Néhány hónapja tárta ki kapuit Szabadkígyóson a kívül-belül újjászületett Wenckheim-kastély – a hatás máris érezhető a település gazdasági életében. A dél-alföldi turisztikai desztináció jelenéről és jövőjéről, valamint a Nemzeti Kastélyprogram és Várprogram aktuális beruházásairól kérdeztünk turisztikai szakértőket, valamint a térség országgyűlési képviselőjét.
A Wenckheim-kastély a Nemzeti Várprogram és Kastélyprogram keretében, az örökségvédelemmel, értékmegőrzéssel és értékmentéssel foglalkozó NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában nyerte vissza régi szépségét. A programba olyan kastélyok és várak kerültek és kerülnek be, amelyek már a méretüknél fogva is turisztikai húzóerőt jelenthetnek egy-egy térségben, míg más műemlékekhez azért kellett hozzányúlni, hogy ne váljanak az enyészetté. „A cél nem pusztán az épületek külső-belső felújítása – mondja Glázer Tamás, a NÖF ügyvezető igazgatója –, hanem hogy a belföldi és a külföldi turisták olyan történelmi magyar családokat bemutató,
egyben a magyar identitástudatot növelő, érdekes, interaktív kiállításba csomagolt műemlékeket lássanak,
amelyek egyedülállónak számítanak az országban építészeti-családtörténeti szempontból egyaránt.”
A NÖF ügyvezetője szerint a kereslet nagyban megváltozott a turizmusban az elmúlt években. A felújított kastélyok és várak látogatói úgy szeretnék érezni magukat, mintha vendégségbe mennének, és nem múzeumba, ezért a már átadott desztinációkban és közösségi terekben nagyon kevés kordon, tároló és vitrin található.
„Gyakorlatilag olyan belépni egy ilyen térbe,
mintha időgéppel visszamennénk a múltba száz-kétszáz évet,
és bekapcsolódnánk egy nemesi család és a személyzet mindennapjaiba.”
Az interaktivitás hasonlóan fontos, hiszen korosztálytól függetlenül a ma emberének erre van igénye. Mindezt olyan eszközökkel érik el, mint a „beszélő" falak és képek, távcsövek, vagy akár holografikus kivetítők. Ilyen élmények mellett az érdeklődők valószínűleg több időt töltenek el egy-egy várban vagy kastélyban, és több maradandó ismeretet is szereznek, mintha pusztán egy audioguide segítségével járnák be a kiállítótereket, véli Glázer Tamás.
A műemlék- és örökségvédelmi szempontok szigorú betartása, illetve a hitelesség is nagyon fontos, ami csak akkor jöhet létre, ha a felújítások megkezdése előtt a szakemberek hosszú ideig előzetes kutatási-feltárási munkát végeznek.
„Szerencsére idehaza és külföldön is a levéltári forrásokból, rézkarcokból, fotográfiákból, jegyzetekből egészen pontosan feltérképezhető egy kastély vagy vár építés kori története, így a kivitelezőknek van hova nyúlniuk. Igyekszünk az egykori tulajdonosok leszármazottaival is felvenni a kapcsolatot, ők általában óriási tudásanyagot őriznek. A 2021 májusában átadott tatai kastélyba például egy ma Ausztriában élő Esterházy-utód jóvoltából kerültek ritka relikviák; a hasonló együttműködések elég gyakoriak” – teszi hozzá a NÖF-igazgató.
A turisztikai hasznosítás eredménye, hogy „hogy növeljük a versenyképességet és még láthatóbbá válunk Magyarország és a Kárpát-medence közösségi, kulturális és turisztikai életében”. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogram másik nagy hozadéka, hogy az előkészületek során (tervezés-építkezés) és a már átadott műemlékekben is rengeteg embernek tudnak munkát adni.
„A legutóbb, március végén átadott szabadkígyósi desztináció esetében például nagyjából harmincfős csapat dolgozik azon, hogy maximálisan kiszolgálja a látogatók igényeit. Vagyis:
a helyiek bevonásával, a közösségépítésen túl, munkahelyeket is teremtünk.
Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen turisztikai látványosság megnyitása a helyi kereskedelmi és szolgáltatóipart is fellendíti: új vendéglátóhelyek nyílnak, és új szolgáltatók is megjelenhetnek a környéken, mondjuk a kerékpárkölcsönzők. Vagy új, külsős szereplők – rendezvényszervezők, filmesek stb. –, akik esküvőt, divatbemutatót, forgatást szerveznek a megújult falak közé. A gazdasági hatás pedig még tovább növelhető a minőségi kiszolgálással – vázolja a jövőépítés útjait Glázer Tamás.
Szavait a látogatottsági adatok már most igazolják: a március 20-án átadott Wenckheim-kastélyra június elejéig több mint 32 ezren voltak kíváncsiak – ez már most rekordnak számít a program keretében felújított többi vár és kastély időarányos adataival összehasonlítva. És remélhetőleg, hasonló adatokat tudhat majd magáénak a sümegi vár is, ami szintén idén nyitotta meg a kapuit, egy teljes palotaszárny visszaépítésével és a járhatóvá tett gyilokjáróval. És a tervek szerint ugyancsak idén adják majd át a nagyvázsonyi Kinizsi-várat, a dégi Festetics-kastélyt, valamint a komlódtótfalusi Becsky–Kossuth-kúriát is. A Nemzeti Kastély és Nemzeti Várprogramban ugyanis kizárólag magyarországi építményeket újítanak fel, határon túli műemlékek esetében úgynevezett műemlékvédelmi támogatást nyújtanak építészek, kurátorok és tervezők bevonásával.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély Békés megye egyik „rejtett ékköve”, mondja Pap Mária létesítményvezető, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. munkatársa. A kastély 1945-ben került állami kézre, az uradalom tulajdonosai ugyanis a második világháborúban menekülni kényszerültek; 2010-ig mezőgazdasági szakképző iskola működött a falai között. Ezután új időszámítás vette kezdetét, a grófnő szobái megnyíltak a látogatók előtt. 2016 után pedig elindult az a tervezési folyamat, amelynek eredményeképp 2019-ben a fő és a környező épületek, valamint a közel 25 hektáros angolpark is bekerült a Nemzeti Kastélyprogramba. A kívül-belül megújult turisztikai desztináció
.
Pap Mária elmondja azt is, hogy a hétköznapokon is szép számmal érkező látogatók különösen nagy érdeklődés övezte a Múzeumok Éjszakáján megvalósított programjaikat, a fáklyás túrát vagy a kastélyt a „pincétől a padlásig” bejáró szakértői tárlatvezetést, ahol a máskor nem látogatható helyiségek titkai is feltárultak a közönség előtt.
Hogy mindez létrejöhessen, rengeteg ember munkája kellett hozzá. Mivel a Wenckheim-kastély műemlék, a felújítás megkezdése előtt szakértők sokasága dolgozott azért, hogy a levéltári forrásokat és egyéb történeti leírásokat figyelembe véve korhű formában „születhessenek újjá” a termek, régi-új arcát mutathassa a a palából készült tetőszerkezet és a toronyóra. Egyes bútordarabokat gyűjtök adományoztak, ezzel is hozzájárulva egy letűnt korszak életképeinek minél hűbb megjelenítéséhez.
Pap Mária szerint a kastélyfelújítás gazdasági hatásai már most érezhetők a településen, a látogatóközpontot több csoport és egyéni turista is felkereste a békéscsabai vagy gyulai pihenése során. A cukrászda saját fenntartású, melybe egy helyi vállalkozó szállítja be saját termékeit, jelenleg harminc embernek adva munkát. A vállalkozások és a munkavállalók száma és köre pedig tovább bővülhet a következő időszakban.
„A Wenckheim-kastély és környezete teljes felújítása összesen 3,23 milliárd forintból készült el"– így Herczeg Tamás, Békéscsaba és térsége országgyűlési képviselője. A munkálatok elindulásakor 1,5 milliárd forint uniós, és 500 millió forint hazai forrás állt rendelkezésre. A rekonstrukció során azonban kiderült, hogy többletforrás szükséges, amelynek a biztosításáért Herczeg Tamás már honatyaként dolgozott, így az állami támogatás végül 1 milliárd 734 millió forintra nőtt. A kormánypárti képviselő is azt hangsúlyozza, hogy a már említett nagy látogatószám, „a kastély turisztikai vonzerejére épülő szolgáltató és kereskedelmi vállalkozások számának bővülését eredményezheti a környékén”.
Egy nagyobb beruházás már meg is valósult, hiszen
A 20 kilométeres szakasz egyik pontja a szabadkígyósi kastély, ami így fontos részét képezi az aktív turizmusra épülő programnak. A megyeszékhelyen emellett folyik a Munkácsy Kulturális Negyed kialakítása. Mindezek a fejlesztések olyan turisztikai bázist képeznek a Wenkcheimek épített örökségével, amire joggal alapozható a helyi kulturális turizmus fellendülése. A Wenckheim-kastélyban ugyanakkor még nem ért véget az építkezés, a felújítás második ütemében újabb szárnyak és melléképületek újulnak majd meg, valamint folytatódik a 25 hektáros angolpark rehabilitációja.
Nyitóképen a szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Fotók: NÖF Nonprofit Kft.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Pénteken hirdették ki az Év Szállodája pályázat győzteseit. Januárban pedig elstartolt az Év szállodája 2024. Mit kell tudni a tavalyi év győzteseiről? Összeszedtük!
Eddig a vízumkiadás és a közvetlen közlekedés volt a probléma.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Kína arra számít, hogy Magyarország az EU soros elnökeként arra ösztönzi majd az EU-t, hogy racionálisabb és pragmatikusabb hozzáállást tanúsítson iránta.
A perejaszlavi gyűlés tiszteletére készült szoborkompozíció a Népek Barátsága boltív emlékműegyüttes része volt.
