Emléktáblát avatott a macedóniai Krusevo városban az 1956-os befogadótábor helyén Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken. Macedónia menedéket adott a magyar politikai üldözöttek számára, amit Magyarország sohasem fog elfelejteni – hangsúlyozta Szilágyi.
Emléktáblát avatott a macedóniai Krusevo városban az 1956-os befogadótábor helyén Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken. A forradalom leverése után, hatvan évvel ezelőtt, mintegy 550 magyar állampolgár talált menedéket a volt jugoszláv tagállamban.
Szilágyi Péter az MTI-nek szombaton telefonon elmondta, hogy az emléktábla nemcsak a múltat idézi, „a macedónok és magyarok barátságát, valamint az európai értékrendet is hirdeti egyben, azt az európai gondolatot, amely szerint a másik ember méltósága alapvető érték”.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Krusevóban hatvan éve barátságok, szerelmek, emberi kapcsolatok szövődtek. Macedónia menedéket adott a magyar politikai üldözöttek számára, amit Magyarország sohasem fog elfelejteni – hangsúlyozta.
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy húszezer magyar menekült az egykori Jugoszlávia területére. Az akkori hatóságok szétosztották a menedékkérőket a tagköztársaságok között. Így került mintegy 550 magyar a macedóniai Krusevóba, ahonnan a nemzetközi vöröskereszt később Nyugatra szállította őket.
Macedóniában jelenleg mintegy száz magyar él, akik létrehozták a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetét. A civil szervezet kutatta fel azoknak a magyaroknak a történetét, akik 1956-1958 között ideiglenesen az országban tartózkodtak, és az egyesület kezdeményezte annak az emléktáblának a felállítását is, amely most a krusevói üdülőközpont falát ékesíti. Az emléktábla az 1956-os forradalom és szabadságharc 60-ik évfordulójára létrehozott Emlékbizottság és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával valósult meg, a szervezésben a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács is részt vett.
Az emléktábla leleplezése része volt a Krusevói Köztársaság tíz napja elnevezésű, tekintélyes kulturális fesztiválnak. 1903. augusztus másodikán tört ki az úgynevezett ilindeni (Illés-napi) felkelés Macedóniában. A „köztársaság” tíz napig tartotta magát, de a törökök ostrom alá fogták a várost, és a település nem tudott ellenállni az oszmán ágyútűznek. A lázadás végleg elbukott, és az önálló Macedónia megalakulása csak Nagy-Jugoszlávia felbomlása után, az 1990-es években következett be.
Szilágyi Péter a péntek esti kulturális rendezvényen megtartott beszédében elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy a magyar nép köszönetét azon a napon fejezheti ki, amely nap a macedón nép szabadságküzdelmeinek szempontjából az egyik legjelentősebb, és amelyet sokan a modernkori macedón államiság megteremtésére irányuló első kísérletként tartanak számon.
A fesztiválon fellépett a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület kamaracsoportja és a Juhász zenekar is.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
A szállítás okáról, valamint az úti célról nincsenek információk.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
Miért érzi bárki úgy, hogy az anyák napját véleményeznie kell? Francesca Rivafinoli írása.
