Német alkotmánybíróság: a választási rendszer női kvóták nélkül is alkotmányos

Február 2-ai határozatával elutasította a német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BVerfG) azt a beadványt, amelyben a kérelmezők a 2017-es szövetségi parlamenti választások eredményének megsemmisítését kérték. A beadványt előterjesztők kérelmükben

- vagyis a Bundestagban.

Az alkotmánybíróság mostani határozatában a kérelmet nem érdemben, hanem formai okok miatt utasította el: a taláros testület szerint ugyanis a kérelmezők nem indokolták meg alaposan azt, hogy miért mulasztott a jogalkotó, amikor figyelmen kívül hagyta a nemi kvóták beépítését a választási törvénybe. 

A német alkotmánybíróság most kimondta, hogy a jogalkotói hatáskörből az automatikus jogalkotási kötelezettség nem következik – s a jogalkotási kötelezettség teljesítése kapcsán is csak kivételes esetekben vonható felelősségre, nem beszélve arról, hogy a jogalkotás során a parlament eleve szabadon mérlegelhet. 

Tekintettel arra, hogy a beadványt megfogalmazók alapjogok ütközését vetették fel (általános választójog és demokrácia kontra esélyegyenlőség), érvelésük részletes indokolást kívánt volna meg – ezt azonban minden bizonnyal megspórolták.

Az alkotmánybíróság így a demokrácia alapvetéseit sorolja fel:

Ez jogilag megteremti annak lehetőségét is, hogy a valamennyi párt, illetve induló jelölt egyenlő elbánásban részesüljön – vagyis választójogi szempontból esélyegyenlőségi problémát a taláros testület nem tárt fel. 

Azt azonban már alkotmányellenesnek tartaná az alkotmánybíróság, ha a kérelmezők által kért paritásos szabályt alkalmaznák, ez ugyanis a testület szerint megbontatná azt az esélyegyenlőségen alapuló választási rendszert, amely jelenleg Németországban érvényes. Ezt támasztja alá az alkotmánybíróság azon érvelése is, miszerint a választott parlamenti képviselők nemcsak azok irányába tartoznak felelősséggel, akik megválasztották őket, hanem az összes polgár irányába.

Az alkotmánybíróság néhány tényt is említ a határozat indokolásában. A 2017-es német szövetségi parlamenti választások idején a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 51.5 százaléka volt nő, a pártok egyéni jelöltjeinek viszont csak 25 százaléka, s listán is csak a jelöltek 34.7 százaléka. A választások eredményeképpen 233 női képviselő jutott be a parlamentbe, amely a képviselők 31.4 százalékát teszi ki. 

Az alkotmánybíróság említi azt is, hogy az AfD parlamenti képviselőinek mindössze 10.2 százaléka nő – ugyanez az arány a CDU / CSU-frakció esetében 20.7 százalék, míg a szabadságpárti FDP parlamenti képviselőinek 23.8 százaléka nő. Más a helyzet a Zöldek és a baloldali die Linke esetében: előbbi esetében a nők aránya 56.7, míg utóbbi esetében 53.6 százalék. Megjegyzendő, hogy

(az AfD viszont ellenzi azt, képviselőik szerint a férfiak és a nők egyenjogúsága már megvalósult).

A női kvóták kapcsán Németországban több írás is megjelent. Reinhard Müller Parität: Wenn die Freiheit flöten geht (Paritás: amikor a szabadság elvész) című véleménycikkében úgy fogalmaz, hogy „aki paritást akar, az valójában nem demokrata, ráadásul a jogállamiságról is keveset tud.” Cikkével azt sugallja, hogy abszurd felvetés, hogy a 2017-es parlamenti választások eredményét azon az alapon támadják meg, hogy kevés nő jutott be a parlamentbe. „A kvótaőrület a szabad emberi személyiséget annak egyik ismertetőjegyévé degradálja” – véli Müller.

Óvatosabban fogalmaz Wolfgang Janisch, aki a Süddeutsche Zeitung hasábjain arra a következtetésre jut, hogy karlsruhei alkotmánybíróság kitérő választ adott egy valós felvetésre, ezért számára a döntés nyugtalanító. A probléma ugyanis az, hogy a Bundestagban valóban kevés a női képviselő, a zavar jogi feloldásának lehetősége azonban aggályokat szül. Szerinte ugyanis valóban nem szülne jogállami megoldást, ha a Bundestag választási törvénybe foglalná a női kvóták beiktatását. Az alkotmánybíróság kitérő válasza ugyanakkor legfeljebb is csak formainak tekinthető.

Gigi Deppe a Südwestrundfunk cikkében cikkében arra a következtetésre jut, hogy a német alkotmánybíróság rendszerint óvatosan jár el, ha egy lezajlott választás eredménye kerül terítékre, nem csoda hát, hogy a taláros testület elutasította a kérelmet. Szerinte azonban ezzel a kérdés nincs lezárva, így Németországban később módosíthatják a választási törvényt a nemi kvóták beépítése céljából.

Fotó: KAI PFAFFENBACH / POOL / AFP

Dobozi Gergely