Ajjaj – idén egyszerre ünnepelnek a keresztények, a zsidók és a muszlimok

2023. április 07. 15:00

Iszlám ramadán, zsidó pészah és keresztény húsvét. Mindegyiknek pontosan meg van határozva az időpontja, mégis minden évben kérdés, hogy mikorra esnek. De mi történik akkor, ha mindhárom vallás legfőbb ünnepe egyszerre van?

2023. április 07. 15:00
null

Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy idén április közepén a fél világ ünnepel, hiszen gyakorlatilag teljesen egy időpontra esik a három legősibb monoteista vallás legfontosabb ünnepe: az iszlám ramadán, a zsidó pészah és a keresztény húsvét. Bár az utóbbi években gyakran tapasztalhattunk hasonlót, mozgó ünnepek lévén ez egyáltalán nem általános. Mivel mindhárom vallás követőinek nagyon fontosak a saját hagyományai, felmerül a kérdés, hogy hogyan ünnepelnek ilyenkor a kevert vallású országok lakói?

Az utóbbi években úgy tűnhetett, hogy a húsvéthoz és a pészahhoz hasonlóan a ramadán is egy tavaszi, koranyári ünnep. Ez azonban egyáltalán nincs így. Az arab naptárban a Ramadán a kilencedik hónap neve, amit szent hónapnak is neveznek, mivel az iszlám hagyomány szerint Ramadán 27. napján küldte le Allah az égből Mohamed prófétának a Koránt. Az arab naptárban minden hónap teliholdtól teliholdig tart (ahogy a ramadán is), ami rövidebb, mint a Gergely naptár hónapjai, ezért az arab hagyományban minden év 11 nappal rövidebb.

Ez a gyakorlatban csupán annyit jelent, hogy a mi naptárunkban minden évben az előző évhez képest 11 nappal korábban kezdődik a ramadán.

2026-ban például már februárban el fog kezdődni. Az, hogy az utóbbi években többször is a ramadán idejére esett a pészah és a húsvét is, nem számít egyedinek, de általánosnak sem mondható. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy a ramadánnak kulturálisan semmi köze a másik kettőhöz.

Ezzel szemben a keresztény húsvét a zsidó pészahra épül. Míg Jézus születésének pontos időpontját nem ismerjük, halálával kapcsolatban nagyon júl tudjuk, hogy a pészah után nem sokkal történt, hiszen Jézus a kivonulás ünnepét ment megülni Jeruzsálembe.  A keresztény hagyományban nagycsütörtökön Jézus utolsó vacsoráját idézzük fel, amelyet tanítványai körében költött el, és amely után végül elárulták. Ez a pészah, vagyis kovásztalan kenyér ünnepe, egy zsidó hagyomány volt, amit Jézus is követett. Ezt követően nagypénteken Jézus haláláról emlékeznek meg a keresztények, húsvétvasárnap pedig a feltámadását ünneplik. A nyugati keresztényeknél a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte után tartják a húsvétot, amely így mindig március végére, vagy április első felére esik. A keleti egyházban az ünnepet a pészahhoz kötik, ezért még a keresztényeknél is általában pár hét különbség van a két ünnep között.

A zsidók pészah alkalmából az Egyiptomból való kivonulást ünneplik, illetve azt, hogy Isten kegyes volt hozzájuk az ott eltöltött fogság alatt. A pészah nyolc napig tart, a zsidó Niszan hónap 14. napjától 21. napjáig. Csakúgy, mint a ramadán, a naptárak közötti különbség miatt tekinthető ez is mozgó ünnepnek.

Idén a csillagok állása és a hold járása úgy hozta, hogy a ramadán március 22-től április 21-ig tart. A pészah április 5-13-ig. A nyugati keresztények húsvétja április 9-re, az ortodox húsvét április 16-ra esik. Ez utóbbi minden évben a zsidó ünnep utáni első vasárnap, ahogy a biblia szerint is akkor támadt fel Jézus.

Mint tudjuk, a ramadán egy meglehetősen szigorú böjti időszak, ugyanakkor a keresztény böjttel ellentétben nem kell napokat várni az ünnepléssel, elég csak addig böjtölni, ameddig lemegy a nap. A napnyugta után, vagy napkelte előtti lakoma, az iftár.

Éljenek a világ bármely pontján, a muszlimok, a ramadánt mindenhol szeretnék megünnepelni. Az utóbbi időben egyre jelentősebb muzulmán közösségek alakultak ki Európa nagy országaiban, akik lassan kezdenek a keresztényekhez hasonló jogokat kiharcolni maguknak. A német kancellár, Olaf Scholz például idén már a ramadán első napján köszöntötte a muszlim híveket. London muszlim vallású polgármestere, Sadiq Khan pedig idén először díszkivilágítást tetetett fel a Picadilli térre ramadán alkalmából. Ami pedig a hagyományokat illeti, London híres épületeiben, múzeumaiban, könyvtáraiban, de még a Chelsea stadionjában is összegyűlt egy népes társaság idén tavasszal, hogy megünnepeljék az iftárt.

Iftár a londoni Stamford Bridge stadionban. Forrás: Rasid Necati Aslim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Iftár a londoni Stamford Bridge stadionban. Forrás: Rasid Necati Aslim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

A test megtartóztatása, majd jutalmazása mellett komoly lelki aspektusai is vannak az ünnepnek. Ez a hónap az adakozásról, megbocsátásról, bocsánatkérésről, imádkozásról szól. Mohamed próféta kinyilatkoztatása szerint

Ezért is tűnik nagyon visszásnak a kívülállók számára, hogy évek óta a ramadán ideje alatt éri a legtöbb atrocitás a keresztényeket és a zsidókat. Bár a muszlimok nem győzik hangoztatni, hogy az iszlám egy békés vallás, és valószínűleg többnyire így is van, a Koránt szélsőségesen értelmező hívek a szent háborút is sokkal komolyabban veszik ilyenkor. Hiszen, ha a ramadán alatt a szokásosnál is jobban be kell bizonyítani Allahnak, hogy az ember méltó a kegyeire, s vannak, akik a legjobb bizonyítéknak a hitetlenek meggyilkolását tartják. Sőt, egyesek úgy gondolják, mártírhalált halni is ilyenkor a legüdvösebb. Arról nem is beszélve, hogy az egésznapos éhezés miatt sokan agresszívabbá válnak, könnyebben elvesztik a fejüket. A muzulmánokat sokszor figyelmeztetik is, hogy nyugtassák meg magukat ilyen és ehhez hasonló mondatok ismételgetésével:

Emellett a hithű szélsőségeseket gyakran az is zavarja, ha egy másik vallás követői a szemük előtt ünneplik saját istenüket. Az utóbbi években számtalan példa megmutatta, hogy a közel-keleti keresztények sokkal valószínűbb célpontok, amikor ünnepelnek. Több támadás ért keresztény templomokat húsvétkor és karácsonykor. Gondoljunk csak a 2019-es Srí Lanka-i merényletre, amelyben 258-an vesztették életüket, vagy amikor 2016-ban 70 húsvétot ünneplő keresztényt öltek meg Pakisztánban.

A Szentföldön is nagyobb a terrortámadás kockázata az ünnepi időszakban, hiszen ilyenkor rengeteg zsidó és keresztény zarándokol Izraelbe. Idén április 5-én, a pészah első napján már 350 palesztint tartóztatott le az izraeli rendőrség, miután előző este zavargás tört ki a jeruzsálemi Templomhegyen. A hegy mindkét vallás követőinek nagyon fontos. A zsidóknak itt állt a templomuk, mielőtt lerombolták, ezért ez a legszentebb helyük. A muszlimok pedig úgy hiszik, innen ment fel Mohamed próféta a mennybe.

A palesztin lázongók az Al-Aksza mecsetben barikádozták el magukat a rendőröktől, majd rájuk támadtak.

Mindennek tekintetében keresztényként és zsidóként is nehéz helyzetben van az ember, ha muszlim többségű országban szeretné megünnepelni a saját vallása legfontosabb időszakát. Ezért is jelenthet problémát az illegális migráció és az iszlám terjedése Európában, mert a Közel-Keleten és Afrikában jelenlévő problémák már itt is felütötték a fejüket. Az elmúlt években csak Franciaországban több egyértelműen vallási indíttatású merénylet történt. Az egyik leghíresebb a 2015-ös Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet, amelyben 17-en vesztették életüket. 2020-ban a nizzai székesegyházban gyilkolt meg egy merénylő három embert miközben „Allah Akbar”-t kiáltozott. De lehetne még folytatni a sort templomrongálásokkal, temetőgyalázásokkal, vagy éppen gyújtogatásokkal.

Victoria and Albert múzeum, London, forrás: Rasid Necati Aslim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Victoria and Albert múzeum, London, forrás: Rasid Necati Aslim / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Ettől függetlenül persze a muszlimok többsége a békés együttélés híve, és nekünk is erre kell törekedni. Hiszen végső soron mindenki az egy igaz Istenben hisz, és az elkövetkező pár nap mindhárom vallás követőinek egy szent időszak lesz, amelyet remélhetőleg nem zavar majd meg az emberi gonoszság és összeférhetetlenség.

Nyitókép: Pixabay

Összesen 70 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Halas
2023. április 09. 00:21
Azt bizonygatad hogy a nagy világvalásoknak ugyanaz az Istene? Húsvét van én egy személyről tudom hogy legyőzte a halált és feltámodt! Azt hogy Én milyen ember vagyok majd Isten megítéli. Áldott Húsvétot!!!!
fado
2023. április 08. 09:14
Muzulmánok már ölik az embereket Izraelbe. Brüsszel ezeket akarja erőszakosan betelepíteni hazánkba.
lendvaiildiko
2023. április 08. 08:16
Már a cím is pontatlan. Az ortodox keresztények - ha egybe esne a húsvét a pészahhal - 1 héttel később tartják a húsvetjukat. Ahogy idén is. Mivel az ortodox hívők az egész kereszténység nagy hányadát képezik, ezért a cikk címe nem igaz.
dezilluzionista
2023. április 07. 19:26
Istenbarmai.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!