Vannak még az Európai Néppártban olyanok, akik sajnálják a balratolódást

„2004 óta európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke is volt. Hogyan élte meg a szakítást a pártcsaláddal?
Az Európai Néppártban már a 2019-es európai parlamenti választások előtt egy komoly balratolódási folyamat kezdődött. Nem mondom azt, hogy ez már végbement, inkább csak még nincs befejezve. Ez jól látható a szavazásoknál is. Mióta elhagytuk a Néppártot, a kollégák, akikkel jó viszonyban vagyunk a parlamentben, gyakran kérdezik: ugye azért ugyanúgy szavazunk majd, mint a Néppárt? Erre azt szoktuk válaszolni, hogy mi ugyanúgy szavazunk, ahogy a Néppárt tette volna két éve, öt éve vagy tíz éve. A Néppárt az, amely már nem úgy szavaz egyes kérdésekben, mint ahogy azt korábban tette volna. Jól nyomon követhető, hogy mennyire megváltozott a pártcsalád hozzáállása több kérdésben is. Például egy olyan közös ötpárti levelet, mint amit kedden közzétettek a lengyelországi helyreállítási alap felfüggesztésével kapcsolatban, elképzelhetetlen, hogy a Néppárt aláírta volna két vagy öt éve. Vannak még a Néppártban olyanok, akik sajnálják a balratolódást, és megpróbálnak ellenállni, de egyelőre csendben vannak. Velünk továbbra is keresik a kapcsolatot. Az Európai Néppártból való kilépésünk egy időben meghozott, jó lépés volt. Óriási szabadságot adott ahhoz, hogy hozzájáruljunk az európai jobboldal erősödéséhez és reneszánszához.

Mit kellett volna tennie az Európai Néppártnak azért, hogy helyrejöjjön a Fidesszel az együttműködés?
Nem kellett volna folyamatosan hátba támadnia, illetve úgy leckéztetnie minket, mint egy nebulót, miközben azokkal kokettál, akik a Néppárt szétverésében érdekeltek. Többször is elmondtam a Néppárt vezetőivel folytatott tárgyalásokon: nem veszik észre, hogy a saját pártcsaládjukat rombolják szét. Baloldalibb a baloldalnál, liberálisabb a liberálisoknál nem lehet a Néppárt. Azoknak a választóknak azonban, akik jobboldali kiállást szeretnének a hagyományos értékek mellett, illetve egy határozottabb álláspontot a migrációban és a családpolitikában, nem teljesülnek az elvárásaik. A balratolódás csak gyengüléshez vezethet.

A Fidesz miben hibázott a Néppárttal való viszonyában?
Talán őszintébb kapcsolatokat lehetett volna kiépíteni, de egy idő után már nagyon csúnya támadásokat kaptunk. Ilyen volt a 2019-es európai parlamenti választások előtt a Sargentini-jelentés vitája és szavazása is. Persze voltak olyan kollégák a Néppártban, akik kiálltak mellettünk, nem is kevesen, de a fővonal nem. Amikor Manfred Weber frakcióvezető elhitte, hogy ő lehet az Európai Bizottság feje, azt hitte, számára az a megfelelő magatartás, ha lerázza magáról mindazt, ami jobboldalra húzza, és azt mondja vissza, amit a Politico elvár tőle minden reggel. Ez egy nagy hiba volt. Végül nem kapta meg azt, amiért küzdött, de közben meggyengítette a néppárti frakciót. Sok embert megbántott, és mégsem ért célba.”

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd