Tegyünk eleget Jézus kérésének

2021. szeptember 09. 16:11

Tegyük azt, amire Jézus Krisztus megkért minket, építsük a szeretetközösségeket. Interjú.

2021. szeptember 09. 16:11
Bogár László
Bogár László

„A katolikus világ ezen a héten Budapestre tekint. Hogyan látja, a magyar társadalmat, mennyire érinti meg az eucharisztikus kongresszus?
Nem túlzás azt állítani, hogy idehaza óriási a médiaérdeklődés a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus iránt. Sokan kíváncsiak, értesülnek az eseményekről. Ebből a szempontból nagy hatással lehet a magyar társadalomra is, de én ennél sokkal fontosabbnak tartom azt, hogy az eucharisztikus kKongresszussal lehetőséget kaptunk a lelki, az erkölcsi és szellemi fejlődésre. Hiszen az eucharisztikus mozgalom legfőbb célja spirituális.

Ennek lényegét talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az Oltáriszentség megismerésének és tiszteletének elmélyítése. Jézus üzenete: ez az én testem, ez az én vérem kelyhe, és ami a drámai üzenet, hogy ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.

Mintha a hétköznapokban mégis ez a Krisztus-követés kevésbé jelenne meg.
Sajnos az európai és a magyar társadalom cselekedetei nem méltóak Jézus Krisztus emlékezetéhez. Nem akarok ünneprontó lenni, de egy ilyen, nagyszabású eseményen is be kell vallani, hogy a világ pontosan az ellentétes irányba megy, mint amire Jézus megkért minket. Ő ugyanis arra kérte az emberiséget, hogy érezze, gondolja, mondja és cselekedje a jót. Ma azonban éppen az ellenkezője zajlik.A világ ma egy elmélyülő káosznak, a deszakrális pusztításnak a színtere, így élünk mi.

Szent II. János Pál pápa a halál kultúrájának nevezte a világban zajló jelenségeket. Én nagy tisztelettel az elmúlt évtizedek hatására annyival korrigálnám ezt a gondolatot, hogy az élet szakrális kultúrája helyett ma a halál deszakrális civilizációja éli végnapjait. Ezek a végnapok persze még évszázadokig eltarthatnak, de a romlás és a végső pusztulás nem kétséges. A magyar nemzet lelki erkölcsi, szellemi értelemben évszázadok óta süllyed. Remélnünk kell, hogy az eucharisztikus kongresszus is sokakat arra késztet, hogy minél több ember megálljon, elmélyüljön és elgondolkozzon a körülöttünk végig söprő a szívszorító folyamatokon. 

Képesek vagyunk változtatni?
A kongresszus alatt megéreztem azt – amit remélem még sok százezer honfitársam, hogy ez nagyon jó alkalom arra, hogy kicsit lelassuljunk, megálljunk, eltöprengjünk, és rájöjjünk arra az egyszerű összefüggésre, hogy nem a világot kell megváltoztatni, hanem magunkat.

Azaz, ha valaki felismeri, hogy rossz és pusztító a világ, akkor el kell gondolkodni azon, hogy lelki, erkölcsi, szellemi értelemben mivel lehetünk jobbak, mellyel a világot is jobbá tesszük. Tudniillik a rossz a világban nem magától van, hanem embereken keresztül történik meg a szembefordulás a szakralitással. Bízzunk, reméljünk és higgyük abban, hogy megtaláljuk magunkban a rosszat és képesek vagyunk változtatni rajta. A gondviselés minden nehéz helyzetünkből kisegít minket, a magyarságot is, de csak a mi bátor és becsületes cselekedeteink által tud megnyilvánulni.”

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
files32
2021. szeptember 10. 08:26
Egy komcsi hivatkozik a Nazareth-i hippy-re, jó.
annamanna
2021. szeptember 10. 05:28
Ezen már csak röhögök: " Bízzunk, reméljünk és higgyük abban, hogy megtaláljuk magunkban a rosszat" A ROSSZAT. A ROSSZAT. Találjuk meg magunkban a rosszat!! Bogár László evangéliumát hallották, uraim és hölgyeim.
polárüveg
2021. szeptember 09. 23:49
Bogár László professzor nemcsak azért tiszteletre méltó, mert közgazdászi munkája, emberi hozzáállása erre méltóvá teszi. Azért is, mert közgazdász létére az ember, a létesülés és Isten kapcsolatának mélyebb összefüggéseit is kutatja. A szeretetközösségek építésére vonatkozó buzdítása nagyon is helyén való, még ha ez sokaknak nem tetszik. Ám az emberek jó része nem érti még a szeretet univerzális törvényét. Az rendben van, hogy szeretik a családjukat, azon túlmenően a rokonokat, barátokat, sőt, eszmetársaikat. Szeretik tágabb közösségüket, a közvetlen lakóhelyüket. Szeretik még nagyobb közösségüket, a hazájukat. Ritkában fel-feltűnik olyan ember, aki képes az egész emberiséget szeretni, bár ezekre csodabogarakként szoktak tekinteni. Na de azt már nem szokták megérteni, miért is ajánlja Jézus: „Szeresd ellenségedet!” Úgy vélem, hogy addig nem is lehet megérteni, míg valaki Isten teremtményeként fel nem ismeri a másik teremtményben, embertársában, hogy embertársa is Isten képmása. Felismeri és átéli. Ekkor már egy Istent szerető ember képessé válik az ellenségét is szeretni, mert látja, hogy az önző egoja dacára a vele szemben ellenséges embertársa is Isten képmása. Aki ezt felismeri, az rádöbben Jézus tanításának igazságára: „Isten országa nem emitt, vagy amott van. Isten országa bennetek vagyon.” Lehetne ennél nagyobb szeretetközösség? Sokan ezt jó esetben gyengeségnek tartják, rosszabb esetben maradi korlátoltságnak. Nekik pedig Jézus következő mondása ajánlható figyelmükbe: „Ha lenne akkora hitetek, mint egy mustármag, és mondanátok a hegynek, menj odább, - a hegy odább menne.” Ez nemcsak a hit, hanem a szeretet igazi erejére is mutat közvetve. Pio atya magyarokra vonatkozó ragyogó jóslatában tán ezen szeretetátélés és ismeret kibontakozását látta, jövendölte. Jézus lelki, szellemi fejlődési utat mutató fáklya. Nem személyválogató, nem népválogató. Megkülönböztetés nélkül minden embernek lehetőséget nyújt. Áldassék neve, és mindazon emberek, kik e fáklyát magasra emelik segítve másokat.
Bell & Sebastian
2021. szeptember 09. 23:26
Az már egyszer való igaz, hogy aki nem tudja láncra verve tartani a benne üvöltöző vadállatot, az keresztényekkel eteti.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!