Hoppá! A Fidesz támogatja, a Soros-hálózat támadja a legújabb brüsszeli javaslatot

***

Az autoriter vezetők narratívájának átvételével az Európai Bizottság alááshatja a civil szervezetekbe vetett bizalmat – kongatta meg a vészharangot az egyik „érintett”, a berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe (röviden: Liberties) nevű NGO. A Politico nevű portálon is közzé tett írásban az egykori TASZ-os, korábban a német gazdasági szereplőket Magyarország ellen hangoló Dénes Balázs által gründolt szerveződés állásfoglalása szerint a civil társadalmi szervezetek létfontosságúak az Európai Unió számára a „demokrácia és a közös értékek védelmében tett erőfeszítések szempontjából”.

Utaltak arra, hogy Ursula von der Leyen, az EB elnöke az Unió helyzetéről szóló, tavalyi beszédében új kezdeményezést jelentett be:

Ez a Magyar Nemzet minapi cikke szerint igencsak hasonlít a magyar civiltörvényre, amivel szemben nem mellesleg kötelezettségi eljárás indult, az Európai Bíróság pedig végül el is kaszálta. A formálódó törvénycsomagot az EB e hónap végéig véglegesíti.

A Fidesz egyetért a javaslat tartalmi részével

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő szerint alapvető elvárás az átláthatóság a civil szervezetek kapcsán, az NGO-k nem rejtegethetik, honnan kapnak támogatásokat. „Ha ezen szervezetek EU-n kívüli forrásokhoz jutnak, akkor egy ilyen rendelkezés különösen indokolt. A magunk részéről a javaslat tartalmi részével egyetértünk, hiszen egy nagyon hasonló nemzeti szabályozást alkalmaztunk korábban” – emelte ki Hidvéghi, aki egyúttal jelezte, az érintett NGO-k alighanem megpróbálják majd felpuhítani a készülő szabályozást, amelynek végső változata esetleg nem tudja majd ellátni a feladatát és megvalósítani az átláthatóságot. Pedig érdemes lenne.

Hidvéghi szerint ugyanis

Sok esetben a „civil szervezet” kifejezés nem is szerencsés, hiszen olyan politikai akciócsoportokról van szó, amelyek a külföldi finanszírozóik érdekében az ő ideológiájukat támogatva járnak el. Ilyen például szerinte a Soros-hálózat.

Az utóbbi részeként működő, korábban a következő hétéves költségvetésben az NGO-k támogatási keretének növeléséért sikerrel lobbizó, nemrég a magyar jogállamiságról vitatható jelentést készítő Liberties már jelezte is az aggályait. Szerintük a készülő csomag a civil szervezeteket jelentéstételi és regisztrációs korlátozásokkal sújtaná, ezzel pedig Brüsszel elfogadná, sőt legitimálná azt a „rágalmat, miszerint a civil szervezetek potenciális trójai falovai a külföldi kormányoknak”. „Amint azt Magyarországon és Oroszországban is tapasztaltuk, a tekintélyelvű vezetők transzparencia-korlátozásokat vezetnek be, hogy megtörjék a civil szervezetek munkájába vetett közbizalmat, megnehezítve küldetésük teljesítését” – magyarázzák a Liberties részéről.

Hozzátették: láttak már hasonló próbálkozásokat a vállalati érdekekkel szoros kapcsolatban álló politikusok részéről Németországban is, amikor megpróbálták megvonni a környezetvédelmi szervezetek jótékonysági státuszát.

A Libertiesben attól tartanak, a „Bizottság azt kockáztatja, hogy az EU által legitimált fegyvert ad a vezetőknek, akik el akarják hallgattatni az eltérő véleményeket, vagy gátat vessenek a polgári önszerveződéseknek, s hogy megakadályozzák az emberi jogokat, az átláthatóságot, a társadalmi igazságosságot, az egyenlőséget és a környezetvédelmet hirdetők tevékenységét”.

De ami a lényeg:

Különösen azért – érvel a Liberties –, mert a kisebb adományozókat valószínűleg elriasztanák ezzel a korlátozással. Hiszen ők attól tartanának, hogy következménye lehet a támogatásuknak, sőt, olyan országokban, mint Magyarország, Szlovénia, Svédország, Olaszország és Lengyelország, ahol a „populisták rágalomkampányokat indítottak a civil szervezetek ellen”, akár megtorlástól vagy vállalkozásuk elvesztésétől is számolhatnak.

Valamit tenni kell a korrupciós botrány után

A számos európai NGO-t tömörítő Libertiesnél egyenesen ki vannak borulva a bizottsági tervektől, mivel a szövegben hivatkozott „lobbitevékenység” fogalma szerintük homályos, s szinte bármit magában foglalhat, akár a konferenciákat is, amikkel „közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a politikát, a jogszabályokat vagy a nyilvános döntéshozatalt”. Pedig a Velencei Bizottság meghatározása csak a köztisztviselővel folytatott kommunikációt sorolja a lobbitevékenység kategóriájába – panaszkodik a Soros-féle szövetség. Szerintük összességében a bizottsági elképzelések „megnehezítik az egyre ellenségesebb környezetben működő civil szervezetek munkáját, sőt veszélyeztetik működési képességüket”. Úgy vélik, különösen a nemek közötti egyenlőség, az LMBTQ+ és az abortuszhoz való hozzáférés jogáért küzdők vannak nehéz helyzetben az adott kormány nyomásával szemben.

A jogszabálytervezet kapcsán az EB sajtószolgálata korábban kiemelte a Magyar Nemzet megkeresésére, hogy az intézkedés egy nagyobb demokráciavédelmi csomag része. Talabér Krisztián politológus úgy véli, a lépés hátterében az áll, hogy az EU intézményrendszere lépéskényszerbe került a brüsszeli korrupciós botrány miatt.

Nyitókép: GEORG HOCHMUTH / APA / AFP