Egy különleges világ képviselői gyűlnek össze a napokban Budapesten

2023. február 04. 15:00

A neves márkák vonzzák a turistákat, így a divat több ország esetében a turizmus egyik fő mozgatórugója és az országimázs része lett – mondta a Mandinernek Forintos-Szűcs Anita, a Magyar Divat & Design Ügynökség általános vezérigazgató-helyettese, akit az ezekben a napokban zajló, immár 11. divathétről, azaz a Budapest Central European Fashion Weekről kérdeztünk.

2023. február 04. 15:00
null
Helmeczi Zoltán

Milyen mára a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) nemzetközi megítélése, hogyan tartják számon a kontinensen a magyar eseményt?

Mára elmondható, hogy az évente kétszer megrendezendő BCEFW a közép-európai régió egyik központi divateseményének számít, amely az ügynökség egyik legfőbb stratégiai célkitűzése. Ezt alátámasztja, hogy a Google Trends adatai alapján a „Budapest fashion” keresőkifejezésekhez kapcsolódó keresési témák között az elmúlt évek során a „Budapest Fashion Week” mint téma vált a legnépszerűbbé. Emellett

Budapest az Európai Unió 8. legfontosabb kreatívipari központja, a főváros az egyik legintenzívebben fejlődő európai régiónak tekinthető.

Megítélésünk jó a nemzetközi szakma körében, az elmúlt 10 szezon alatt egyre nagyobb az érdeklődés a BCEFW iránt, a hazai és a régiós tervezők is előszeretettel mutatnak be nálunk, és a nemzetközi divatszerkesztők, buyerek is egyre nagyobb számban vesznek részt az eseményen. Vannak olyan visszatérő régiós tervezők, akik már több szezon óta jelen vannak az eseményen, szeretik a BCEFW-n tapasztalt profizmust és nyitottságot. A BCEFW egy olyan értékteremtő esemény, amelynek köszönhetően a hazai és régiós divatiparág szereplői között aktív kapcsolatok és együttműködések alakultak ki az elmúlt időszakban, s ezeknek köszönhetően jelentősen javult az iparág érdekérvényesítő képessége, a szinergiák kihasználása, valamint segítette Budapest véleményformáló és szakmai tudásbázis szerepének megerősítését.

Forintos-Szűcs Anita. Fotó: MTI/Cseke Csilla
Forintos-Szűcs Anita. Fotó: MTI/Cseke Csilla

Mi adja a napokban zajló divathét különlegességét?

A BCEFW-s csapattal minden szezonban igyekszünk újragondolni a programsorozatot, ezúttal egy hangsúlyosabb koncepcióváltáson esett át a BCEFW, amely amellett, hogy a nagy nemzetközi divathetek előtt zajlik, számos újdonságot is tartogat. Például a tervezők kifutós bemutatók helyett kreatív prezentációk keretében mutatják be 2023–24-es őszi–téli kollekcióikat, amelyeknek Budapest négy ikonikus helyszíne, a Nemzeti Táncszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülete ad otthont. A prezentációkon keresztül a márkáknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját karakterjegyeiket az egyedi koncepciók mentén még inkább érvényre juttassák. A prezentációk mellett számos side event, kiállítás, workshop színesíti a divathét programját, a belvárosi fashion streeten található BCEFW pop-up store-ban a magyar tervezők szezonális ruhái is megvásárolhatóak lesznek.

Kiket várnak szakmai oldalról a rendezvényre?

Az esemény egyre meghatározóbbá válik a hazai és nemzetközi piaci szereplők számára a közép-európai régióban, a buyerek megrendelésein keresztül erősíthetjük a nagykereskedelmi forgalmat, a nemzetközi sajtó pedig hírt ad a tervezőkről, ezzel is növelve a turisztikai bevételeket az ideérkező vendégek költései által. Ebben idén februárban

olyan meghatározó nemzetközi médiumok is az MDDÜ segítségére vannak, mint az olasz, a cseh vagy az ukrán Vogue, a brit Forbes,

az amerikai 10Magazine vagy a szerb Elle magazin, amelyek tudósítanak a budapesti divathétről. Céljaink eléréséhez az ügynökség idén januárban felállított egy szakmai grémiumot, az Advisory Boardot, amelynek az elsődleges célja a közép-kelet-európai divatszektor működésének és vonzerejének fejlesztése, a hatékonyabb támogatási rendszer kialakítása – a hazai és régiós tervezőkre, a fiatal tehetségekre fókuszálva –, valamint az aktuális, divatipart érintő kérdések megvitatása, figyelembe véve a különböző fenntarthatósági és technológiai szempontokat is. E célok eléréséhez a tanácsadói testületbe olyan prominens, nemzetközileg elismert iparági szereplők kaptak meghívást, mint a világszerte ismert magyar márka társalapítója, prémium kategóriás márkákat forgalmazó webáruház kereskedelmi vezetője, luxusáruházlánc divatrészlegének vezetője, valamint nemzetközi divatmagazin kelet-európai kiadásának vezető szerkesztője.

Milyen a magyar divattervezők megítélése a világban, mivel tudnak kitűnni, van-e valamilyen specialitásuk?

Az MDDÜ hazai és nemzetközi eseményei jól mutatják, hogy

a hazai és régiós kreatív ipar nemzetközi összehasonlításban is versenyképes.

