyarországi üzletembernek kiemelten fontos az erdélyi magyarság, a nemzet jövője.
A néppárti frakció Erdélyből származó alelnöke hamisnak nevezte Orbán Viktor hitvallását.
A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Misztrál zenekar tagjával második otthonáról, a Székelyföldről, az összefogás erejéről és a megzenésíthető emberi állomásokról beszélgettünk.
Egész Románia negyedik legnézettebb filmje lett a hétvégén.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
