Nem, nem pályázhatnak az önkormányzatok uniós forrásokra

Diadalittasan számoltak be az ellenzéki lapok – többek között a Telex és az Index arról, hogy az Európai Parlament elfogadta Cseh Katalin jelentését, így szerintük az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra. Karácsony Gergely Facebook-posztban örömködött, azt írta, „... Budapest számára is rendkívül fontos. Az elmúlt időszakban ugyanis a Magyarországra érkező uniós pénzek – a Fidesz-kormány hibái, bűnei és kompromisszumképtelensége miatt – veszélybe kerültek. Az uniós helyreállítási alap milliárdjai a fideszes korrupció miatt elakadtak, és ugyanezért indulhat jogállamisági eljárás is az Orbán-kormány ellen”.

Nem minősül uniós jognak

A főpolgármester szerint a most elfogadott jelentés tartalmazza azt, amiért a főváros is „évek óta lobbizik Brüsszelben, hogy a városok közvetlenül is pályázhassanak uniós forrásokra, a koronavírus utáni helyreállítási alapok egy része pedig közvetlenül érkezzen meg a városokhoz. Így a Fidesz által pénzügyileg kivéreztetett városok, köztük Budapest is fontos forrásokhoz juthatnak, amelyből a fővárosiak számára nagyon értékes fejlesztéseket tudnánk finanszírozni”.

A saját kezdeményezésű EP-jelentés nem minősül uniós jognak, semmi kötőereje nincs. Jogalkotási eljárást csak az Európai Bizottság kezdeményezhet. Lattmann Tamás, a kormánybarátsággal nem vádolható nemzetközi jogász a Facebook-oldalán ír erről, a posztját egy „(sóhaj)”-jal kezdi, és azon sajnálkozik, hogy ez „így jelent meg mindenhol. Hogy na most aztán mostantól majd nagyon jó lesz. »Így«. Meg »mostantól« (ahogy máshol fogalmaztak) közvetlenül lehet menni a pénzekért a jelentés miatt. Mekkora diadal.” Majd közli a valóságot, hogy „ebből akkor lesz valami, bármi, ha e jelentés alapján az Európai Bizottság jogszabály-javaslatot terjeszt elő, amit aztán a Parlament/Tanács kettőse a megfelelő uniós jogalkotási eljárás eredményeképpen elfogad. Optimális esetben mondjuk kb. két éven belül”.

A nemzetközi jogász helyreteszi a dolgokat

Ezután Lattmann rövid okítást ad, miszerint az Európai Parlament ilyen határozatai nem jogszabályok. Majd odaszúr egyet a baloldali ellenzék államfőjelöltjének is. „Tudom, ezt annyira nehéz megérteni, hogy még Róna Péternek sem sikerült, úgyhogy azt magyarázta nemrég, hogy az EP összes határozata uniós jog, ami alapján ki lehetne kerülni az Alaptörvényt, és lám, mire jutott vele, szóval értem én, hogy nem kell hozzáértés, de

S közli, hogy mindez nem az ő szép- vagy igazságérzékét sérti, „hanem mert az ilyen hablattyal épp most sikerül kitermelni a most éppen ellenzéki majdani EU-szkeptikus tömegeket, akik most elhiszik ezeket a dolgokat, majd mélységesen csalódnak, hogy jéé, mégsem történik semmi”. Végül felteszi a kérdést: „Megéri?”

Hajléktalanok, migránsok

Egyébként érdemes a jelentésből szemezgetni. Ebből kiderül, hogy Cseh Katalin szerint a Covid19 után milyen kihívások érik a városokat. Így a dokumentum felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan pozitív intézkedéseket, „melyek támogatják a marginalizált közösségek, például a fogyatékossággal élők, elszigetelt idősebb emberek, hajléktalanok, migránsok, menekültek és az etnikai kisebbségek, például a romák társadalmi befogadását”.

Egy másik pont szerint pedig „a kohéziós politikai programok kedvezményezettjei nem alkalmazhatnak diszkriminatív – a legkevésbé pedig a kisebbségekkel, például

– szakpolitikákat; ösztönzi azon potenciális kedvezményezettek, köztük a regionális vagy helyi hatóságok kérelmeinek elutasítását, amelyek az »LMBT-mentes övezetek« meghatározásához hasonló, megkülönböztetésen alapuló politikákat fogadtak el az LMBTI-közösség tagjaival szemben”.

(Nyitókép: Facebook)