Ferenc pápa a határon túli magyarokért külön is imádkozik

„Szeretnélek biztosítani benneteket közelségemről és imáimról minden magyarért, külön is gondolva azokra, akik az anyaországon kívül élnek” – így hangzott Ferenc pápa mondata április 28-án a Karmelita kolostorban, beszéde végefelé.

A római katolikus egyházfő nem először ismerte el a magyar nemzet egységét, de direkt módon valószínűleg először fogalmazta meg ezt így.

Értelemszerűen a magyarság határon túli része felé tett legékesebb gesztus az erdélyi, csíksomlyói látogatás és szentmise volt; itt azonban csak annyit mondott – a nyilvánvalóan ezerszer átdolgozott, és mindenki érzékenységére szabott – homíliájában:

„Ti minden évben, pünkösd szombatján elzarándokoltok ide, hogy eleget tegyetek őseitek fogadalmának, megerősödjetek az Istenbe vetett hitben és a Szűzanya iránti áhítatban” – ami értelemszerűen a szinte kizárólag magyar zarándokokra utalt, illetve, hogy

Emlékezetes, rengeteg igen méltatlan vita övezte Ferenc pápa 2019-es csíksomlyói látogatását, a román közreműködők pedig nem tudták vagy nem akarták megadni az ünnep méltóságát, a hívőkkel szembeni mostoha bánásmód vagy a magyar önkéntes segítők nagy részének elkergetése mellett például a román kormányőrség kényszerítette ki az egyébként magyar készítésű miseruhán a magyar felirat letakarását.

Azonban a Szentatya emlékezett, kik is alkotják Erdély katolikus nemzetét. Amikor szeptemberben a gyulafehérvári főegyházmegyéből érkező Tamás József segédpüspök és társai meglátogatták, őket magyarul köszöntötte, két évre rá egy szintén szeptemberi sajtótájékoztatón – amit egyébként egy repülőn tartott – azt mondta az őt kérdező Kuzmányi István újságírónak:  

Nyitóképünk: Fotó: MTI/AP pool/Gregorio Borgia