A külföldi piacra lépés egy rendkívül nehéz feladat, és elsősorban komoly tőke szükséges hozzá, valamint egy jól kiépített kapcsolatrendszer, tapasztalt szakemberekkel. Viszont ha egy magyar márka sikereket tud elérni külföldön, az a hazai stabilitásukat is segíti, ráadásul azt tudjuk közvetíteni a vásárlók felé, hogy nem feltétlenül kell külföldi márkát választani, mivel remek hazai alternatívák is elérhetőek. A magyar tervezők előszeretettel és kreatívan ötvözik a kulturális örökséget a kortárs, modern szemlélettel, amivel felhívhatják magukra a figyelmet a nemzetközi piacon is. Tehát leginkább a hagyományaikból és a közvetlen környezetükből merítenek inspirációt a munkáik során. Ez a kettősség és egyediség az, amivel felhívhatják magukra a figyelmet a nemzetközi térben. Ahogy a Harvard Business Review szerzője is rámutat, sok vállalat kiábrándult a nemzetközi piacon való értékesítésből, a világ szükségletei homogenizálódtak. Az új generációk szemében egy multinacionális cég elavultnak tűnik. Mivel a piacok megtelítődtek, ezért újakat, a fogyasztók számára ismeretlent és izgalmasat kell találniuk. Hazánk és a régió különösen érdekes terület ebből a szempontból. Azonban egy divatvállalkozás elindítása összetett feladat, azon túl, hogy valaki tehetséges a tervezésben, még számos készséggel, például pénzügyi, marketing- vagy vállalkozásfejlesztési ismeretekkel kell rendelkeznie a márkája felvirágoztatásához. Ebben nyújtanak támogatást a mentorprogramjaink, amelyek célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagodjanak a tervezők, amik ma már elengedhetetlenek egy sikeres vállalkozás kiépítéséhez. Emellett azt gondolom, hogy egy sikeres divatvállalkozás építéséhez a 21. században kiváló kapcsolati hálóval és némi szerencsével is kell rendelkezniük a tervezőknek.

Milyen hozzáadott gazdasági értéke van – például az országimázst tekintve – egy ilyen nagyszabású eseménynek, mint a divathét?

A BCEFW-nek turisztikai szerepe is van. A közkedvelt európai nagyvárosok egyre inkább a kulturális és kreatív iparágakat használják fel a turizmus és más iparágak fejlesztésére, hogy fokozzák a gazdasági növekedést és pozicionálják magukat a globális piacon belül. Ilyen iparág a divat és a design is, ami a turizmus egyik mozgatórugója lehet a jövőben.

A látogatók egyre inkább a vásárlást választják a kultúra megtapasztalásának egyik módjaként a helyi termékekkel és kézművesekkel való kapcsolatfelvétel révén.

A divat és a turizmus kapcsolata több száz évre nyúlik vissza. A 19. század elején az öltözködés egyre fontosabbá vált a tehetősebb családok körében, akik évente többször is elutaztak más nagyvárosokba ruhát vásárolni. A 20. században egyre több potenciális vevő érkezett más kontinensekről az európai divathetekre. A kollekciók az egyéni megrendelőkön túl az üzletek boltjaiba is bekerültek, így azoknak is elérhetővé vált, akik nem jutottak el a bemutatóra. A neves márkák vonzzák a turistákat, így a divat több ország esetében a turizmus egyik fő mozgatórugója és az országimázs része lett. A divathoz köthető turizmus szegmense három fő ágazatból fejlődött ki

Melyek ezek?

A kreatív turizmus, a kulturális turizmus és a bevásárló turizmus. A nagy divatfővárosok egyre inkább a kulturális iparágakat használják fel a turizmus és más iparágak fejlesztésére, hogy fokozzák a gazdasági növekedést és pozicionálják magukat a globális piacon belül. Ilyen kulturális iparág a divat is. Egy nemzetről alkotott kép formálásában szerepet játszanak a történelmi események, a turisztikai attrakciók, a hagyományok, de részét képezheti a divat is.

Az öltözködés kultúrája egyfajta közös nyelvként is funkcionál.

Az eredményes divatmarketing, a hazai divat- és designmárkák nemzetközi megjelenése és jelenléte egyrészt elősegítheti az egy főre jutó turisztikai kiadások növekedését, másrészt hozzájárulhat a beutazó turisták számának és az ott-tartózkodásuk hosszának a növeléséhez, pozitívan erősítve a gazdaságot. A divatipar fenntartható, innováció alapú fejlődése hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez, beleértve a gyártás és kereskedelem élénkítését, eredményességük növekedését és új gyártó, valamint kreatív-munkahelyek létrejöttét, továbbá növekednek az iparághoz kapcsolódó exportbevételek és a turisztikai költések is. A nemzetközileg elismert divatiparon és márkákon keresztül erősödik a magyar országmárka, és a kulturális identitás megőrzésének és bemutatásának eszközeként szolgál.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Összesen 23 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csakirok
2023. február 05. 10:48
Eközben elhunyt Paco Rabanne spanyol divattervező és illatszergyáros. A róla elnevezett parfümöket szeretem. A műanyag ruháit viszont nem. Inkább egy Emánuel Berg ing..
Alcofrybas
2023. február 05. 09:30
Budapest diktálja a legújjabb moszkvai és szentpétervári trendeket, a párizsi, pekingi és sanghaji divatot. Menő.
Lajoss
2023. február 05. 08:41
Ez a Ráchel boltja..egy-két milliárd közpénzből megvan.
Brandon the great Negro
2023. február 05. 07:58
BCEFW... ez valami LMBTQ kultúrális tagozat lehet. Múzeum, színház, könyvtár... mégis mi a faxot keresnek ott ezzel a bullshiteléssel? Édes faxom, miért kellenek ezek a fizetett hirdetések???
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!