Belgák

„Von Clausewitz óta tudjuk, a háború tulajdonképpen a politika folytatása más eszközökkel, s most kétszáz évvel később nyugodtan kijelenthetjük, ha politizálni lehet más eszközökkel, hát háborút vívni is. Például narratívákkal.

Nagyon nehéz már újat és okosat mondani a témában, hiszen a célok ugyan mindkét oldalon világosak, az ahhoz vezető utakat és a felhasználásra váró eszközöket még a világot a szivarfüstös szobában igazgatók sem ismerik pontosan.

Végletekig egyszerűsítve a kérdést, teljesen világos, hogy a konfliktusban részt vevő felek (az oroszok, az ukránok és a Nyugat) mit akar. Az oroszok azt, hogy a lehető legtovább világpolitikai tényezők maradhassanak. Az ukránok, pontosabban a kormányuk, nyugati integrációt, amelytől nyugati jólétet remélnek.

A Nyugat érdeke is világos, hegemón hatalom, ehhez pedig egy minél gyengébb Oroszország kell. Ukrajna tulajdonképpen csak eszköze az orosz és az amerikai törekvéseknek, ellenkező előjellel persze, de ugyanilyen eszköz a mindkét oldalon »zakatoló« propaganda, a jól időzített hadgyakorlatok, a diplomáciai fricskák és a hibrid háború megannyi más technikája.  És persze ugyanilyen eszköz lehet az is, ha az orosz egyes számú gárda-harckocsihadsereg katonái Voronyezsből hirtelen Harkovba, majd Kijevbe teszik át az állomáshelyüket.

Isten ne adja, de talán mire önök ezeket a sorokat olvassák, már lőnek Ukrajnában.

Felejtsük el, hogy ebben a háborúban bárkinek igaza lenne, de aki ebben a konfliktusban nem a klasszikus nyugati értékek mellett teszi le a garast, a rossz oldalon áll.”

Fotó: Paul Wennerholm / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP