G. P.: Az Egyesült Államok szövetségi jellege okozza ezt a dilemmát. Bevándorlás kérdésében csak a szövetségi kormánynak van joga eljárni, a bevándorlás csak és kizárólag szövetségi ügy. Azok a hivatalok azonban, amelyekkel az illegális bevándorlók ittlétük alatt kapcsolatba lépnek, jellemzően tagállami intézmények. Ezzel együtt csak a bevándorlási hivatalnak van joga ahhoz, hogy egy deportálási folyamatot elindítson. Ez ellen természetesen az érintetteknek joguk van védekezni, ezért az eljárások akár éveket is igénybe vehetnek. Külön kérdés, hogy az állam többi szervének hogyan kell viszonyulnia azokhoz a személyekhez, akikkel szemben a bevándorlási hivatal megkezdte a deportálási eljárást. Erre vonatkozóan a szövetségi kormányzat adhat ki iránymutatást. Itt valamelyest tetten érhető az Obama-adminisztráció megengedőbb hozzáállása. Volt például olyan iránymutatás, amely szerint, ha egy illegális bevándorló balesetet okoz az Egyesült Államokban, akkor büntetése letöltése után szabadon távozhat: nem kell hivatalból vizsgálni, hogy ő egyébként mikor és hogyan lépte át határt, mióta él itt, stb. Trump elnöksége óta ez a gyakorlat változott, de a probléma egészen addig megmarad, amíg egy ilyen helyzetben a hatáskörök egy része szövetségi, másik része tagállami szintű.
O. B.: Beszéljünk egyik kicsit a mexikói határról! Most arról szólnak a hírek, hogy több ezer ember tart arrafelé Dél-Amerikából, őket a média karaván-nak nevezte el. Szerinted mi lesz a megoldása ennek a jelenségnek?
G. P.: Ez rendkívül kényes ügy, hiszen nem mentes a politikától. Ha csak a tényeket nézzük, akkor közel hétezer ember tart az USA határa felé, és úgy tűnik, szervezett formában közelednek. Eleve kérdéses, hogy az illetékes szervek miként tudják majd feltartóztatni ezt a rengeteg embert.
O. B.: Magyarországnak komoly tapasztalata van az ilyen helyzetek kezelésében. Volt olyan időszak, hogy naponta 5–6 ezer embert akart illegálisan átlépni a határainkon. Felmerült ez az itteni vitákban? Egyáltalán milyen hírek érnek el ide a magyar bevándorláspolitikával kapcsolatban?
G. P.: Eltérő vélemények vannak. Emellett nem vagyok biztos benne, hogy az információk torzítatlanul jutnak el ide a tengeren túlról, különösen Magyarországról. Ez nemcsak az amerikai közvélemény egészére, de az itt élő magyarok közösségére is igaz. Persze ennek az is az oka, hogy maga a dilemma ismeretlen. Egy olyan arányú migrációs hullámra, amely Magyarországot érte egykor, szerintem még az Egyesült Államoknak sem lenne kész forgatókönyve. Mindegy, hogy demokrata vagy republikánus adminisztráció van hatalmon. A most felénk tartó 7 ezer ember is számos dilemmát vet fel. Ilyen dilemma például, hogy jogszerű-e kirendelni a hadsereget, vagy hogy humanitárius vagy menekültügyi alapon kell-e kezelni a kérdést. Éppen ezért azt gondolom, hogy az illegális bevándorlás mindenképpen rossz, senkinek sem ajánlom, hogy ilyen eszközökkel akarjon előrébb jutni. A jelenség ugyanis több problémát szül, mint amennyit megold. Ez a kijelentés igaz a fogadó államra, a származási országra és az illegális bevándorló személyére egyaránt.
Visszatérve az eredeti kérdésedhez, az általam ismert itteni magyarok mind legális úton érkeztek az Egyesült Államokba. Amikor felkeresnek engem, mindig azt tanácsolom nekik, ismerjék meg, milyen feltételeknek kell megfelelniük, képesek-e megfelelni ezeknek, és ha nem, mit tehetnek azért, hogy ez helyzet változzon. Csak akkor tudom javasolni a letelepedést vagy piacra lépést, ha az érintett már valóban készen áll arra a bonyolult jogi feladatra, amit a szükséges engedélyek megszerzése jelent. Legálisan bejutni rövid távon sokkal nehezebb, de ha valaki komolyan gondolja, mindenképpen ezt ajánlom neki. Ha csak felmerül, hogy valaki ki akarja játszani a bevándorlási szabályokat, akár csak azért, mert a vállalkozását szeretné menedzselni, és szüksége van még pár extra itt eltöltött napra, az a későbbiekben komoly problémákat okozhat magának. Az én ügyfeleim – hála Istennek – a jó munka eredményeként szabadlábon, munkavállalási engedéllyel dolgoznak az Egyesült Államokban.