Kizárólag a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek Szerbiába, egyetlen belépési ponton a szerb rendőrfőnök szerint. Vladimir Rebic ugyanakkor kiemelte: nem zárták le a határokat, csupán szigorítottak az ellenőrzésen.
A migránsok hétfőtől kizárólag a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, és csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják – idézte Vladimir Rebicet, a szerbiai rendőrség megbízott igazgatóját a Danas című belgrádi napilap hétfőn.
A rendőrség vezetője kiemelte: Szerbia határait nem zárták le, csupán szigorítottak az ellenőrzésen, és az országba csak érvényes úti okmányokkal léphetnek be az emberek. Szerinte arra van szükség, hogy a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok egységesen lépjenek fel annak érdekében, hogy a tavaszi, illetve nyári migránshullámot – amikor jelentősen többen érkeznek majd – készen várhassák. Vladimir Rebic információi szerint Szerbiában jelenleg 120-150 gazdasági bevándorló tartózkodik, aki nem folytathatja útját Horvátország felé. Ők két dolgot tehetnek – magyarázta –, vagy menekültstátust kérnek, vagy visszatérnek abba az országba, ahonnan Szerbiába érkeztek.
Már a macedón-görög határon regisztrálják a migránsokat
Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban arról állapodtak meg, hogy ezentúl a migránsokat közös erővel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat. Ez lassítja a migránsok érkezését. Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter kiemelte, azzal, hogy már Macedóniába sem léphetnek be azok, akik egyébként sem folytathatnák útjukat az Európai Unió országai felé, jelentősen csökken a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokon.
Macedónia és Szerbia már novemberben szigorított a migránsok ellenőrzésén, és csak azokat engedte be, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudták bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphettek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba. A határellenőrzésen január közepén tovább szigorítottak, így a dokumentumokban már a célországnak is szerepelnie kellett, és csak azok folytathatták útjukat, akik Németországban vagy Ausztriában kérnének menedéket. Azok, akik nem felelnek meg ezeknek a kritériumoknak, gazdasági bevándorlónak minősülnek.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Budapest emlékezteti az európaiakat arra, ami az otthonukból már elveszett.
Indul a brit kitoloncolás Ruandába, Írországban sátortábort számolnak fel.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Egy 15 ezer fő megkérdezésével készült összeurópai utazási felmérés szerint a magyarok 55 százaléka júliusra és augusztusra tervezi a nyaralását. Ebből 27 százalék utazik külföldre, miközben 8 idén nem is tervez nyaralást. A magyarok fő célpontja idén is Horvátország.
Egy külföldi NGO-ban folytatja a pályafutását a baloldali politikus.
„Most megtörhetjük az együttműködést a baloldal és a gyenge jobboldaliak között” – mondja a spanyol politikus, akit a CPAC Hungary-n kérdeztünk.
